Már konkrét javaslatokkal kérlelik a kereskedők a kormányt, hogy vezesse ki az árrésstopot

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) benyújtotta a kormánynak a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási anyagát az árrésstop gazdasági hatásáról, a kutatás alapján az árrésstop gyors kivezetése indokolt, írja az OKSZ közleménye.

A szövetség kvalitatív és kvantitatív módszertanra épülő hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI-t, ami komplex módon értékeli az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásait. A GKI tanulmánya alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár – az érintett termékek végső fogyasztói árának csökkentése mellett –, amelyekkel a vásárlók nem járnak jól, mellette rontják a GDP-növekedés esélyeit is. A tanulmány szerint minél tovább fenn marad a rendszer, annál erősebben jelentkeznek a mellékhatások.

A GKI ezeket a kockázatokat azonosította:

• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet vagy üzleteket bezárni. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszerüzlet, további több száz településen nem lehet nagybevásárlást elvégezni.
• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik vagy nem javul a kiszolgálás minősége, csökken a foglalkoztatottak száma.
• Torzulnak a termékpályák, aminek importnövelő hatása van, ami mérsékli a nettó exportot, ezen keresztül csökkentheti a GDP-t. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadásához vezet.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt – egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben – veszteség ér.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat.
• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás.

Az OKSZ továbbra is azt szeretné, hogy az árrésstopnak az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően május végén legyen vége. Az OKSZ arra is megkérte a GKI-t, hogy készítsen alternatív javaslatokat arra az esetre, ha a kormány az óvatos kivezetés mellett döntene:

• Az önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (azaz az adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10 százalékban korlátozzák a kereskedők augusztus végéig. Ez a megoldás a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak nyújt segítséget úgy, hogy minden érintett termékkategória megjelenne benne.
• Június 1-jével vezessék ki az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategóriát, július 1-jével a második 10-et, végül augusztus 1-jével a fennmaradó kategóriákat is.

Az árrésstopot március közepén vezette be a kormány először bizonyos élelmiszerekre, később a háztartási cikkekre is. Az OKSZ már több alkalommal is jelezte, hogy az árrésstop elérte a célját, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan károkat okoz.

Az árrésstopról a magyar Tesco vezérigazgatója, Pálinkás Zsolt is beszélt a Pénzcentrumnak adott friss interjújában, szerinte a korlátozás torzító hatású, például búcsút mondhatunk az akcióknak.