Ekkora márkarombolást ritkán látni – távozik a politikából Elon Musk, mi lesz most a Teslával?

Május 28-án szerdán Elon Musk, a világ leggazdagabb embere bejelentette, hogy távozik az amerikai kormányból, nem vezeti tovább annak hatékonyságnövelő csapatát (DOGE). Mint írta: „mivel a különleges kormányzati alkalmazottként tervezett időm a végéhez közeledik, szeretném megköszönni Donald Trump elnök úrnak a lehetőséget, hogy csökkenthettem a pazarló kiadásokat. A DOGE küldetése idővel csak erősödni fog, ahogyan az egész kormányzaton belül életformává válik.”

Musk megbízása eleve csak 130 napra szólt, így május végével amúgy is lejárt volna, ezen kívül már április 23-án közölte, hogy a háttérbe vonul, így a mostani bejelentés valószínűleg senkit nem ért meglepetésként. Az, hogy ebben az időszakban politikai értelemben sikerült-e valamit elérnie, valószínűleg még sokáig vita tárgya lesz, sokatmondó azonban, hogy két napja azt mondta Trump „nagy és gyönyörű” költségvetési törvényéről, hogy „csalódottan láttam a törvényjavaslatot, ami ahelyett, hogy csökkentené, csak növeli a költségvetési hiányt, amivel aláássa a DOGE munkáját.”

Musk kormányzati munkája most tehát véget ér, így ezentúl a vele kapcsolatos legfontosabb kérdés már inkább az: mi lesz a Teslával?

Bezuhantak az eladások, Európa nem értékeli Trump barátságát

A Tesla jövőjével kapcsolatos kérdések, találgatások azért nagyon aktuálisak, mert Trump második elnöki ciklusának kezdetéhez képest bezuhantak a Tesla eladásai és a cég részvényárfolyama is. Ez utóbbi azóta részben visszaemelkedett, de még mindig 20 százalékkal a decemberi csúcs alatt van, miközben a befektetők árgus szemekkel nézik, hogy Musk kormányzati munkája befejeztével mit akar kezdeni a Teslával.

A cég ugyanis az elmúlt időszakban komoly válságba került, 2024-ben alulmúlta az egy évvel korábbi eredményeit, az idei első negyedévben pedig még annál is rosszabbul szerepelt. 2025 első három hónapjában ugyanis már csak 336 ezer autót adtak el, ami 13 százalékos visszaesés 2024 első negyedévéhez képest és több mint 20 százalékos visszaesés 2023 elejéhez képest.

Bár a visszaeséshez a világ számos országa, így kis mértékben az Egyesült Államok is hozzájárult, a helyzet Európában igazán súlyos, ahol az első negyedévben 30 százalékkal estek vissza az eladások. Év elején sokan abban reménykedtek, hogy a Model Y új verziója majd felpörgeti az érdeklődést, ehhez képest áprilisban Európában a korábbinál is nagyobb mértékben, 49 százalékkal esett vissza a cég eladott autóinak száma.

A liberálisok nem akarnak autót venni Trump barátjától

De mi is a probléma? Elon Musk a 2010-es évek elején gyakran találkozott Barack Obama akkori amerikai elnökkel, és láthatóan jó kapcsolatot ápolt a demokrata elittel, politikai kérdésekben azonban nem nagyon nyilvánult meg. 2016-ban Trump tanácsadónak kérte fel, amit el is vállalt, de 2017-ben összekülönböztek, így lemondott, és kettejük viszonya olyan rossz maradt, hogy Trump még 2022-ben is „lerobbanó önvezető autókkal és semmibe kilőtt rakétákkal” csúfolta Muskot.

Ebben az időben megváltoztak Musk politikai nézetei, a 2023-as amerikai elnökválasztáson már republikánus jelölteket támogatott, majd tavaly nyáron nyíltan beállt Donald Trump mögé, akinek az egyik legfontosabb támogatója és szövetségese lett. Ez érthetően nem tetszett a demokrata szavazóknak, akik között már ebben az időben romlott Musk és a Tesla megítélése.

Trump novemberi választási győzelme után aztán tovább súlyosbodott a helyzet, a demokraták közül sokan megfogadták, hogy nem vesznek többé Teslát – ezt a bojkottmozgalmat Trump később annak ellenére illegálisnak nevezte, hogy bárkinek joga van bármilyen terméket bojkottálni és erről Amerikában legfelsőbb bírósági döntés is született. A békés bojkottmozgalom mellett az Egyesült Államokban – és néhány esetben más országokban is – megjelentek olyan aktivisták, akik Molotov-koktélokkal és lőfegyverekkel támadtak Tesla-kereskedésekre, vagy egyszerűen megrongáltak utcán parkoló járműveket.

Ez érthetően nem tett jót a Teslának, amely az Egyesült Államokban korábban főleg a környezetszennyezés miatt aggódó demokrata szavazók között volt népszerű. Arról, hogy Musk kormányzati tevékenysége miatt a Tesla népszerűsége nőhetett-e a republikánusok között, egyelőre Amerikában is csak találgatnak, Musk és Trump mindenesetre mostanában erre próbáltak rájátszani, amikor az elnök márciusban nyilvános reklámozni kezdte a Teslát, majd vett tőlük egy autót, amit egyébként nem vezethet.

