Karácsonyék elhatárolódnak a vármegyebérlet felmondásának ötletétől

A tarifaszövetségi megállapodás felmondása mindenkinek rossz lenne: a budapesti utasoknak, az agglomerációs utasoknak és a főváros költségvetésének is, írta meg a városvezetés hivatalos álláspontját lapunknak a Városháza sajtóosztálya.

Mint írtuk, szerdai közös rendkívüli ülésén a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság és a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság egy olyan vészforgatókönyv-javaslatot tárgyal, aminek része az, hogy a csődveszély elkerülése érdekében felmondhatják az állammal kötött tömegközlekedési megállapodások egy részét.

Városházi forrásaink szerint elsősorban a vármegyebérlet-szerződés van veszélyben, hiszen azzal a fővárosi lakosok szinte semmit nem vesztenek (a Budapest-bérlet 8950 forint marad), a főváros viszont visszakaphatja a jegybevétel jelentős részét, amin jelenleg osztozik az állami MÁV-Volánnal.

„Ilyet csak az javasol, aki a város érdekei helyett a saját kicsinyes politikai számításait követi”

– írta erre a Városháza sajtóosztálya hivatalos válaszként, hozzátéve, hogy „ilyen szándéka legfeljebb a Klímavédelmi Bizottság elnökének lehet”. A sajtóosztály szerint a BKK 2024. évi beszámolójából világosan kiderül, hogy a BKK bérletértékesítésből származó bevételének változása, az állami bérletekből átadott bevétel és a szociálpolitikai menetdíj-támogatás együttesen az előző évhez képest mintegy egymilliárd forinttal magasabb összegű bevételt jelentettek a BKK számára.

A vita előzménye, hogy a Magyar Államkincstár – a főváros által vitatott, ezért be nem fizetett szolidaritási hozzájárulás miatt – 10,2 milliárd forintot emelt le a Fővárosi Önkormányzat számlájáról, így Budapest pénzügyi válsághelyzetbe került. A csődveszélyre válaszul, a főváros pénzügyi ellehetetlenülése ellen ezért nemcsak jogi, hanem politikai válaszokkal is készülni kell – áll a Baranyi Krisztina (pénzügyi bizottság elnöke) és Vitézy Dávid (közlekedési és városfejlesztési bizottság elnöke) által aláírt javaslatban, amit szerdán tárgyal a két szakbizottság.

Az előterjesztés szerint a főváros által vitatott állami adókövetelés fedezetét már nem lehet költségmegtakarítással, bevételnöveléssel vagy hatékonyságnöveléssel előteremteni. A túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros közszolgáltatásai ellehetetlenülnek, ami kritikus hatással lesz Budapestre és régiójára, és ezért a felelősség a kormányt terheli, Budapestnek erre világos politikai válaszokat kell adnia, áll a tervezetben. Az előterjesztésben indítványozzák, hogy a főpolgármester dolgozzon ki vészforgatókönyvet.

A vészforgatókönyvben vizsgálnák felül az állammal kötött tömegközlekedési megállapodásokat, előírnák a budapestiek széles körű tájékoztatását, és további közpolitikai intézkedéseket vezetnének be, amiből kiderül, hogy „Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét”.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot is kerestük, hogy megtudjuk az álláspontjukat a főváros terveiről, de még nem válaszoltak.