MNB-ügy: hullanak a fejek Magyarországon és Lengyelországban is

Az MNB-alapítvány új irányítása, ha nem is túl gyorsan, de változásokat ér el a portfólió-vállalatoknál is. A nagy vagyonvesztéssel járó alapítványi befektetések egyik kulcscége az a lengyel GTC S.A. volt, amelynek történetét a Telex részletesen is bemutatta.

A GTC legfontosabb vezető testülete, a superisory board május 28-án ült össze, majd május 29-én a cég bejelentette, hogy megváltozott az operatív vezetés (management board). A korábbi magyar vezetőt, Nagy Gyulát a lengyel Małgorzata Czaplicka váltotta, aki régi motoros a cégben, tizenöt éve dolgozik a társaságnál, korábban elsősorban a tőkepiaci jelenlétért és a befektetési kapcsolatokért felelt. Forrásaink szerint

ez a lépés nagyon fontos üzenet lehet a lengyel közvéleménynek is, de a tőkepiaci közösség előtt is erősítheti a bizalmat.

Igaz, a magyar vezetők közül az a Farkas Zsolt és Gosztonyi Balázs a helyén maradhatott, akikhez szintén erősen meghatározták az utóbbi időszakot. Mint hallottuk, a változásnak fokozatosnak kell maradni, a szakmai vonalakon nem szabad egyszerre mindenkit elküldeni, aki átlátja az ügyeket.

A most távozó vezető, Nagy Gyula 2023 augusztusa óta töltötte be az elnöki posztot a GTC SA háromtagú igazgatótanácsában, leváltása után az igazgatóság a korábban Lengyelországban és Ausztriában szakirányú végzettséget szerző Małgorzata Czaplickát nevezte ki a GTC elnökévé május 28-i hatállyal.

Érdekes döntés – kommentálta egy forrásunk, hiszen a váltásnak van pozitív üzenetértéke, ugyanakkor az, hogy egy olyan vezető lett az első ember, aki az elmúlt időszak minden különös döntését igazolni próbálta a befektetők felé, túl mély változtatási szándékot azért nem sejtet. Amennyire tudjuk, azért volt kísérlet neves külsőst is igazolni, de egyelőre ez nem sikerült, és az idő szorított, hiszen Varga Mihály március eleje óta már jegybankelnök és szinte azonnal megváltoztatta az alapítványi vezetést, két és fél hónap után már a GTC élén sem volt hova halogatni tovább a váltást.

Változás a NAP Nyrt-nél is

Közben több közgyűlést is tartott a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett NAP Nyrt. is és a közgyűlés-cunaminak még nincs is vége. Május 30-án volt a legfontosabb fórum, mert itt csaptak össze Matolcsy Ádám barátai, és az őket a NAP Nyrt. irányításából kiszorítani vágyó befektetők. A csata nagyon izgalmas volt, de végül a régi-új tulajdonosok, vagyis az alapítók teljes sikerével zárult.

A történetről, az elmúlt két hónap elkeseredett viharairól a Telex eddig két cikkben számolt be, április 16-án bemutattuk, hogy Matolcsy Ádám és baráti köre szerzett érdemi részesedést a tőzsdei napenergia-vállalatban, ahol a legnagyobb részvényes szintén a lengyel GTC-csoport egyik cége, a GTC Origine Investments Zrt. lett.

Majd később azt is jeleztük, hogy a NAP Nyrt. egykori részvényesei nem hagyták ezt annyiban. Abban bíztak, hogy mivel az alapítvány vezetése változott, az új erők már aligha szeretnék Matolcsy Ádám bizalmasait látni a cég vezetésében.

Végül így is történt, bár sejtelmes elem bőven maradt a sztoriban. Mindenesetre a NAP Nyrt. igazgatóságában felbukkanó három Matolcsy-közeli tag, Zavadszky Norbert, Stofa György és Hevér Judit közül május 30-án Zavadszky Norbert lemondott. Stofát és Hevért pedig a részvényesek hívták vissza. A fiatal, mindössze tavaly diplomázott Zavadszky lemondása tényleg különös volt, hiszen gyakorlatilag a közgyűlés nyitópillanataiban érkezett róla hír, talán az lehetett a jogászok elképzelése, hogy a lemondás okafogyottá teszi az igazgatóság átalakításáról szóló napirendi pontot.

