Beruházási fordulatot ígér Nagy Márton 2025 végére

Rövid távon a fogyasztásvezérelt, hosszú távon viszont újra a beruházásvezérelt növekedésre kell alapoznia Magyarországnak, folyamatos költségvetési stabilitás, vagyis nulla közeli elsődleges költségvetési egyenleg mellett. Többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciáján tartott nyitóelőadásában.

A Portfolio összefoglalója szerint Nagy Márton ezeket a témákat érintette:

• A belső kereslet „rendben van”, a külső nincs. A fogyasztás növekedése tovább erősödik a következő negyedévekben, a GDP-növekedés hajtóereje a következő negyedévekben is a fogyasztás maradhat, a beruházások 2025 végétől erősíthetik a növekedést.
• A folyamatos növekedést támogató kulcstényezőkre kiemelten figyel a kormány, ezek a stabil munkaerőpiac, a dinamikus reálbér-növekedés, az adócsökkentések és a nyugdíjasok támogatása, a bővülő lakossági hitelezés, az alacsony infláció és a háborúk, kereskedelmi konfliktusok lezárása.
• A munkaerőpiac továbbra is stabil, a munkanélküliségi ráta 2025 márciusában a 8. legalacsonyabb volt az EU-ban.
• 2024-ben 9,2 százalékkal növekedtek, a következő évben 5 százalék körül emelkedhetnek a reálkeresetek.
• A háztartási hitelezés dinamikája 2024 eleje óta töretlen, ami főként a lakáshitelezés felfutásának köszönhető. Dicséret illeti a bankokat is.
• Az „indokolatlan áremelések” több termékkört is érintenek, a kormánynak az élelmiszer-infláció az egyik legkritikusabb.
• Az árréscsökkentésben érintett élelmiszerek forgalmának a növekedése jóval meghaladta az intézkedésben nem érintett élelmiszerekét a bevezetés óta. Az árréscsökkentésben érintett élelmiszerek forgalmának az értéke 10 százalékkal, a nem érintetteké 5 százalékkal növekedett, tehát kétszeres a különbség Nagy Márton szerint. A kiskereskedelmi árréscsökkentés alá eső élelmiszereknél 19,9 százalékos, a piperéknél 24,9 százalékos átlagos árcsökkenés látható.
• A nem támogatott gyógyszerek inflációja tartósan magas szinten mozog. Árrésszabályozásról egyelőre itt szó sincs, ugyanis nem a gyógyszertárak a felelősek. A támogatott gyógyszereknél ma infláció alatti emelkedés látható, a nem támogatott gyógyszereknél viszont 10 százalék körüli ez. A miniszter szerint messze még a vége, sok tárgyalás várható, kéri a médiát, hogy ne borzolja a kedélyeket.
• Ütemezetten halad a Demján Sándor Program megvalósítása, a 150 új gyár program (korábban 100) tervezetten több mint 10 ezer milliárd forint beruházást érint, minden feldolgozóipari ágazathoz tartozik legalább egy projekt. Egyértelmű prioritást élvez az élelmiszeripar. A programnak köszönhetően minden vármegyében épülhet legalább egy új gyár, a projektek 55 százaléka magyar vállalatokhoz tartozhat.
• A magyar költségvetés kamatkiadások nélkül számított, vagyis elsődleges egyenlege nulla körül várható, és GDP-arányosan az EU-s mezőny első felébe tartozik.
• A védelmi kiadásokhoz kapcsolódó új uniós mentesítési szabályokból 1,5 százalékos GDP-arányos költségvetési mozgástér keletkezhet. (Az Európai Bizottság áprilisban bemutatott haderőfejlesztési programjában a kormányok akár 1,5 százalékos kivételt kérhetnek az uniós szabályok alól, amik a GDP-arányos államháztartási hiányt szorítanák le. A védelmi kiadásokra elszámolható mentességgel a túlzottdeficit-eljárás alatt álló magyar kormány is él.) 2021 és 2022 között a magyar kormány 0,8 százalékponttal növelte a védelmi kiadásokat (1,1-ről 1,9-re), amit elismer az unió, és általános mozgásteret biztosít. A maradék 0,7 százalék mehet védelmi kiadásokra. A 0,8 százalékpontos mozgástérrel együtt így jövőre 2,9 százalék helyett 3,7 százalék lehet a hiány.

Csütörtökön derült ki, hogy folytatódik a beruházások mélyrepülése, a KSH adatai szerint 12,1 százalékkal elmaradt a tavalyi adattól a beruházások volumene 2025 első negyedévében. Az előző negyedévhez képest is csökkent a mutató, a beruházások értéke összehasonlító áron 3,4 százalékkal mérséklődött. A KSH összefoglalója szerint a beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás járult hozzá.

A beruházási aktivitás elmaradása részben magyarázza a még vártnál is rosszabb 2025 első negyedéves GDP-adatot: 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Arról, hogy emiatt elmaradhat az Orbán Viktor által fantasztikusnak ígért év, itt írtunk bővebben.