Újabb pofont kapott a magyar gazdaság, folytatódik a beruházások mélyrepülése
12,1 százalékkal elmaradt a tavalyi adattól a beruházások volumene 2025 első negyedévében, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az előző negyedévhez képest is csökkent a mutató, a beruházások értéke összehasonlító áron 3,4 százalékkal mérséklődött.
A KSH összefoglalója szerint a beruházások csökkenéséhez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, valamint a szállítás, raktározás járult hozzá. A visszaesést viszont mérsékelték az ingatlanügyletek és az energiaipar beruházásai.
Évek óta csökken a beruházás
Beruházások terén már két éve rosszul áll az ország. A volumen 2022 negyedik negyedévében bezuhant, ez a tendencia pedig 2023-ban és 2024-ben is folytatódott. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2024-ben 14 százalékkal maradt el a 2023-as szinttől, ezen belül az építési beruházások volumenének csökkenése 8,1, a gép- és berendezésberuházások visszaesése 5,7 százalékponttal húzta le a teljes adatot. A gyenge adatért jelentős részben a lakásépítések volumenének csökkenése, valamint a kevés állami infrastrukturális beruházás felelős. Az állami beruházások nagy részét még 2022-ben állította le Lázár János, ez pedig azóta is minden évben negatívan hatott a szegmensre.
A beruházások gazdálkodási forma szerinti volumenváltozásában az látszik, hogy mind a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházásai, mind a költségvetési szervek – például minisztériumok, állami intézmények, önkormányzati intézmények – beruházásai jelentősen csökkentek 2023-hoz képest. A vállalkozásoknál 7,4 százalékkal, a költségvetési szerveknél 29 százalékkal esett vissza a beruházási teljesítmény 2024-ben.
A kiemelt nemzetgazdasági ágak közül szinte mindegyikben esett a beruházások volumene. Ez alól két kivétel volt, az energiaipar és a közigazgatás. Előbbi minimális, 0,4 százalékkal, utóbbi 1,4 százalékkal mérsékelte a beruházások visszaesését. Ugyanakkor a legnagyobb súlyú feldolgozóipar 4,7 százalékkal lefele húzta a nemzetgazdasági adatot. Ide tartozik többek között a járműgyártás és az akkumulátorgyártás is, és habár előbbi a kormány által is támogatott gyárberuházások – debreceni BMW és szegedi BYD – miatt két számjegyű bővülést mutatott, az akkugyártás bezuhanása magával rántotta a teljes szegmenst.
Elmarad a fantasztikus év
Ahogy arról korábban is írtunk, a magyar gazdaság jövőjét ássa alá, hogy a cégek alig ruháznak be. A csökkenő beruházási kedv ugyanis kockázatot jelent a növekedés szempontjából rövid és középtávon is. A gazdasági elemzők szerint a ma elmaradó beruházások azt veszélyeztetik, hogy középtávon tud-e elég hozzáadott értéket termelni a magyar gazdaság, miközben a versenyképesség növelése elméletileg a kormányzati gazdaságpolitika fókuszában van.
Ezen ráadásul nehéz olyan klasszikus eszközökkel segíteni, mint a kamatcsökkentés, ennél több kellene, egyfajta globális optimizmus. Azt pedig már nem az elemzők, hanem a gazdaság szereplői teszik hozzá, hogy amikor állandóan egyfajta küzdelem a túlélés, mert mindenféle középvállalati teher emelkedik, különadókat, tranzakciós illetéket, EPR-díjakat kell kigazdálkodniuk a gazdaság szereplőinek, akkor minden forint a túlélésre kell, nem tudnak beruházni ilyenkor.
A beruházási aktivitás elmaradása részben magyarázza a még vártnál is rosszabb 2025 első negyedéves GDP-adatot: 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy a kormány idénre ígért 3–6 százalékos és a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedésétől elbúcsúzhatunk, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg. A kormány ősszel még fantasztikus évről és repülőrajtról beszélt, idén év elején ehhez képest meglódult az infláció, lelassult a béremelkedés üteme és visszaesett az ipar teljesítménye.
A kormány a magyar gazdaság nagy ugrását, az európai összehasonlításban kiemelkedő bővülési lehetőségét elsősorban az ipar, azon belül is az autógyárak és az akkumulátorgyárak termelésének felpörgetésétől várta. A magyar ipar viszont összességében 2023 eleje óta szenved, az egymást követő hónapok az előző év azonos időszakához képest általában nulla és tíz százalék közötti termelés-visszaesést mutatnak. A beruházások csökkentő trendje és a magyar ipar szenvedése összességében nem túl sok jót ígér a magyar gazdaság jövőjére nézve.
