A határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkelszennyezést talált a Greenpeace a gödi Samsung-gyár közelében a talajban
A határérték több mint kétszeresét meghaladó nikkelszennyezést mért a Greenpeace a Samsung gödi gyárától délre lévő erdős terület talajában – közölték csütörtökön sajtóközleményükben. Bár semmi nem bizonyítja, hogy a vegyi anyagok a Samsung gyárából kerültek a talajba, ezt támasztja alá, hogy a mintavétel közvetlen közelében nincs másik nagy mennyiségű vegyi anyaggal dolgozó üzem.
A talajminta-vizsgálatot a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezte, miután februárban megírtuk, hogy légi felvételek szerint a Samsung SDI éveken keresztül annyi fekete port vezetett ki egy szellőzőjén, hogy elfeketedett a gyár teteje. Az ismeretlen anyag egy olyan területen került ki a levegőbe, amelyben mérgező nikkel-kobalt-mangánnal (NCM) dolgoztak – a cég azonban a koreai sajtóban azt kommunikálta, hogy csak viszonylag ártalmatlan grafitport engedtek ki.
A Göd-ÉRT Egyesület kérésére a Greenpeace a gyár környékén három helyen vett talajmintát, néhány kilométerrel arrébb pedig egy kontrollmintát is vettek. A minták akkreditált elemzését a Greenpeace-től független, Eurofins laboratórium végezte, a gyárban használt toxikus fémvegyületek (nikkel, lítium, kobalt) jelenlétét vizsgálták.
Az eredmények szerint a négyből három helyszín esetében nem találtak a határértéket meghaladó vegyianyag-tartalmat.
A gyártól délre lévő erdős területen azonban a talajokra megadott szennyezettségi határértéket több mint kétszeresen meghaladó nikkelszintet mértek, 40 mg/kg helyett 85 mg/kg-ot.
A vizsgálati jegyzőkönyvet itt lehet megnézni.
Az, hogy a gödi gyár környékén a talajban a határértéket meghaladó koncentrációjú nikkelt találtak, arra utal, hogy a Samsung állításával szemben nem csak grafitot engedett a levegőbe. Mivel ezt a mintavétel alapján nem lehet bizonyítani, a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace Magyarország azt követeli a hatóságoktól, hogy alaposan és átfogóan vizsgáljanak ki minden környezetszennyezési eseményt.
A Greenpeace mérésével kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Samsungnak, amennyiben válaszolnak, beszámolunk róla. Megkérdeztük a Greenpeace méréséről a Samsung hatósági ellenőrzését végző Pest Vármegyei Kormányhivatalt is, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.
Korábban egy másik anyagot mutattak ki a talajvízben
Gödön először 2022-ben találtak a talajvízben N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert, amelyből a Samsung gyárában évente több tízezer tonnával használnak fel. Ez az anyag nagy mennyiségben mérgező és rákkeltő, a talajvízben ugyanakkor nagyon-nagyon kis koncentrációban jelent meg – igaz, ez is felvetette a kérdést, hogy hogy került oda, ha a gyár elvileg zárt rendszerben működik.
2024 februárjában kiderült, hogy a Samsung 2019 és 2022 között 88 tonna NMP-t engedett a levegőbe, az év áprilisában pedig a Greenpeace megint NMP-t talált a gyár közelében a földekre kiengedett szennyvízben. Az Energiaügyi Minisztérium valószínűleg ezekre az esetekre reagálva tavaly októberben köbméterenként 150 milligrammról egy milligrammra csökkentette az NMP megengedett határértékét.
Időközben azonban egy másik szennyezés lehetősége is felmerült. Február végén írtuk meg, hogy műholdképek alapján a Samsung éveken keresztül fekete port engedett a levegőbe, és az emiatt előálló szennyezést többször is megpróbálták letakarítani a gyár tetejéről. A szennyezés a műholdképek szerint a Samsung 72M nevű épületrészének 3-as zónájánál történt, ahol a cég biztonsági jelentése szerint katódot gyártanak a nikkel-kobalt-mangán (NCM) és a nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból.
A biztonsági jelentés szerint a 72M épületrész 3-as zónájában 45 tonna ilyen veszélyes anyag tárolható. A jelentés arról ír, hogy az NCM és az NCA „belélegezve mérgező por”, továbbá hogy az „NCM kiszóródása esetén kialakulhat halálos veszélyeztetés a kiszóródással érintett területen”. Ezek az anyagok már kisebb mennyiségben is rákkeltőek lehetnek.
Később az Átlátszó megírta, hogy az érintett gyárrészen a Samsung korábban több száz tonna veszélyes, rákkeltő anyagot tárolt engedély nélkül. A lap szerint az ellenőrzések során összesen 360 tonna NMC és NCA rákkeltő veszélyes anyag engedély nélküli tárolását és felhasználását állapították meg.
A Samsung a magyar sajtóval nem kommunikált, de Koreában azt nyilatkozták az ottani sajtónak, hogy nem mérgező anyag, csak grafit színezte el a gyár tetejét. Az ügyben közben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság környezetkárosítás büntette miatt nyomozást indított.
Az akkumulátorgyártás más vegyipari tevékenységekhez hasonlóan veszélyes üzem. A technológia elvileg rendelkezésre áll a gyárak biztonságos üzemeltetéséhez, de ehhez arra is szükség lenne, hogy a jogszabályok és hatóságok kellően szigorúak legyenek a cégekkel. Magyarországon azonban a tapasztalatok alapján inkább az a jellemző, hogy eltakarítják az ágazat útjából a törvényeket. Az akkumulátorgyártás hazai felfutásával cikksorozatban is foglalkozunk, az eddigi részek itt olvashatók.
