
„Simion magyarellenes. Ő nem szuverenista és nem keresztény, hanem egy sarlatán” – mondja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) videójában a párt elnöke, Kelemen Hunor. A Fidesszel jó kapcsolatot ápoló párttól ez akár egy konkrét válasz is lehetett volna Orbán Viktor pénteki, a Tihanyi Apátságban elmondott beszédére, de nem neki címezték. A miniszterelnök pénteken elismerően beszélt George Simionról, a szélsőjobboldali román elnökjelöltről, akit kevesebb mint egy éve még a Fidesz több tagja is „szélsőségesen magyarellenesnek” minősített.
Orbán mondataival nem kis zűrzavart okozott: gyakorlatilag teljesen szembefordult a szövetségesnek számító RMDSZ álláspontjával, és miközben a magyar ellenzékből többen is számonkérték Orbánt, Kövér László és Szijjártó Péter próbálta magyarázni, finomítani az elhangzottakat. Elemzők szerint egész egyszerűen arról van szó, hogy Orbán Viktor a belpolitikai érdekeiért feladta az eddigi határon túli politikáját.
Az első forduló eredményei alapján most vasárnap a szélsőjobbos AUR párt vezetője, George Simion és a liberális Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere mérkőzik majd meg Romániában az elnöki posztért. Múlt héten csütörtökön Gulyás Gergely miniszter még kerülte, hogy állást foglaljon a román elnökválasztással kapcsolatban. Másnap Orbán Viktor viszont már ha burkoltan is, de Simiont dicsérte, az AUR vezetőjének mondatait idézte: „Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.«
Ezt nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk”
– fogalmazott Orbán. A miniszterelnök azt is mondta, hogy bár nem szólnak bele a választásba „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a magyarok, mind a románok teljes jogú tagjai az Európai Uniónak, és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra.” George Simionhoz el is jutott Orbán mondanivalója: megköszönte a magyar miniszterelnök üzenetét, szerinte együtt nyerik meg a harcot.
Orbán ezzel lényegében annak a szélsőjobboldali román elnökjelöltnek az egyik kijelentésével értett egyet, aki ellen az RMDSZ minden erejével kampányol. Fel is merült a kérdés, hogy a közeli szövetséges párt hogyan értékeli Orbán Viktor mondatait, keletkezett-e közöttük emiatt konfliktus. Vezetőjük, Kelemen Hunor és Orbán Viktor szombaton telefonon egyeztettek, de a beszélgetésről szűkszavúan mindketten csak annyit közöltek: Magyarországról nem akarják befolyásolni az elnökválasztást, és „a magyar kormány meghatározónak tekinti az RMDSZ álláspontját, nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdeke az iránymutató”.
A továbbra is határozottan Simion ellen kampányoló RMDSZ vezetéséből a magyar miniszterelnök mondatait közvetlenül nem kommentálták. A Transtelexnek Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője csak annyit mondott, hogy „a beszéd a tihanyi apátság felújítási munkálatai kapcsán hangzott el, ebben a kontextusban beszélt a miniszterelnök a keresztény értékekről. Azt is mondta, hogy nem szólnak bele a romániai elnökválasztás menetébe.” A szóvivő hozzátette, hogy a keresztény értékekről szóló diskurzus „nem relativizálja Simion magyarellenességét, két különböző dologról van szó”.
Kerestük az RMDSZ-t és Kelemen Hunort is, hogy megkérdezzük, milyen témák kerültek elő Orbán Viktor és Kelemen szombati telefonbeszélgetésen, és az eltérő álláspontok okoztak-e esetleg konfliktust a két fél között. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének kommunikációs igazgatóságától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a választási kampány utolsó, kiemelten intenzív szakaszában már nem áll módjukban interjút adni. „Kelemen Hunor minden idejét és energiáját a mozgósításra, valamint a szétesett koalíció ideiglenes működtetésére fordítja” – írták.
Az RMDSZ korábbi emberei, illetve az alacsonyabb szinten politizálók között viszont akadtak olyanok, akik beleálltak Orbánba: Markó Béla korábbi elnök például azt mondta a Klubrádiónak, hogy „a magyar miniszterelnök óriásit hibázott, amikor nem figyelt arra, hogy az erdélyi magyaroknak ebben a pillanatban mi az érdekük, és főleg nem vette figyelembe az RMDSZ-kampány szempontjait”. Durvábban fogalmazott az RMDSZ egyik Maros megyei tanácsosa, Kedei Pál Előd. „Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006. május 26. – őszödi beszéd, 2025. május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon” – írta szombaton.
„Árulás” – írta Tompa Andrea Kolozsváron született író. Szerinte így fog bevonulni a történelembe Orbán tihanyi beszéde. „A magyar miniszterelnök attitűdje, remélem, kijózanítóan hat Romániában a magyarságra. Most talán végre sokak számára is világossá válik, hogy a szélsőséges politikai hatalmak hogyan fogják egymás kezét, nacionalista céljaik közösek” – fogalmazott. Dragomán György marosvásárhelyi születésű író szerint felelősen gondolkodó magyar politikus nem támogathatja Simiont. Felidézte, mikor a román elnökjelölt Marosvásárhely főterén azt üvöltözte: Románia a Dnyesztertől a Tiszáig tart, és hogy vége a kompromisszum idejének.
