Magyarországra helyezi európai központját a BYD
Stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány és a kínai BYD, jelentette be Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár Orbán Viktor a BYD elnök-vezérigazgatójával, Vang Csuan-fuval közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az együttműködést a BYD részéről Stella Li ügyvezető alelnök, Magyarország részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter írta alá. A BYD emellett Magyarországra helyezi európai központját, 2000 új munkahelyet ígérnek.
A mostani stratégiai megállapodás fontos lépés a BYD fejlődésében, mondta a tájékoztatón Kuangtung tartomány kormányzója, Vang Veizsong. „A kormányzat nevében köszönöm a magyar kormánynak a komoly támogatást, amit a két fél együttműködéséhez biztosítottak. Kína és Magyarország mindig is jó barátok voltak, akik kölcsönösen bíztak egymásban.”
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról beszélt, a BYD-jal kötött megállapodás azt jelenti Magyarország számára, hogy a jövő autóit is itt fogják gyártani. „Minden magyar emlékszik rá, hogy 1990-ben sikeresen kapcsolódtunk be a világ autógyártásába. Azt, hogy most a következő szakaszba léphet a magyar autógyártás, az a magyar mérnököknek és munkásoknak köszönhető.” Orbán szerint egy korszakváltás idejét éljük, új technológiák, vásárlói igények és gyártók jelentek meg. „Mi, magyarok ebből nem akarunk kimaradni.” Szerinte a magyar iparnak be kell kapcsolódnia az elektromobilitásba, ezt a stratégiai döntést piaci, rövid távú, konjunkturális hatások nem befolyásolják. „Egy új technológia bevezetésekor mindig vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, ezt ki kell bírni. A lényeg az, hogy ez a jövő, és ebből Magyarországnak nem szabad kimaradnia.”
Ez azonban Orbán szerint elképzelhetetlen önerőből, partnerekre van szükségünk, az új korszakhoz kell a kínai-magyar együttműködés.
Orbán általánosabban is beszélt a magyar külgazdaságról. Mint mondta, Magyarország a konnektivitás stratégiáját követi, szerinte minden erőközponttal intenzív és pragmatikus kapcsolatát ápolunk, Kínával is stratégiai szintre kell emelni a kapcsolatunkat. Az EU-ban elfoglalt helyünkről azt mondta: Magyarország mi mindig is ellenezte a Kínával szembeni uniós vámokat, sürgetjük, hogy az EU ezt oldja fel. „Várjuk a Kínával való együttműködés új fejezetét, ami nem a szembenállásban, hanem a partnerségben van.”
Orbán szerint új korszak, hogy a BYD a fejlesztőközpontját is idehozza, nem csak gyárakat. A BYD előtt szerinte olyan cégek tették meg ezt a lépést, mint az Audi, a Bosch, a Mercedes, a Samsung vagy a Stellantis. „A BYD előtt már több ezer magasan képzett mérnök dolgozott ezekben a központokban, de most a BYD egy minőségi ugrást jelent, csak a BYD esetében 2000 új munkahely jön létre, ezeknek a többsége magasan képzett, diplomás ember.”
A sajtótájékoztató után nem sokkal a Külgazdasági és Külügyminisztérium is kiadott egy sajtóközleményt, amelyben elárulták, hogy a BYD új európai vállalati és fejlesztési központja Budapesten fog megvalósulni (tehát nem Szegeden, ahol a gyár épül). Tájékoztatásuk szerint a beruházás értéke körülbelül 100 milliárd forint, amihez a kormány 20 milliárd forint állami támogatást ad.
„Ebben az új európai központban és fejlesztőközpontban összesen kétezer új munkahely jön létre. És ennek a kétezer munkahelynek a 90 százalékát felsőfokú végzettségű munkavállalók fogják betölteni, akik alapvetően mérnöki végzettséggel rendelkeznek” – mondta erről Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a vállalattal aláírt stratégiai megállapodás értelmében a budapesti fejlesztési központban magyar PhD-képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat és egyetemi kutatókat, illetve duális szakképzésben részt vevő magyar diákokat és hallgatókat fognak alkalmazni.
„Az itt megalkotott szabadalmak legalább 50 százalékát itt, Magyarországon fogják bejegyezni, valamint elkötelezték magukat amellett, hogy minél több magyarországi vállalkozással fognak beszállítóként együtt dolgozni. Ez egy minőségi ugrás. A BYD európai központjának és fejlesztőközpontjának Budapestre hozatala a magyar gazdaság dimenzióváltásához nagymértékben járul hozzá” – mondta Szijjártó az MTI tájékoztatása szerint.
Szegeden épül az első európai gyáruk
A világ harmadik legnagyobb autógyártójának és legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD még 2023-ban jelentette be, hogy első európai gyárát Szegeden építi meg. A sajtóhírek szerint 1400–1600 milliárd forintból megvalósuló üzemben első körben évente 150–200 ezer autót állíthatnak elő, amit később 350 ezerre vihetnek fel.
A BYD az elmúlt években rendkívül gyorsan növelte eladásait, amivel óriási ütemben szorítja ki a külföldi gyártókat a kínai piacról. Kínában hatalmas gyártási kapacitásokat építenek ki, volt, hogy két hónap alatt majdnem kétszázezer dolgozót vettek fel.
