Kocsis Máté szerint a nyári szünet előtt már nem szavaz a parlament az ellehetetlenítési törvényről

„A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés” – mondta az Indexnek Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. A sajtó és civil szervezetek ellehetetlenítését célzó javaslat tárgyalását csak az őszi ülésszakban folytatják. Kocsis szerint a frakció egységes abban, hogy a szuverenitásvédelem érdekében be kell vetni jogi eszközöket. Abban azonban még vita van köztük, hogy milyen eszközökre van szükség.

Az eredeti tervek szerint jövő szerdán döntött volna az Országgyűlés Halász János fideszes országyűlési képviselő javaslatáról. A parlamenti frakciók szerda dél után nem sokkal kapták meg a jövő heti ülés napirendi tervezetét, és ebben a dokumentumban a szerdai napirendi pontok között még ott volt átláthatóságinak nevezett törvény szavazása is. Ezzel egy időben ugyanakkor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője megosztott egy videót a Facebook-oldalán, amelyben arról beszélt, hogy nagyon sok javaslat érkezett a törvénytervezethez, amiket meg kell vitatni, és ezért még abban sem biztos, hogy a tavaszi ülésszakban el fogják fogadni azt.

Pár perccel később a kormányközeli Indexnek már egyértelműen kijelentette: a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről leveszik az átláthatósági törvényt, és az Országgyűlés nem szavaz a nyári szünet előtt az előterjesztésről. Kocsis a lapnak azt mondta, hogy

a törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő addig a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.

A Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetség, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesületétől is kaptak olyan észrevételeket, amelyeket érdemes átgondolni.

Emellett Fidesz-frakció tagjainak is érdemi meglátásai vannak, például Lázár János arról beszélt, hogy nem biztos, hogy ebben a formában fogják elfogadni ezt a törvényt. „Abban egységesek vagyunk, hogy mindenképpen fel kell lépni a szuverenitásunkat sértő törekvésekkel szemben, jöjjön az Keletről vagy Nyugatról.” Abban viszont vita van szerinte, hogy milyen eszközökre van szükség ehhez.

A Facebook-videójában pedig elárulta, hogy áll a Fidesz a független médiához. „Nyilván az újságokban is lehet kritikákat hallani. Az érintettek kritikái, amik általában fröcsögésbe és személyeskedésbe torkollnak, a Telexen, 444-en, azokat ki kell venni ez alól, azzal nem kell foglalkozni, mert ők maguk az érintettek.”

Már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékre azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

A javaslat szerint bármi veszélyeztetheti az ország szuverenitását, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Ha egy szervezetet jegyzékre vesznek, nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet.

Egy múlt héten benyújtott módosító javaslattal még egyet csavartak a törvénytervezeten. A kormánypárti képviselők

már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

Az eredeti verzió szerint csak a törvény hatálybalépést követő adóévtől, azaz 2026-tól nem lehetne felajánlani az adó 1 százalékos támogatást a jegyzékbe vett szervezeteknek. A módosítás után azonban már a május 20-i határidőig felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat sem kapják meg azok a szervezetek, amelyek augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepelnek. Azt is meghatározták, hogy a visszautasított pénzeket a NAV a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért nevű januárban létrehozott állami alapítványnak utalná.

Halász János képviselői indítványához Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz–KDNP-frakciók szinte összes tagja csatlakozott előterjesztőként. A 135 képviselőből azonban 20 nem adta a nevét a javaslathoz. Köztük volt például Lázár János, Gulyás Gergely és Navracsics Tibor. „Szeretném megnyugtatni a hetek óta hisztiző, külföldről fizetett sajtót, hogy ennek pusztán technikai okai vannak, hiszen amikor a csatlakozó dokumentumot körbeküldtük aláírásra a parlamentben, aznap nem volt mindenki jelen, vagy nem jutott el mindenkihez” – válaszolta Kocsis még múlt héten. Gulyás Gergely ezzel szemben a legutóbbi kormányinfón úgy fogalmazott, hogy „olyan előterjesztéseket szokott aláírni, amikhez köze van”. Lázár János pedig a múlt keddi közlekedésinfón egy újságírói kérdésre azt mondta: mérlegelni fogja, hogy jelenlegi formájában megszavazza-e a javaslatot.

Az ellehetetlenítési törvény részleteiről, várható hatásairól és a különböző szervezetek, intézmények tiltakozásáról ezekben a cikkekben írtunk részletesebben. Itt pedig azt magyaráztuk el, hogy mi a baj a fideszes előterjesztéssel.

Címünk és cikkünk frissült a fejleményekkel, előzményekkel és háttérrel.