Évente 16 ezer tonna oldószert használ majd az Eve Power debreceni akkugyára
Ugyan az illetékes kormányhivatal először nem akarta kiadni, végül mégis sikerült közérdekű adatigényléssel megszerezni a kínai EVE Power debreceni akkugyárának környezethasználati engedélyét. A cég korábbi közleményében azt írta, hogy „egy különleges, vízkészleteket megóvó technológiát vezettek be”, és az engedély szerint tényleg nem is fog sok ivóvizet használni a gyár. Az akkugyártás egyik fontos vegyszeréből, a nagy mennyiségben magzatkárosító hatásúként is számon tartott NMP-ből viszont évi 16 ezer tonnát használ majd – írja az Átlátszó.
Az EVE Power debreceni gyára januárban kapta meg a környezethasználati engedélyt, február közepén ez jogerős is lett. Az illetékes kormányhivatal magát az iratot nem töltötte fel, ezért az Átlátszó közérdekű adatigényléssel fordult hozzájuk. A lap cikke szerint a hivatal először egy kúriai döntésre hivatkozva azt állította, a dokumentumot csak személyesen lehet megnézni, ám miután a lap figyelmeztette őket, hogy ez nincs így – ennek hátteréről hétfőn részletesen írtunk –, megküldték nekik.
Cikkünk megjelenése után a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal sajtóosztálya jelezte, hogy álláspontjuk szerint az Átlátszó valótlanul állítja, hogy csak személyes betekintésre adtak volna lehetőséget. Szerintük első válaszukban arról tájékoztatták a lapot, hogy milyen jogszabály alapján van lehetőség a kért irat megismerésére, az iratbetekintési kérelem benyújtása után pedig emailben meg is küldték nekik azt.
Az ide kattintva elérhető dokumentumból így a következők derültek ki: az üzem termelési kapacitása 30 GWh/év, amely 250 905 600 darab/év akkumulátorcella legyártását jelenti, az üzem villamos energia igénye 69 MVA, amihez egy új transzformátorállomást és egy napelemparkot is létesítenek, a gyártási folyamat során 16 612,2 tonna N-metil-2-pirrolidont (NMP-t) használnak fel, ivóvízből pedig mindössze 26 070 m3/évvel számolnak, míg a csatornában odavezetett szürke vízből közel 1,2 millió köbméter kell majd.
Ezek közül az NMP a legérdekesebb. Ezt gyakran alkalmazzák az akkugyártásban oldószerként, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2023-as kutatása szerint veszélyes anyagnak számít, mivel súlyos szemirritációt, bőrirritációt és légzőszervi irritációt okozhat. Belélegzés esetén károsíthatja a tüdőt, és hosszú távon negatív hatással lehet a központi idegrendszerre. Emellett magzatkárosító hatású anyagként tartják számon. Ennek határértékét tavaly októberben szigorították Magyarországon, vélhetően a korábbi, gödi problémák miatt.
A dokumentum szerint a gyár NMP visszanyerő egységét úgy méretezték, hogy a bevonás során befecskendezett NMP 99 százaléka visszanyerésre kerül, így a rendszer kimeneténél elérhető az 1 mg/m3-es határérték alatti NMP-koncentráció.
A Greenpeace szerint egyébként előfordult már, hogy trükköztek az NMP-kibocsátással, tavaly decemberben azt kifogásolta a szervezet, hogy a komáromi akkumulátorgyár nem tartja be az emissziós határértéket. A legnagyobb ezzel kapcsolatos problémák viszont, a Samsung gödi gyáránál merültek fel, ott négy év alatt 88 tonna rákkeltő NMP-oldatot engedtek a levegőbe. A Greenpeace korábban a talajvízben is talált NMP-t, és bár ennek nagyon-nagyon kicsi volt a koncentrációja, felmerült a kérdés, hogy hogy került oda az elvileg zárt rendszerű gyárból.
Az EVE Power gyárának engedélyeztetéséről tavaly közmeghallgatásokat is tartottak Debrecenben, igaz, köz nélkül – a javaslatokat emailben vagy levélben lehetett eljuttatni az illetékes hivatalokhoz, ami amúgy meg is történt, a közzétett dokumentumban 100 oldalon át van szó ezekről. A TASZ tavaly decemberben jelezte, hogy jogsértőnek tartja a gyakorlatot.
A cikket a megjelenés után frissítettük a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal reakciójával.
