Feltámadt az „óvatossági motívum”: márciusban megint kevesebbet vásároltak a magyarok

Az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom idén márciusban – derült ki a KSH gyorstájékoztatójából. A kiskereskedelmi forgalom ezzel a januári nagy ugrás után már a második hónapja csökken, most épp 0,5 százalékkal van a 2021-es átlag fölött.

Márciusban az előző évhez képest:

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,9 százalékkal bővült. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,8, a használtcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,2 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,0 százalékkal emelkedett.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,1 százalékkal bővült.

A kiskereskedelmi forgalom nyers adata egyébként 0,4 százalékkal volt kisebb az előző márciusinál, a 0,4 százalékos plusz csak a naptárhatás és a húsvéthatás beleszámítása miatt jött ki.

Virovácz Péter, az ING elemzője az adatról azt írta: „Az idei év első három hónapjára vonatkozó kiskereskedelmi adatból úgy tűnik, hogy a januári szintugrás után a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni. A fixbázisú index a havi csökkenéssel összhangban romlott, ami azt jelenti, hogy az értékesítési volumen csupán 0,5 százalékkal múlta felül a 2021. évi havi átlagot. A fogyasztói bizalom a 2018-2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad. A lakosság egyértelműen a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben. Mindez pedig megmutatkozik a kiskereskedelem gyenge teljesítményében.

A részleteket nézve márciusban is csökkent az élelmiszerüzletek forgalma, vagyis immáron két hónapja zsugorodik ez az alszektor. A legmeglepőbb ebben az, hogy a március közepétől bevezetett árrésstop intézkedések sem voltak képesek fellendíteni a bolti forgalmat.

A mai adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt. Ettől még az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak éppen annak mértéke maradhatott el a várakozásoktól. Az előttünk álló egy-két hónapban talán láthatunk jelentősebb bővülést a kiskereskedelemben, hiszen egyrészt a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései még segíthetnek. Másrészt pedig az eddigi ismereteink szerint csupán május végéig érvényben lévő árrésstop is megemelheti a kiskereskedelmi forgalmat, hiszen a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből.”

Ahogy a magyar gazdaság helyzetéről szóló cikkünkben írtuk, a kiskereskedelmi forgalom az egyik legfontosabb mutató a magyar gazdaság következő egy éve, és ezzel a jövő évi választás szempontjából. Egyrészt azért, mert a gazdaság felpörgetéséhez – és ezzel a bérek érdemi növeléséhez – szükség lenne arra, hogy az emberek egyre többet vásároljanak – erre azonban a márciusi adat szerint még mindig nem nagyon hajlandóak.

Másrészt azért, mert a magyar állam adóbevételei nagyon nagy részét a fogyasztásból szedi be, így az adóbevételei (például az áfabevétele) akkor tudna nőni, ha nőne a fogyasztás, azon belül is a kiskereskedelmi forgalom. Az erről szóló cikkünket itt lehet elolvasni.