Nem jelentek meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselői, elnapolták az Átlátszó által indított per tárgyalását
Csak hétfőn, a tárgyalás előtti napon töltötték le az idézést, valamint tárgyalásütközésre hivatkoztak, ezért nem jelentek meg kedden a Fővárosi Törvényszéken a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényes és jogi képviselői az Átlátszó által a hivatal ellen indított per tárgyalásán. A hivatal egy Facebook-posztban azt írta, sajnálják, hogy a hivatal jogi képviselőjének tárgyalásütközése miatt el kellett halasztani a keddi ülést, de várják a következő tárgyalást.
15 napnak kellett volna eltelnie az idézés átvétele és a tárgyalás között, ez viszont nem történt meg, ezért nem volt szabályszerű a hivatal képviselőinek idézése. Ezt a 15 napot a bírónő a következő tárgyalás esetében 8 napra csökkentette. Vagyis a Szuverenitásvédelmi Hivatal képviselőinek idézése és a következő tárgyalás napja között már csak 8 napnak kell eltelnie. A következő tárgyalást egyébként akkor is törvényesen megtarthatja a bírónő, ha a hivatal képviselői a következő idézést nem fogják átvenni. A keddi tárgyalást a bírónő június 24-re, 9 órára napolta el.
Az Átlátszó még 2024 novemberében indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal lapról szóló jelentésében megfogalmazott és terjesztett állításokat. Ezzel a lap szerint a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét.
Pár nappal a keddi tárgyalás előtt a Lánczi Tamás politológus által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó perére ellenkérelemmel reagált. Ebben a per megszüntetését vagy az Átlátszó keresetének elutasítását kérte, mert szerinte a kereset megalapozatlan. A hivatal álláspontja az, hogy nem sértette meg az Átlátszó személyiségi jogait, csak a munkáját végezte, vagyis jelentést írt egy közérdekű témában. „A közléseknek pedig olyan ténybeli alapja van, amire tekintettel a közlések nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a felperesi tevékenység jogszerű értékelését adják”, írta a hivatal. Vagyis a hivatal jelentésében tényállításként megfogalmazott közlésekre következtetésekként, véleményekként hivatkozott.
Utóbbi ellenkérelemről a bírónő kedden azt mondta, jogkérdés az, hogy egy állítás tény-e vagy vélemény. Ilyen értelemben nem a hivatal, hanem a bíróság feladata, hogy megállapítsa, tényeket vagy csak véleményeket fogalmazott meg a hivatal az Átlátszóról szóló jelentésében. Ezért is mondta azt a bírónő, hogy ebben a kérdésben szükségtelen meghallgatni a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, Lánczi Tamást.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 25-én indított egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt. A vizsgálattal a hivatal szerint bizonyítást nyert, hogy „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”.
A fideszes Halász János május 13-án nyújtott be egy törvényjavaslatot, ami a párt állítása szerint a „közélet átláthatóságáról” szól. A valóság viszont az, hogy a törvény alkalmas a kormánnyal szemben kritikus újságok és civil szervezetek ellehetetlenítésére. A parlament igazságügyi bizottsága hétfőn már tárgysorozatba is vette a törvényjavaslatot, így az a parlament plenáris ülése elé került, kedden már vitáznak is róla a képviselők. A Fidesz egyébként hétfőn megakadályozta, hogy az ellenzék parlamenti obstrukcióval tiltakozzon a törvény ellen.