De aztán nem így történt, a közgyűlés tárgyalt az igazgatósági posztokról, Stofa György és Hevér Judit visszahívása mellett Vadas Gyulát, Korányi G. Tamást és Szabó Árpádot is megválasztotta az igazgatóságba. Vadas László (korábban McKinsey, CEMI) üzletember, az egész NAP-sztori egyik eredeti ötletgazdája volt, Korányi G. Tamás bölcsész-magánbefektető, neves térképgyűjtő, a Napi Gazdaság korábbi főszerkesztője szintén a kezdetektől benne volt a NAP-ban, míg Szabó Árpád egy bankár, aki korábban jó néhány hazai bankban (például CIB, Raiffeisen, MBH) is dolgozott.

Szavazati küzdelem

És miért mondjuk azt, hogy kérdés bőven maradt? Az izgalmas helyzetben négy nagyobb tulajdonosi kör azonosítható a NAP-ban,

• 15,5 százalékkal a legnagyobb egyedi részvényes, a GTC,
• 33 százalék köri pakettje van Matolcsy Ádám barátainak (mindenféle Somlai Bálinthoz, Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz tartozó entitásnak),
• 30 százalék körüli részesedése van a NAP eredeti alapító atyáinak,
• végül 7-8 százalékkal egyedileg is azonosítható, 1-2 százalékos kisrészvényes kezén van, ahol szintén vannak neves emberek, László Csaba volt pénzügyminiszter, vagy az említett Vadas László régi-új igazgatósági tag.

A maradék részvény olyan kisebb tulajdonosoknál van, ahol már nagyon szórt a struktúra.

Az erőviszonyok azért nem egyértelműek, mert a mostani közgyűlésen sokan nem voltak jelen, így maga a legnagyobb tulajdonos GTC sem, vagyis ő a vitában végül nem vallott színt. Nem volt jelen Matolcsy György, Somlai Bálint, Száraz István sem, sőt még e kör bizalmi ügyvédje, Sándor Tamás sem, csak néhány a körhöz a legvégsőkig lojális ember, de ők azért nem voltak különösebben fontos képviselők, nem is nagyon szólaltak meg.

Közben maga az MNB-alapítvány, illetve a vagyonát kezelő Optima egyelőre csak próbálja felvenni a fonalat, megérteni, hogy ki kivel van, milyen a leányzó fekvése.

Jövőkép

Az új igazgatóság hamarosan dönthet arról, hogy korábban a Tímár utcából a Lövőház utcába, a Száraz-birodalomhoz átköltöztetett cégközpontot, amint lehet, vissza kell költöztetni független helyszínre. A Matolcsy-Somlai-Száraz birodalomban a cégek zöme a Pusztaszeri 59-ben vannak bejegyezve, de elég sok vállalkozás van a Lövőház 39-ben is.

Korábban május 26-án a NAP Nyrt. egy másik közgyűlést is tartott, itt egyetlen napirendi pont volt, a könyvvizsgáló cseréje, ez inkább egy technikai jellegű tulajdonosi fórum volt. A tulajdonosok megválasztották a K-E-S Audit Könyvvizsgáló Kft-t, ami annyiban jó választás lehet, hogy az auditornak korábban is voltak energetikai ügyfelei.

Mivel a két közgyűlés között csak három munkanap volt, az auditor nem készülhetett volna el az audittal, így a mérleg elfogadásáról és az osztalékról (részvényenként 100 forint a javaslat), csak egy következő, egy június 20-i közgyűlés dönthet. Az auditor állítólag azt ígérte, hogy június 13-ra fog elkészülni az audittal, dea cég ad egy hét időt a kimutatsok tanulmányozására. Ebben a harcban minden változó, de egyelőre úgy tűnik, hogy most a Matolcsy-kör átmeneti uralkoádása után visszatértek a régi vezetők.

Az MNB-ügy

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:

– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.

Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy – ahogy arról a Telex műsorában is sok szó esett – a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.