Ügyvédi kamara: A gyónási és ügyvédi titkot sem védi az ellehetetlenítési törvény

Állásfoglalást tett közzé honlapján szerdán a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) az átláthatóságinak nevezett ellehetetlenítési törvénytervezetről. Szerintük szükséges a javaslat átalakítása azért, „hogy az valóban a közélet átláthatóságának biztosítására és az állami főhatalom védelmére irányuló célokat szolgálja, és semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”. Szerintük a törvény fő céljaival „csak egyetérteni lehet”, ugyanakkor az most „több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.

A MÜK ezért levelet írt Tuzson Bence igazságügyi miniszternek, amiben kifejtette jogi aggályait.

Az ügyvédi kamara szerint a javaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, „alkalmas lehet az alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására is”. Az elnagyolt rendelkezések a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sértik – sorolja a MÜK, hány ponton megy szembe az alkotmányos elvekkel a javaslat.

A kamara arról ír még, a demokrácia lényege a minél szabadabb közéleti vita, amit a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága is véd. Ez azonban felelősséggel is jár, de „alapvető jogok korlátozására csak az arányosság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor”. A MÜK szerint elegendő lenne, ha a közéleti vitákban „hivatásszerűen részt vevőknek” részletesen számot kéne adniuk bevételeik eredetéről. Ami ezen túlmenő szabályozás, az már nem tekinthető arányos korlátozásnak.

Elengedhetetlennek tartják még, hogy „politikai befolyástól mentes, a tisztességes eljárás garanciáit” hordozó eljárásokban lehessen megállapítani a szuverenitás megsértését, aminek a végén hatékony bírósági felülvizsgálatot kéne biztosítani. Azonban erre nincs garancia a törvényjavaslatban, ahogy az ügyvédi, orvosi, gyónási vagy banktitok védelmének garanciáiról sem. A törvénytervezet tehát átalakításra szorul – zárul a kamara közleménye.

Szerdán a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is kiállt az ellehetetlenítési törvény ellen, bár ők az ügyvédi kamarával szemben nem finomítanának rajta, hanem visszavonatnák az egészet. Szerintük a jogszabály „nemcsak alaptörvényellenes, hanem a demokrácia megcsúfolása, Magyarország szégyene lesz”. Zlati Róbert szakszervezeti elnök elmondta, a kormány célja hatalmának bebetonozása, a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatása. Mivel a törvénytervezet nem definiálja, mi számít a döntéshozatal és választói akarat befolyásolásának, az a szakszervezetekre is ráhúzható.

A tervezet ellen több tüntetés is zajlott már, a különböző pártokon kívül többek közt a bírók és a reklámszakemberek is kiálltak ellene.

A nyilvánosságot és a civil szférát érintő, a finanszírozást potenciálisan nagyon megnehezítő és szervezeteket megbélyegző törvényjavaslat általános vitája hétfőn zajlott az Országgyűlésben, a megszavazására várhatóan a június 10-i héten kerül sor. A törvény ellen számos érintett is szolidáris külföldi szerkesztőség tiltakozott, az Európai Parlament is sürgős vitát rendezhet róla szerdán. A Fidesz képviselői szerint viszont a tiltakozók félreértik az egészet, és nincs senkinek félnivalója, aki nem vétkes külföldi érdekek kiszolgálásában.

Azt, hogy miért veszélyezteti a névleg az átláthatóság érdekében benyújtott javaslat a hazai demokratikus nyilvánosságot, itt magyaráztuk el.