Sulyok Tamás hivatalának „csupán észrevételei” voltak az ellehetelenítési törvényhez

Kocsis Máté, a Fidesz frakciója vezetője szerdán azzal indokolta az átláthatóságinak nevezett, valójában a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvényjavaslat tárgyalásának elhalasztását, hogy több észrevétel is érkezett az előterjesztéshez, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalától is. Megkérdeztük ezért a Sándor-palotát, hogy milyen észrevételeik voltak a törvényjavaslattal kapcsolatban.

„A Sándor-palota csupán észrevételeket jelzett a szóban forgó törvényjavaslathoz, ami nem egyedi eset, mivel a Sándor-palota folyamatosan figyelemmel követi az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatokat. A különböző állami szervek és szakmai szervezetek észrevételei, illetve javaslatai, továbbá a velük való egyeztetések biztosíthatják egy megfelelő törvény létrejöttét” – írták válaszukban.

Azt nem részletezték, hogy pontosan miről szólt a Sándor-palota észrevétele, az átláthatóságinak nevezett törvény melyik részére vonatkozott, ezért újabb kérdéseket küldtünk Sulyok Tamás hivatalának. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Kocsis Máté azt nyilatkozta szerdán az Indexnek, hogy már a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt, és az Országgyűlés nem szavaz a nyári szünet előtt az előterjesztésről. Kocsis azt mondta, hogy a törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő addig a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.

Miről szól az ellehetetlenítési törvény?

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékre azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A javaslat szerint bármi veszélyeztetheti az ország szuverenitását, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Ha egy szervezetet jegyzékre vesznek, nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet.

Egy múlt héten benyújtott módosító javaslattal még egyet csavartak a törvénytervezeten. A kormánypárti képviselők

már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

Az eredeti verzió szerint csak a törvény hatálybalépést követő adóévtől, azaz 2026-tól nem lehetne felajánlani az adó 1 százalékos támogatást a jegyzékbe vett szervezeteknek. A módosítás után azonban már a május 20-i határidőig felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat sem kapják meg azok a szervezetek, amelyek augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepelnek. Azt is meghatározták, hogy a visszautasított pénzeket a NAV a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért nevű januárban létrehozott állami alapítványnak utalná.