- Jócskán beestek a Porsche eladásai Kínában, de az ázsiai ország autópiacának átrendeződése nem csak a sportautómárka helyzetét alakíthatja át.
- A kínai gyártók száma és a már létező márkák kínálata jelentősen bővült az utóbbi években, az új belépők pedig óriási sebességgel kezdték el kiszorítani a történelmi gyártókat az országból.
- A kínai vevők az autók árát nézik, szívesen választanak hazai márkát, egyre többen keresik a villanyautókat, emiatt egyre kevesebb érdeklődőt lehet megfogni a sok évtizedes műszaki hagyományokkal.
A történelmi gyártók kínai piacon tapasztalható térvesztésének szimbólumává vált a Porsche, miután az idei első negyedévben 42 százalékkal kevesebb új autót adott el, mint a tavalyi év azonos időszakában, állapította meg friss elemzésében az Automotive News Europe. A Kínában március végéig regisztrált 9 471 Porsche időarányosan is elmarad a márka 2021-es éves rekordjától, amikor több mint 95 600 példány talált gazdára a világ legnagyobb autópiacán.
Észak-Amerikában ugyan eladási csúcsot ért el a sportautómárka az idei első három hónapban – az Egyesült Államokban és Kanadában 37 százalékos növekedés után közel 21 ezret regisztráltak autóiból –, de a Porsche eladásai világszerte így is nyolc százalékkal csökkentek a Carscoops autós portál szerint. Ennek részben a 34 százalékos németországi visszaesés az oka, és mivel az Egyesült Államokba szállított európai autókat Trump vámintézkedései fenyegetik, kérdés, hogy ez miként hat majd a Porsche ottani helyzetére.
A kínai autópiac átrendeződése nem most kezdődött, és nem is csak a Porsche helyzetét alakítja át. Miközben ez a márka az utóbbi évek folyamatos keresletcsökkenése után tavaly már csak mintegy 56 ezer autót adott el Kínában, a Mercedes eladásai is hét százalékkal csökkentek 2024-ben, az idei első negyedévben pedig további tíz százalékkal 153 ezer példány alá mérséklődtek.
A Mercedes a Porschéhez hasonlóan egyebek mellett az ellátási láncok akadozásával magyarázza az első negyedév eladási visszaesését. A gyártó a nemrég bemutatott CLA nevű kompakt szedán új generációjának sikerében bízhat, de erre még várni kell. A márka a korábbi években hosszított tengelytávú változatokat készített bizonyos világszerte ismert modelljeiből, amellyel kifejezetten a kínai vásárlók igényeit követte. Hasonló stratégiát követ a BMW-csoport is, amely ennek ellenére ugyancsak kénytelen az érdeklődés csökkenésével számolni Kínában. Március végéig mintegy 17 százalékkal kevesebb fogyott a BMW-kből és a Minikből, miután ezekből tavaly összesen 712 ezer példányt adtak el.
A Car News China szerint a teljes újautó-piac hat százalékkal bővült Kínában az idei első negyedévben, így több mint 5,1 millió új személyautót regisztráltak. Sokáig a Volkswagen autói voltak a legkelendőbbek a kínai kereskedésekben, ezek zömét a helyi FAW-vel közös vállalat állította elő helyi üzemeiben, ám a BYD 2023-ban átvette a piacvezető pozíciót.
Két óra alatt 10 ezer előrendelés a Xiaominál
Mi történt az utóbbi években? A kínai gyártók száma és a már létező márkák kínálata egyaránt jelentősen bővült. Az új belépők elképesztő sebességgel kezdték kiszorítani a történelmi gyártókat, és közben a villanyautók is egyre sikeresebbek lettek a benzinmotoros modellekkel szemben.
A fiatal kínai piaci szereplők gyorsabban, olykor a szokásos időszükséglet fele alatt végeznek az új típusaik fejlesztésével, jelentős állami támogatást élveznek, vagy eleve állami tulajdonban vannak. Termékeik általában olcsóbbak is közvetlen riválisaiknál, ráadásul a kínai autók nagyon népszerűek a helyi vásárlók körében, akiknek fele úgynevezett NEV-t (New Energy Vehicle), vagyis jellemzően villany- vagy hálózatról tölthető hibridautót választ.
A kínai autóvásárlói ízlés és ezzel a piac szerkezetének gyors átalakulása nem kizárólag a benzinmotoros sportautóiról, köztük az ikonikus 911-esről, illetve elektromos hajtású típusairól ismert Porsche számára hordoz fontos üzenetet, hanem az összes történelmi gyártó számára. Ezt felismerve összesen öt új tisztán elektromos, illetve benzinmotoros hatótáv növelővel (range extender) ellátott típus koncepcióváltozatát állította ki a VW és az Audi múlt héten a Sanghaji Autószalonon. Ezekkel a részben kínai együttműködésben kifejlesztett újdonságokkal együtt összesen húsz új típus bevezetését tervezi a német óriáscég Kínában 2027-ig.
Hogy mennyire nagy fordulatra készül a Volkswagen a kínai vásárlók figyelmének visszaszerzésére, azt az is jelzi, hogy a négykarikás logót elhagyva megújította az Audi Kínába szánt modelljeinek arculatát. Ezzel is igazodni kíván az ottani ízléshez, és a cég vezetői remélik, hogy a legújabb Audik vonzóbbá válhatnak a vevők közt egyre nagyobb arányban megjelenő fiatalok körében is.
