A dunai árvíz és a hatnapos hétvége után Nagy Mártonék most a húsvét hiányát okolják a rossz kiskereskedelmi adatért

A szeptemberi árvíz és a karácsonyi hatnapos hétvége után március esetében a húsvét hiányát találta meg bűnbaknak Nagy Márton Nemzetgazdasági Minisztériuma, amikor a kiskereskedelmi forgalom csökkenésének okát kellett megmagyarázni – derül ki az erről kiadott sajtóközleményükből. Mindenki megnyugtatására a KSH adatközlése előtt egy hónappal bemondták, hogy áprilisban viszont „akár 5-6 százalék fölötti szinten” is nőhet a kiskereskedelmi forgalom.

Az, hogy márciusban a húsvét miatt esett volna vissza a kiskereskedelmi forgalom, olyan értelemben sántít, hogy az adatközlésnél a KSH külön feltüntette, hogy a tavalyi évhez mért 0,4 százalékos növekedés már a naptárhatástól és húsvéthatástól megtisztított adat – vagyis ezen ők már faragtak valamennyit, hogy a húsvét eltolódásának következményei ne látsszanak. (Anélkül egyébként éves alapon 0,4 százalék plusz helyett 0,4 százalék mínusz jött ki.)

Magyarországon a Covid-lezárások időszakát leszámítva 2023 elejéig viszonylag szorosan együtt mozgott a reálbérek alakulása és a kiskereskedelmi forgalom – vagyis amit az emberek megkerestek, annak a nagy részét rövid időn belül elköltötték. Az inflációs válság után ez azonban megváltozott, és az emberek tavaly a dinamikusan növekvő fizetések ellenére se nagyon akartak többet vásárolni.

Ezt a jelenséget magyarázta tavaly nyáron Nagy Márton egy interjúban az „óvatossági motívummal”, ami azt takarja, hogy az inflációs válság után, az ukrajnai háború és egyéb geopolitikai kockázatok miatt az emberek inkább spórolnak, mint hogy költenének. A nemzetgazdasági miniszter azóta rendszeresen megígéri, hogy most majd megindul a kiskereskedelmi forgalom, ami aztán tartósan növekedni fog.

Ez persze – Nagy Márton legtöbb jóslatához hasonlóan – eddig nem jött be, a kiskereskedelmi forgalom a nagyon alacsony 2023-as adatokhoz képest 2024-ben valamennyit nőtt, 2024 eleje óta azonban kisebb-nagyobb hullámzásokkal stagnál vagy csak egészen minimálisan nő.

Az NGM ebben a helyzetben valamiért feladatának érzi, hogy egyes hónapban kommentálja a kiskereskedelmi adatokat: ha éppen nőttek, akkor nagy sikerként tálalva, ha éppen csökkentek, akkor kifogásokat és magyarázatokat keresve. Az utóbbira az elmúlt fél évben három nagyon szép példa is volt:

• Szeptemberben az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, amit az NGM akkori közleménye a Dunán levonuló árvízzel magyarázott. Ahogy a 444 akkori cikke felhívta rá a figyelmet, a kiskereskedelem éppen a Dunától távol lévő megyékben, például Somogyban és Veszprémben esett vissza a legnagyobb mértékben, míg az árvíz által sújtott Budapesten pont nőtt.
• A minimális javulást mutató október és november után decemberben az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, amit az NGM akkori közleménye azzal magyarázott, hogy a hatnapos hosszú hétvége miatt a szokásosnál jóval többen utaztak el külföldre, és aztán ott is vásároltak.
• A kiskereskedelmi forgalom januárban megugrott, amit februárban 0,6 százalékos, márciusban pedig ahhoz képest is 0,5 százalékos zsugorodás követett. Az NGM-nek erre is azonnal megvolt a magyarázata, ami szerint azért lett ilyen gyenge az adat, mert tavaly márciusra, idén azonban áprilisra esett húsvét, így a húsvéti nagybevásárlások csak a következő havi adatokban látszanak majd.

Ahogy a magyar gazdaság helyzetéről szóló cikkünkben írtuk, a kiskereskedelmi forgalom az egyik legfontosabb mutató a magyar gazdaság következő egy éve, és ezzel a jövő évi választás szempontjából. Egyrészt azért, mert a gazdaság felpörgetéséhez – és ezzel a bérek érdemi növeléséhez – szükség lenne arra, hogy az emberek egyre többet vásároljanak – erre azonban a márciusi adat szerint még mindig nem nagyon hajlandóak. Másrészt azért, mert a magyar állam adóbevételei nagyon nagy részét a fogyasztásból szedi be, így az adóbevételei (például az áfabevétele) akkor tudna nőni, ha nőne a fogyasztás, azon belül is a kiskereskedelmi forgalom.

Márciusban februárhoz képest 0,5 százalékkal csökkent a magyar kiskereskedelmi forgalom, Virovácz Péter, az ING elemzője erről azt írta: „Az idei év első három hónapjára vonatkozó kiskereskedelmi adatból úgy tűnik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni. A fixbázisú index a havi csökkenéssel összhangban romlott, ami azt jelenti, hogy az értékesítési volumen csupán 0,5 százalékkal múlta felül a 2021. évi havi átlagot. A fogyasztói bizalom a 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad. A lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben. Mindez pedig megmutatkozik a kiskereskedelem gyenge teljesítményében. A részleteket nézve márciusban is csökkent az élelmiszerüzletek forgalma, vagyis immáron két hónapja zsugorodik ez az alszektor. A legmeglepőbb ebben az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat.”