Lánczi Tamás: Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud

A Magyarországon működő civil szervezeteknek és sajtónak csak egy nagyon szűk köre az, amelyik próbál hisztériát kelteni, és akik megpróbálják elhitetni a magyar emberekkel, hogy a törvény rájuk nézve veszélyes. Pedig ez a törvény maximum azok számára lehet kellemetlen, akik külföldi finanszírozásból működnek, és jellemzően pontosan ők azok, akik a leghangosabbak. Többek között ezt mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Heti Napló vasárnap esti adásában.

Lánczi a Partizán példáján keresztül szemléltette a törvényjavaslat logikáját, és azt mondta: ha a Partizán azt állítja magáról, hogy a működésük a törvény következtében ellehetetlenül, akkor szerinte megdől az az állítás, hogy hazai mikroadományokból működnek, mivel így világossá válik, hogy döntően külföldi forrásokból működnek. De szerinte ezek egyelőre feltételezések, tiszta vizet kell önteni a pohárba. Viszont, mint mondta, azt már eddig is feltárták, hogy

„külföldről direktben finanszíroznak újságírókat”.

A Heti Napló riportere ekkor kérte, hogy Lánczi említsen konkrét neveket, de a vezető azt válaszolta, nem akar személyiségi jogi pereket, majd megismételte, hogy a törvény tárná fel azt, hogy ki kap pénzt és mire.

„Médiatermékeknek nevezzük őket, de valójában propagandatermékek”, definiálta tovább a hivatala célpontjait Lánczi Tamás, amelyek szerinte valótlanságokat állítanak magukról. „A függetlenség álcáját öltik magukra, de valójában külföldi érdekeket szolgálnak.”

Az újságíró felvetésére, hogy a negyedik hatalmi ágként a médiumok feladata az, hogy ellenőrizzék a mindenkori hatalmat, az említett médiumok pedig kritikusak a kormánnyal és az ellenzékkel is, a hivatalvezető úgy reagált: őt a kormány-ellenzék dichotómia nem foglalkoztatja, viszont a hatalmi ágak rendszerében mindenki ellenőriz mindenkit, vagyis a sajtót is ellenőrizni kell.

Lánczi szerint ha jóindulatú, még az is előfordulhat, hogy vannak sajtómunkások, akik nem is tudják, hogy külföldi érdekeket szolgálnak.

„Lehet valaki úgy is propagandista, hogy erről nem tud.”

Végül a riporter felvetette, hogy a Heti Napló aktuális kérdése úgy hangzik: Szükség van-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalra?, és előfordulhat, hogy a nézők 90 százaléka azt válaszolja majd, hogy nincsen. Lánczi erre azt mondta, ha így lesz, akkor az elmúlt egy évben nem tudták világossá tenni, hogy a szuverenitás a közös ügyünk, ami összefüggésben van a jólléttel és a szabadságjogokkal. És ha ezt nem értette meg mindenki, akkor neki keményebben kell dolgoznia.

Lánczi interjújával egy időben még tartott a tüntetés a Kossuth téren, ahol a Fidesz törvényjavaslata ellen több ezren tiltakoztak. Az ellehetetlenítési törvényt akár már a jövő héten megszavazhatja az Országgyűlés. Arról, hogy mivel járhat a gyakorlatban az ellehetetlenítési törvény, ebben a cikkben írtunk.