Az alkotmányjogász szerint ha így elfogadják az ellehetetlenítési törvényt, az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak az adózók

„Ami itt fontos és szerintem közérthető, hogy az adó 1%-os nyilatkozatokat május 20-ig kellett megtenni. Május 20-án ugye még úgy volt, hogy aki megtette a felajánlást, bízhatott abban, hogy akinek ő juttatja ezt az 1%-ot, az valóban megkapja (..). Ugye itt azt látjuk, hogy a törvényjavaslat módosítása, ha ezt ilyen formában fogják elfogadni, akkor a potenciál mindenképpen ott van, hogy utólagosan belenyúljanak egy már megtett cselekménybe, jognyilatkozatba, egy jogviszonyba (…) jogalkotás útján” – mondta a Partizán hétfői, rendkívüli adásában Stánicz Péter alkotmányjogász arra a névtelen kormánypárti képviselők által jegyzett módosítási javaslathalomra reagálva, mely az ellehetetlenítési törvényjavaslathoz érkezett hétfőn délután, és amelyről a keddi ülésen már döntenek is.

A Telex birtokába jutott dokumentum szerint az eddig tervezettnél is brutálisabb lépésre készül a Fidesz-KDNP: már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.

Stánicz Péter azt mondta, alkotmányjogi szempontból nem is lenne kizárt, hogy visszamenőleg megtörténjen egy ilyen rendelkezés. „Elképzelhetők olyan alkotmányos indokok, amik a felajánlott adó 1%-ból való kizárást is indokolhatják. Viszont hangsúlyozom, hogy ezek nagyon szélsőséges helyzetnek kell lennie alaposan körülbástyázva garanciákkal. Jelenleg azt látjuk a módosító kapcsán, hogy nagyon tág továbbra is, ami egy állandó problémánk ezzel a törvényjavaslattal, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, hogy milyen személyekre, milyen szervezetekre, milyen magatartásokra fogják ezt alkalmazni”. Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy nagyon tág lehetőségei vannak a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak arra, hogy maga töltse meg tartalommal a törvényjavaslatba foglalt szabályokat.

„Gyakorlatilag bármilyen szervezetet szinte bármilyen okkal javasolhat, hogy vegyenek fel erre a jegyzékre, és ennek egy automatikus következménye lesz az, hogy az adó 1%-tól elesik az adott szervezet.”

A tág jogkörről Stánicz Péter azt mondta, fontos látni, hogy minél szélesebb jogköre van egy hatóságnak vagy egy hivatalnak, annál erősebb garanciák kellenek. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ilyen, és már az Alkotmánybíróságot is megjárta a szuverenitásvédelmi törvény jelen formája. „Az Alkotmánybíróság a döntésében igazából úgy foglalt állást, hogy elfogadhatóak a széles jogkörök, mert nincsen hozzáfűzött szankció. Tehát nincs olyan következmény, ami joghátrányt okozna, büntetést tartalmazna. Ez az, amit a most előtett javaslatban viszont megtalálunk. Tehát a Szuverenitásvédelmi Hivatal (…) felvehet valakit a jegyzékre, és (…) törvény erejénél fogva beállnak a hátrányos jogkövetkezmény büntetései. Tehát itt már fölvetődhet az a probléma, hogy helytálló-e még az Alkotmánybíróság indokolása, hogy elfogadjuk alkotmányosan a széles eljárási jogköröket, mivel nincsen hozzá szankció. Most már itt van a szankció lehetősége.”

Amennyiben a törvényjavaslatot a hozzácsatolt módosítókkal a jelenlegi formájába elfogadják, akkor Stánicz szerint felmerülhet a visszaható jogalkotás tilalmának kérdése, melynek lényege, hogy „egy jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, szankciót, nem teheti terhesebbé az egyén helyzetét.”

Arra a kérdésre, hogy az adózók perelhetnék-e a magyar államot, azért, ha mondjuk a megadott szervezettől elvonnák és egy megadott alapítvány számára továbbítanák az adózói szándék ellenére a felajánlott adó 1 százalékot, az alkotmányjogászt azt mondta, az alapjog gyakorlása szűkülne emiatt, ugyanakkor az „ilyen alapjog sérelmeknek viszont csak egy kisebb része az, ami peresíthető.” Stánicz nem látja a lehetőséget arra, hogy az érintettek ezzel bírósághoz forduljanak, és a bíróság itt megállapítsa az igazunkat. „Még a külföldi, tehát mondjuk egy strasbourgi bíróságra, ha gondolunk, oda is nagyon nehéz eljuttatni egy ilyen jogsérelmet.”

Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak mindazok, akiket jogsérelem ér, mert, mint mondta, ha a jogszabályt elfogadják, akkor már önmagából a jogszabályból ered az alapjogi sérelem. Ilyenkor az egyének közvetlen alkotmányjogi panasszal élhetnek, és előadhatják, hogy azt az önrendelkezést, hogy hogyan döntsenek az adó 1 százalékukkal, ez a jogszabály elveszi tőlük. „Ennek pont az a feltétele, hogy egy jogszabályból, egy törvényből fakad az alapjogsérelem, és nincsen bírósági út, ami ezt helyrehozhatná” – mondta Stánicz.

A módosítások között található egy olyan pont is, hogy nem számítana külföldi támogatónak az a személy, akinek magyar állampolgársága is van. Az alkotmányjogász ezt a módosító javaslatot pozitívumként értékelte, de megjegyezte, szerinte ez a tervezet továbbra sem állja ki az alkotmányos próbát.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.

De mi veszélyezteti az ország szuverenitását? A javaslat szerint bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel

• az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
• a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
• az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

A javaslat szerint az ország szuverenitását olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására – minden olyan tevékenységet ilyennek neveznek meg, amely alkalmasak lehetnek a választói akarat vagy a demokratikus vita befolyásolására.