Arról, hogy Musk politikai szerepvállalása mekkora kárt okozott a Teslának, különböző szakértők különbözően nyilatkoznak, legutóbb a CNN kérdezett meg többüket. Gordon Johnson, a GLJ Researchtől azt mondta a lapnak, hogy Musk szerinte maradandó károkat okozott a Teslának a liberális vásárlók körében, amit nem fog tudni belátható időn belül helyrehozni. „A kár, amit okozott, 100 százalékban visszafordíthatatlan. Az az elképzelés, hogy [a kormányzati visszavonulása után] a Teslára koncentrál, és így megint több autót tudnak majd eladni, teljes hülyeség” – mondta Johnson.

A neves amerikai marketingprofesszor, Scott Galloway még április végén arról beszélt egy podcastban, hog Musk „rossz embereket idegenített el”, hiszen „a republikánusok háromnegyede soha nem gondolkodna el azon, hogy elektromos járművet vásároljon.” „Vitathatatlanul ez az egyik legnagyobb márkarombolás valaha” – mondta Galloway.

De még a Wedbush Securities'-nél dolgozó Dan Ives elemző, a Tesla egyik régi rajongója is úgy gondolja, hogy a Tesla eladásait hosszú távon 10 százalékkal lehúzhatja Musk politikai szerepvállalása. Szerinte „a Musk által a Fehér Házban és a DOGE-ben az elmúlt hónapokban okozott márkakárok nem fognak csak ezzel a lépéssel eltűnni, és ezeknek a károknak egy része az Egyesült Államokban és Európában örökre meg fog maradni.”

Tud-e versenyezni a Tesla a kínaiakkal?

A Teslának az Egyesült Államokban viszonylag könnyű dolga van, mert onnan különböző vámokkal és szabályozási intézkedésekkel már évekkel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kínai gyártókat. Európában azonban sokkal nehezebb helyzetük van, mert itt az európai márkák mellett az olyan kínai gyártókkal is fel kell venniük a versenyt, mint a BYD és a SAIC, amelyek most már több autót adnak el, mint a Tesla.

Ezen a rendkívül kompetitív piacon az amerikainál is sokkal nagyobb kárt okozott a Teslának, hogy Elon Musk politizálni kezdett. Eleve kérdéses, hogy az európai elektromosautó-vásárlók közül kinek mennyire tetszik, hogy Musk összebútorozott Trumppal, de ennél is komolyabban zavarhatja a potenciális vásárlókat, hogy Musk több európai szélsőjobboldali jelölt mellett kiállt.

A legnagyobb súlyú elköteleződése egyértelműen az volt, amelynek részeként a téli németországi választás kampányában a szélsőséges és sokáig teljes politikai karanténba zárt AfD-nek kezdett el kampányolni. Ennek meg is lett az eredménye: a Tesla németországi értékesítései január és április között még az európai átlagnál is nagyobb mértékben, 60,4 százalékkal estek vissza.

Ez főleg azért számít rossz eredménynek, mert az EU-ban a tavalyi megtorpanás után idén megint egyre több elektromos autót adnak el. Ráadásul egy csomó gyártó még csak most építi ki a gyártási kapacitásait, a BYD például év végén kezd majd termelni a szegedi gyárában, ahonnan vámok nélkül szállíthat majd autókat az uniós piacokra.

Mi lesz veled, Tesla?

A Tesla mostani kilátásai Musk politikai karrierjét leszámítva sem felhőtlenek, a korábban nagy reménységüknek számító – Európában nem engedélyezett – Cybertruck például a sorozatgyártás elindítása óta műszaki hibákkal küzd, ami miatt a cégnek az elmúlt másfél évben rendszeresen visszahívási akciókat kellett meghirdetnie.

Az viszont, hogy ezek a problémák mennyire bizonyulnak majd hosszan tartónak, egyelőre nem látszik. A Bloomberg és a Barclays nemrég azt vetítették előre, hogy Tesla idén 1,95-2,08 millió autót adhat el, ami 10 százalékos növekedés lenne 2024-hez képest, de ehhez szükség lenne arra, hogy az év második felében felpörögjenek az értékesítések. Elemzők szerint a cég energetikai részlege akkor is jól teljesíthet, ha autóból nem sikerül olyan sokat eladni, ami összességében felhúzhatja majd a Tesla árbevételét.

Optimisták viszont azok a befektetők, akik az elmúlt néhány héten a negatív hírek ellenére olyan ütemben kezdték el venni a Tesla részvényeit, hogy azok értéke az április 220-230 dolláros szintről mostanra 360 dollár fölé emelkedett. Ők abban reménykednek, hogy:

• a Tesla a fejlesztéseivel hosszú távon meg fogja előzni versenytárait;
• a vásárlók gyorsan el fogják felejteni Musk politikai szerepvállalását;
• a cég most beinduló gyáraival a korábbinál sokkal több autót fog tudni gyártani;
• a méretgazdaságosságnak és az akkumulátorok fejlődésének köszönhetően jelentősen csökkenteni tudják majd az autók előállítási és eladási árát.

A Tesla hosszú távú sorsa a cég fejlesztésein, üzleti döntésein és Musk nyilatkozatain kívül attól is függ, hogy a politikusok milyen támogatásokról és vámokról döntenek az olyan nagy piacokon, mint az Egyesült Államok, Kína és Európa. Erről pedig a mostani helyzetben talán még annál is nehezebb jóslatokba bocsátkozni, mint Musk következő lépéseiről.

Az amerikai autópiacról ebben a cikkünkben írtunk hosszan, az európairól pedig erre a linkre kattintva olvashat többet.