Tesco-vezér: Korábban megkaptuk, hogy mindent elolcsósítunk, most hirtelen mi lettünk a nyerészkedő árnövelők
„Ha ez az árrésstop így folytatódik, annak az lesz az eredménye, hogy eltűnnek az akciók” – mondta a Pénzcentrumnak Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója. Pálinkás szerint a vásárlók megszokják, hogy mindig van valami jó ajánlat, de nem lehet mindent kitermelni ilyen körülmények között. „Ha ez az új rendszer kiterjed más termékkategóriákra is, akkor ott sem lesz más a helyzet: nem lesz miből kedvezményt adni. Ez átrendeződést hoz magával. Egyes termékeknél, ahol eddig az akciós ár húzta fel az eladásokat, nőhet ugyan a kereslet, de máshol, például jól ismert márkatermékeknél, visszaesés várható. Ezt már most is látjuk az árréssapkás termékeknél, és nem nehéz megjósolni, hogy máshol is hasonló következmények jönnek.”
A Tesco vezetője arról is beszélt, hogy úgy tűnik, mintha a kereskedelem egyedül vinné el a balhét az árrésstoppal kapcsolatban. A probléma szerinte ezzel az, hogy ha egy szektorra túl sok teher kerül, és nem vizsgálják meg a teljes értékláncot, előbb-utóbb torzulások fordulhatnak elő. Ilyen torzulás az akciók eltűnése is, ami főleg az alsó jövedelmi kategóriákra lehet hatással, ahol a promóciók nélkülözhetetlenek.
„És még valami: korábban mindig azt kaptuk meg, hogy mi vagyunk »árletörő« szereplők, hogy mindent »elolcsósítunk«. Most a narratíva hirtelen átváltott, és most már a kereskedők lettek a »nyerészkedő árnövelők«. Ez a fajta kommunikáció számunkra is zavaró, mert elviszi a figyelmet a valódi problémákról. Az élelmiszeripar struktúrája továbbra is egyenlőtlen, és nem a kereskedő a fő nyertese az ellátási láncnak.”
Pálinkás szerint a háztartások körülbelül 40 százaléka hónapról hónapra él, megtakarítás nélkül, az alsóbb jövedelmi kategóriákban szinte semmi változást nem láttak a koronavírus-járvány óta. „Egy váratlan kiadás komoly gondot okozhat nekik, éppen ezért ez a csoport továbbra is nagyon árérzékeny, keresik az akciókat, hogy kijöjjenek a pénzükből. Ez a viselkedés nem változott, és ez nyilván ránk is hatással van.”
A Tescónak az árrésstop havonta körülbelül egymilliárd forint extra terhet jelent. A gazdasági környezetről Pálinkás azt mondta, az a legnagyobb reménye, hogy elkezdődjön egy szakmai párbeszéd arról, hogyan lehetne a különféle beavatkozásokból, például az árrésstopból fokozatosan kivezetni az élelmiszer-kiskereskedelmet – ne csak az infláció visszafogása legyen az cél, hanem a mesterségesen fenntartott keretek kivezetése is. „Ha megint jön egy krízis, akkor újra jön majd a pavlovi reflex, hogy az államnak be kell avatkoznia – ez viszont egy öngerjesztő kör. Ebből kellene visszatalálnunk, hogy a piac saját szabályai szerint tudjon működni. Én jobban örülnék egy olyan gazdasági környezetnek, ami kiszámítható. Mert végső soron ez az, amire igazán lehetne építkezni: a kiszámíthatóság. Ez az, ami most talán a legnagyobb hiánycikk.”
Az árrésstopot március közepén vezette be a kormány először bizonyos élelmiszerekre, később a háztartási cikkekre is. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már több alkalommal is jelezte, hogy az árrésstop elérte a célját, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan károkat okoz.