A BYD ma még autói nagy részét Kínában adja el, ezen terveznek a közeljövőben változtatni, az egyik kiszemelt piacuk Európa. Az itteni kereslet kielégítésére építik a szegedi óriásgyárat, emellett 2024 júliusában bejelentették, hogy Törökországban építenek egy másik gyárat is. A jelenlegi tervek szerint mindkét üzemben készítenek majd elektromos és plug-in hibrid modelleket is. (Hagyományos benzines és dízeles meghajtású autókat a BYD 2022 óta nem gyárt.)
Hosszú ideje kérdés volt, hogy a BYD hol fogja gyártani a Magyarországon készített autókba felhasznált akkumulátorokat. 2024 januárjában egy német lap felvetette, hogy ez a beruházás is Magyarország déli részén valósulhat meg, Botka László szegedi polgármester azonban korábban határozottan kizárta, hogy Szegeden akkumulátorgyár épülne.
Idén márciusban Stella Li, a BYD alelnöke arról beszélt, hogy még keresik a harmadik európai gyáruk helyszínét, amelyről a következő egy–másfél évben fognak dönteni, bár nem sokkal később a cég azt kommunikálta, 7–8 hónap is elég lehet. A Reuters később arról írt, hogy ez Németországban valósulhat meg, és a BYD képviselői olyan helyszíneket vizsgálnak, amelyeken ma még más márkák autógyárai működnek, a következő években azonban bezárhatnak. Hozzátették: a kínai állam mindenképp azt szeretné, hogy a gyártók olyan országokba telepítsék a gyáraikat, amelyek ellenezték a kínai autókra kivetett európai vámokat – ez pedig a nyugat-európai országok többségét kizárja a versenyből (ellentétben Magyarországgal és Németországgal). A BYD egy tanácsadója szerint viszont logikátlan lenne a gyárat Németországba vinni, és minden opció az asztalon van még.
A BYD európai központja ma Hollandiában van, de iparági források már 2024 végén arról beszéltek, hogy a cég fontolgatja ennek Magyarországra költöztetését. Sajtóhírek szerint az elmúlt hónapokban azon is gondolkodtak, hogy Európán belül hol tudnának kutatás-fejlesztési központot indítani.
Akkumulátorgyártóként indultak, mostanra letarolták a piacot
Ahogy a szegedi gyár bejelentésekor publikált cikkünkben írtuk, a BYD-t 1995-ben alapította Vang Csuan-fu kínai kémikus. Vang egy fémipari kutatóintézet egyik vezetője volt, és komoly üzleti lehetőséget látott abban, hogy a japán gyárak ebben az időben álltak át a nikkel-kadmium-akkumulátorokról a lítiumion-akkumulátorokra. Csakhogy míg a japánok gépesítve, bonyolult gyártósorokkal próbálták meg az újfajta akkumulátorokat előállítani, addig a BYD eleinte a munka nagy részét manuálisan, emberekkel végeztette, ami akkor sokkal olcsóbbnak bizonyult.
A BYD az alacsony áraival nagyon gyorsan nagyon sikeres tudott lenni, eleinte Japánba és Kínába, később a világ többi részére is tömegével szállították az akkumulátoraikat, amik akkor még főleg telefonokba, nem autókba készültek. A BYD tíz év alatt a világ egyik legnagyobb és legfejlettebb technológiájával működő akkugyártója lett.
Vang 2003-ban vette meg az addig mérsékelt sikerekkel működő Xian Qinhuan Automobile autógyárat, amit azonnal átnevezett BYD Autóra. A cég eleinte a klasszikus kínai recepttel működött: vásároltak egy-egy külföldi autót, amit szétszereltek, és minden egyes szabadalmaztatott alkatrészen éppen annyit módosítottak, hogy arra már ne vonatkozzon a szabadalom. Ennek megfelelően az első autóik közül a BYD F3 a Toyota Corolla, a BYD M6 pedig a Toyota Previa koppintásai voltak.
A BYD a legtöbb autógyártóval ellentétben szinte minden alkatrészt magának gyártott, és eleinte a nyugati és japán cégekkel szemben jóval kevesebb folyamatot gépesített. Az akkor még alacsony kínai béreknek köszönhetően így olcsóbb tudott lenni a riválisainál. Az egyre nagyobb bevételeknek köszönhetően aztán a 2010-es években technológiailag felzárkóztak a régebbi gyártókhoz, mára pedig teljes egészében saját fejlesztésű autóikat árulják.
A BYD eleinte a többi márkához hasonlóan belső égésű motorokkal gyártotta autóit, de nagyon hamar elkezdtek kísérletezni az elektromos és hibrid modellekkel. Ebben nagy előnyük volt a többi céghez képest, náluk ugyanis egy cégcsoporton belül van az autó- és az akkugyártás, ezeket így egymással párhuzamosan, a másik rész igényeihez igazítva tudták fejleszteni.
Ez a modell az elmúlt két évben rendkívül sikeresnek mutatkozott, a cég 2024-ben több mint 100 milliárd dolláros árbevétellel lenyomta az elektromos autók piacán korábban piacvezető Teslát. Az elektromos autók és akkumulátorok piacáról, annak változásairól, illetve a magyar kormány iparpolitikájáról a Telex Témában beszélgettünk, amit itt lehet visszanézni:
A cikket frissítettük a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményével.
