Eggyel kevesebb gondja akad a Fidesznek, ha az ellehetetlenítési törvényjavaslathoz benyújtott módosítójukat kétharmados frakciójuk meg is szavazza a jövő héten a parlamentben. Miközben az eredeti javaslat szerint külföldről egyáltalán nem fogadhatnának el támogatást pártok, újságok, civil szervezetek, a Fidesz nyíltan várja a külföldi pénzügyi támogatásokat. Ezért az utolsó pillanatban még kicsit csavargattak azon, hogy akkor ki számít külföldinek, és ki nem.
A kormánypárt indoklása szerint törvényjavaslatuk a közélet átláthatóságáról szól, a valóságban viszont jegyzékbe venné és ellehetetlenítené azokat az újságokat vagy civil szervezeteket, amik bármilyen külföldi támogatást kapnak. Ehhez csak a „közélet befolyásolására irányuló tevékenységet” kell végezniük, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal állapíthat majd meg. Akit ajánlásuk alapján jegyzékbe vesz a kormány, az rendkívül komoly szankciókra számíthat.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzésnek semmiképpen nem nevezhető közleményeiből már most az olvasható ki, hogy ha szerintük valakit külföldről támogatnak, az biztos külföldi érdekeket is képvisel. Ha a javaslatot elfogadják, az ilyen újságok vagy civil szervezetek nem fogadhatnának el felajánlásokat az adó 1 százalékából – sőt, már az idén felajánlott adó 1 százalékokat is elvennék tőlük, és odaadnák egy általuk kijelölt szervezetnek. Emellett ha valaki egy jegyzékre vett szervezetet Magyarországról akarna támogatni, annak „bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal” kellene bizonyítania, hogy a pénzt sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta.
Az originál Halász János-javaslat szerint még a külhoni magyar kettős állampolgárok is külföldinek minősültek volna. Ez azonban egyből felvetett egy kérdést: a Fidesz vajon hogyan ellenőrzi, hogyan ellenőrizte volna, hogy a külföldről kapott pénzét tényleg magyar állampolgártól, és csak és kizárólag magyar állampolgártól kapta. A párt a saját oldalán azt hirdeti, hogy ők külföldről is várják a pénzbeli adományokat a „támogató magyar állampolgároktól”, ehhez pedig egy IBAN, tehát külföldi utalásokhoz szükséges számlaszámot adtak meg – a párttörvény szerint erre van jogi lehetőségük. De a közleményben a leírás szerint nem kell mást feltüntetni, csak a támogató címét és a támogatás szót. Így aztán az adakozásnál senkinek sem kell bizonyítania az állampolgárságát, sem azt, hogy csak és kizárólag magyar állampolgár.
Azóta aztán félig-meddig meg is oldották ezt a problémát, mert úgy látszik, Halász János javaslata nem teljesen jött be a Fidesznek. Az utólag benyújtott módosítójuk szerint mégsem számítanak majd külföldi támogatónak azok a személyek, akiknek magyar állampolgárságuk (is) van. Ha jobban belegondolunk, ez azt jelenti, hogy Soros György magánszemélyként ezután utalhatna pénzt valamelyik magyar pártnak, és ez nem számítana külföldi támogatásnak.
Az a kérdés persze továbbra is felmerül a Fidesznél, hogy
- a párt milyen módon tudja ellenőrizni, hogy a külföldről adakozónak valóban van magyar állampolgársága (is), ha ezt sehol sem kell feltüntetni; illetve
- vajon hogyan ellenőrzik, hogy a külföldről küldött pénz közvetve vagy közvetlenül nem valamilyen külfölditől érkezett-e.
Míg a jegyzékre vett hazai médiumok vagy civil szervezetek esetében egy pár ezer forintos hazai adomány eredetét is igazolni kellene, a Fidesznél nem tudni, hogyan ellenőrzik a külföldi pénzeket.
Mi van, ha az igazi finanszírozó nem is magánszemély, hanem egy szervezet, ami egy külföldi magyaron keresztül folyósítja a pénzt a pártnak, és ezzel igyekszik meg befolyásolni a hazai közéletet? Vajon a Szuverenitásvédelmi Hivatal vagy az Állami Számvevőszék ezután majd árgus szemekkel fog őrködni afelett, nehogy véletlenül illetéktelen külföldi forrásból érkezzen támogatás a Fideszhez?
Az ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseinkre korábban sem a Fidesz, sem a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem válaszolt.
A törvényjavaslat parlamenti vitáján Kocsis Máté azért megpróbált rendet vágni a fejekben. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elkészíti a jegyzékét a szuverenitásra szerinte veszélyes szervezetekről, és ilyenkor majd mérlegelnie kell, hogy a külföldi támogatás Józsi bácsi ötezer forintja volt-e, vagy épp valamilyen külföldi titkosszolgálati finanszírozás. A Fidesz módosítója is erről szól: azokat tekintenék külföldi támogatónak, akik a külföldi támogatást közvetlenül vagy harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával közvetett módon nyújtják.
Hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni, a Szuverenitásvédelmi Hivatal mérlegelése hogy fog kinézni, még rejtély.
A Fidesz tavasszal nagyon ráment a külföldi állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárokra, de egyelőre itt is több a kérdés, mint a válasz. Alaptörvénybe írták, hogy felfüggeszthetik a magyar állampolgárságát azoknak, akiknek van más állampolgárságuk is, „a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével”. Itt vélhetően az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Társulás nem EU-s országainak (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) állampolgáraira gondoltak.
Az nincs benne az alkotmánymódosításban, hogy milyen indokkal és feltételekkel függeszthetik fel valakinek a magyar állampolgárságát. Erről majd sarkalatos törvényben rendelkeznek, amiről még szintén nem tudunk semmit. Az idegenrendészeti törvény szerint csak azt a harmadik országbeli állampolgárt lehet kiutasítani Magyarországról, akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti. Elképzelhető, hogy a kormány később hozzá fog nyúlni az idegenrendészeti törvényhez.
