A strasbourgi bírósághoz lehetne fordulni az utólag elvett adó 1 százalékok miatt a Helsinki Bizottság szerint
Módosító javaslatot nyújtottak be hétfőn az átláthatóságinak nevezett ellehetetlenítési törvényhez, ez lehetővé tenné, hogy visszamenőlegesen is elvegyék a megbélyegzett szervezetektől a számukra felajánlott adó 1 százalékokat. A Helsinki Bizottság jogászai szerint ez egyértelműen jogsértő lenne, és emiatt panasszal lehetne az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.
A jogvédők keddi közleményükben azt írták, nyilvánvalóan sérti Magyarország Alaptörvényét és az országra vonatkozó nemzetközi szerződéseket az a módosító, mely szerint a személyi jövedelemadók már felajánlott 1 százalékait utólag venné el a feketelistázott szervezetektől, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy előre megadott állami alapítványhoz irányítaná azokat.
A szervezetek, amelyek így nem kapják meg a felajánlott támogatást, első körben a magyar Alkotmánybírósághoz fordulhatnak panasszal, erről a Partizánnak hétfőn nyilatkozó Stánicz Péter alkotmányjogász is beszélt. A Helsinki Bizottság szerint ez után következhet az emberi jogok strasbourgi bírósága, a panaszok ide történő benyújtását mintadokumentumokkal segítik majd, amelyeket mindenki számára elérhetővé tesznek.
A jogvédők szerint az alapvető jogelvekbe ütköző törvényjavaslat korábbi állapotában is aggályos volt, de a parlamenti szakbizottság által kedden tárgyalt módosító még a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát is sérti.
A Helsinki Bizottság tehát arra biztatja a megtámadott szervezeteket támogató magánszemélyeket és a majd jegyzékre került szervezeteket, hogy a feketelista megszületése esetén fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, amely ha megsemmisíti a kormány rendelkezését, akkor a NAV-nak ki kell utalnia a visszatartott 1 százalékokat azoknak a szervezeteknek, akiknek eredetileg szólt a felajánlás.
Ha elutasítanák, akkor az emberi jogok strasbourgi bíróságánál pattog majd a labda, ők ha megalapozottnak találják a panaszt, kötelezhetik a magyar államot az okozott anyagi és erkölcsi kár megtérítésére, amelyet a rendelkezés okozott.