A Porsche szorult helyzetét, és egyúttal a teljes piaci dinamika megváltozását tükrözi egyebek mellett a Xiaomi sikere is. A telefongyártóként ismert, majd az autóiparba egy éve belépő Xiaomi februárban bejelentette az SU7 Ultra nevű 1547 lóerős sportos villanyautót, amire két óra alatt 10 ezer előrendelés érkezett az átszámítva valamivel több mint 25 millió forintnak megfelelő összegért kínált típusra.
Ez önmagában is meghaladja a Porsche első negyedéves összesített eladásait.
A magyarázat persze logikus, hiszen a legolcsóbb 911-es kínai ára több mint 71 millió forintnak megfelelő összeg, amit kevesen hajlandóak kifizetni a hathengeres, 394 lóerős, turbós benzinmotorral hajtott alapmodellért.
Bár a Porsche sok évtizedes hagyományai, illetve a világ versenypályáin elért sikerei megközelíthetetlenek a kínai gyártók számára, ez a jelek szerint kevésbé fogja meg az ottani vásárlókat, mint az európaiakat vagy az amerikaikat. A kínaiak egyre kevésbé érdeklődnek a benzines modellek iránt, de fontosak számukra a legkorszerűbb fedélzeti szórakoztató és vezetéstámogató funkciók, amikben a kínai gyártók diktálják az iramot.
Oliver Blume, a Volkswagen-konszern vezérigazgatója április 22-én arról beszélt újságíróknak, hogy a Porsche akár teljesen felhagyhat a villanyautók (a Taycan és a Macan EV) értékesítésével Kínában. Bár Blume remek autónak nevezte a Xiaomi, illetve a BYD-hez tartozó Yangwang típusait, de megjegyezte, hogy ezekből hiányzik a Porschékra jellemző vezetési élmény. Hozzátette, hogy a konkurens kínai típusok az alacsonyabb árszegmenshez tartoznak, amivel a Porsche akkor sem kíván versenyre kelni, ha ezzel ismét növelhetné eladásait a kínai újautópiacon.
Mindez a számok és a tendenciák tükrében egyáltalán nem erős állítás. A Xiaomi tavaly mintegy 137 ezer SU7 sportszedánt adott el Kínában, vagyis több mint kétszer annyit, mint ahány autót a Porsche összesen. Idén, világszerte 350 ezer Xiaomi villanyautó eladását tervezik, ami a korábbi 300 ezres célszámhoz képest is jelentős növekedés. A cserélhető akkumulátoros technológiájáról ismert, szintén kínai Nio tavaly közel 222 ezer autót adott el, ezt idén szeretnék megduplázni, aminek érdekében kilenc új vagy frissített villanyautó bemutatását tervezik, és mindkét cég európai terjeszkedésben gondolkodik.
Szenved a Nissan is
Nemcsak az európai autógyártók küzdenek kínai pozícióikért, de a Nissan is, amely nemrég bejelentette, hogy bezárja a 2022-ben megnyitott, a Dongfenggel közösen működtetett vuhani gyárát. Ez a gyár elvileg évente akár 300 ezer autó összeszerelésére képes, itt is készül a benzinmotoros X-Trail, illetve a tisztán elektromos hajtású Ariya, ugyanakkor jelenleg 10 százalékos kihasználtsággal működik.
A Nissannál jelenleg átszervezések zajlanak, de a kínai piacot nemcsak a németek nem akarják feladni, hanem a korábban a Renault-val szövetségben működő japán gyártó sem, amely 2026-ig 1,2 milliárd eurónak megfelelő összegű befektetésre készül Kínában, mellette pedig tíz új hibrid, illetve elektromos autó bemutatására készül. A cég most még nem tart itt, előre jelezte részvényeseinek, hogy a tavalyi évet várhatóan 4,3–4,6 milliárd euró veszteséggel zárja.
Andrew Fellows, a Star tanácsadócég autóipari vezető elemzője szerint a kínai gyártók térnyerése miatt fokozatosan háttérbe szoruló európai és más országokból származó márkák nem lesznek képesek visszaszerezni korábbi pozícióikat az ázsiai piacon. Nemcsak a felsorolt márkák szeretnének megkapaszkodni, hanem a General Motors is, amelynek kínai üzletága decemberben 5 milliárd dollár veszteséget könyvelt el.
A GM részben arra építi további ambícióit, hogy prémiummárkája, a Cadillac négy villanyautót mutatott be Sanghajban. A közönség szintén ezen az autószalonon láthatta a GL8 nevű koncepciót, amely elektromos és hibrid hajtáslánccal egyaránt rendelhető lesz, utasait pedig az ülésekbe épített masszázsfunkcióval, illetve aromaterápiás szellőztetéssel kényezteti majd. Az ehhez hasonló mikrobuszok, illetve tágas egyterűek továbbra is kelendőek Kínában, ezért nem véletlen, hogy az amerikai Buick szintén ebben a szegmensben szeretne versenytársat állítani a BYD almárkájának, a Denzának, a Li Autónak, illetve az Xpengnek.
