Véleményként hivatkozik az Átlátszóról készült jelentésére a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Még tavaly novemberben személyiségi jogi pert indított az Átlátszó oknyomozó portál a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, miután a hivatal azt állította: bizonyítást nyert, hogy „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”. Lánczi Tamásék a perre ellenkérelemben reagáltak, ezt most az Átlátszó részletezte.

Eszerint:

• A Szuverenitásvédelmi Hivatal a per megszüntetését vagy az Átlátszó keresetének elutasítását kérte, mert szerinte az Átlátszó keresete megalapozatlan.
• A hivatal szerint a Fővárosi Törvényszék nem bírálhatja felül a tevékenységüket, azt csak az Alkotmánybíróság teheti meg.
• A hivatal szerint ők nem sértették meg az Átlátszó személyiségi jogait, mert csak a munkájukat végezték, jelentést írtak, egy közérdekű témában. „A közléseknek pedig olyan ténybeli alapja van, amire tekintettel a közlések nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a felperesi tevékenység jogszerű értékelését adják”, írták. Eszerint a hivatal tényállításként megfogalmazott közlései valójában csak következtetések, vélemények. Vagyis mindaz, amit a jelentésben írnak az Átlátszóról, az csak vélemény.
• Dezinformációval vádolja az Átlátszót, de konkrét példát erre nem hoz a hivatal. Ezt mindössze arra alapozza, hogy az Átlátszó szerintük tagja egy nemzetközi hálózatnak.
• A KiMitTud nevű közérdekű adatigénylései miatt a hivatal szerint az Átlátszó része „egy, az Amerikai Egyesült Államok által fenntartott, nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózatnak”, ami Magyarország, illetve annak szuverenitása kárára, amerikai megrendelésre és amerikai érdekek mentén, egy idegen állam titkosszolgálati fegyvereként fejti ki tevékenységét. A hivatal szerint „az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, eddig több mint 9 ezer magyar dokumentumot töltött fel amerikai szerverekre”, miközben a közérdekű adatokat bárki megismerheti.
• Ráadásul a hivatal szerint az Átlátszó a Transparency-vel közösen oktatásokat szervezett a közérdekű adatigénylési rendszer használatáról, ezzel pedig „a hálózat magyarországi tagjait arra is kiképezték, hogyan lehet a KiMitTud segítségével visszaélésszerű, tömeges adatigénylésekkel megbénítani a közigazgatási szervek működését”.
• Azt is állítja a hivatal, hogy az Átlátszó „külföldi érdekeltségű politikai nyomásgyakorló hálózat tagjaként” írja a cikkeit. Amik „dezinformációs kampányok”, amik mentén Brüsszel ürügyet kap arra, hogy visszatartsa az uniós pénzeket Magyarországtól.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tavaly júniusban indított egyedi vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt, a portál erre úgy reagált, hogy a tevékenységük az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal sugallni próbál.

Az Európai Bizottság februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.

Azóta a Fidesz már egy új törvényjavaslatot is benyújtott, amivel ők a közélet átláthatóságáról beszélnek, a valóságban viszont ellehetetlenítenék azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik nem tetszenek a Fidesznek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal koncepciós jelentéseket ír, kiszolgálja az állampártot és olyan szókészletet használ, ami a kommunista időket idézi. Ha a Fidesz politikai érdeke megkívánja, idegen ügynököket vizionál, főleg ha a szervezet a korrupcióval foglalkozik. Évi 6 milliárdból működik, de kérdés, hogy a jelentéseiket olvassa-e bárki.