Orbán kijelentéseire a magyar ellenzék egy része is támadásba lendült. A Tisza elnöke szerint a miniszterelnök elárulta a külhoni magyarokat, Tihanyban be is jelentette, hogy a „nemzeti egységéért” pártjával elgyalogolnak Nagyváradig. A Mi Hazánk vezetője pedig azt írta: „Hiába vannak az AUR-nak is szimpatikus antiglobalista megszólalásai időnként, az erdélyi magyarok elárulása lenne a velük való szövetség.” Mindketten ugyanazt kifogásolják George Simionnal kapcsolatban, mint amit az RMDSZ is: az elnökjelölt magyarellenességét. Felidézték: Simion korábban úgy került a politikába, hogy az úzvölgyi, magyar katonai temetőben magyar katonai sírokat gyalázott meg.
Kelemen Hunor szerint Simion elmúlt éves tevékenységeiből látszik, hogy az elnökjelölt nem volt és nem is lesz a magyarok barátja. „Minden erejével, minden porcikájával azt képviseli, hogy a magyaroknak Romániában nincs helye” – mondta. Szerinte azt se szabad elfelejteniük, hogy Simionék több mint száz pert indítottak ellenük a székely zászló és a magyar nyelv használata miatt.
Egy éve még Simion magyarellenességével érvelt a Fidesz
Még Orbán beszéde előtt a romániai magyar egyházak is közös felhívást tettek közé az elnökválasztás miatt. Konkrét elnökjelölt nevét nem írták le, de javaslatuk elég egyértelmű. Ők úgy fogalmaztak, hogy „szavazatukkal támogassák azt az államelnökjelöltet, aki figyelembe veszi minden állampolgár – így a mi közösségünk – jogait, értékeit, és hozzájárul a békés együttéléshez”. Ezt az álláspontot osztotta meg az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a fideszes Németh Zsolt is, aki azt írta: „Simion pedig már az úzvölgyi halott gyalázó rémtetteivel állást foglalt! Magyarország kiáll az erdélyi magyarság jogai mellett és szembeszáll a magyarellenes ámokfutással!” Némethet szerettük volna megkérdezni Orbán Viktor mondatairól, de megkeresésünkre nem reagált.
A Fideszből tavaly nyáron még Németh Zsoltnál is sokkal egyértelműbben fogalmaztak George Simionról, illetve pártjáról. A tavaly júniusi EP-választás idején Orbán Viktor jelezte, hogy a Néppártból való kilépése óta az Európa Parlamentben függetlenül politizáló Fidesz szívesen csatlakozna a Giorgia Meloni féle ECR-hez (Európai Konzervatívok és Reformisták). Az ECR-frakción belül viszont többen nem szerették volna az oroszbarátnak tartott Fidesz csatlakozását. Orbánék ezért inkább egy új pártszövetséget hoztak létre, Patrióták néven. A Fidesz viszont igyekezett átkeretezni a történetet, és kijelentették: egy új tag miatt valójában már nem is akartak csatlakozni az ECR-hez.
„A szélsőségesen magyarellenes román AUR-t felvették az ECR frakciójába. Szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben. Kizárt”
– fogalmazott tavaly júniusban Kocsis Máté, a kormánypártok frakcióvezetője. Hasonló álláspontot képviselt Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetője is. Ő is szélsőségesen magyarellenesnek nevezte Simion pártját, illetve a szokásos módon bejegyzése végére odaírta, hogy „ennyi”. Utólag az ECR társelnöke egyébként tagadta, hogy a Fidesz hivatalosan is hozzájuk akart volna csatlakozni, szerinte nem az AUR miatt faroltak ki. Próbáltuk megtudni a Fidesz-frakciótól, hogy változott-e a Fidesz álláspontja az Orbán Viktor által elmondottak után az AUR-ról, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor mondatait vasárnap Kövér László házelnök próbálta megmagyarázni, finomítani. Elmondta, hogy megértik és osztják az AUR elnökének magyarellenes gesztusai miatti aggodalmat. Kövér megismételte, hogy ők nem avatkoznak be más országok választásaiba, magyarázata szerint „a miniszterelnök úr megnyilatkozása pusztán arról szólt, hogy mi a választók döntése nyomán kormányzó erőkkel hajlandóak vagyunk együttműködni, akár a kétoldalú kapcsolatok, akár az adott országban élő nemzeti közösségek ügyeit tekintve, akár pedig a brüsszeli politikát, az európai uniós közös ügyeket illetően”.
A kormány tagjai Kövér László kijelentéseihez igazodnak, aminek röviden az a lényege, hogy bármilyen vezetője is lesz Romániának, azzal valamilyen formában ki kell egyezni. „Mégis mit kellett volna mondani, hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter külügyminiszter. Szerinte az ott élő magyar közösség miatt a lehető legjobb együttműködésre törekednek Romániával, ezért evidens, hogy tiszteletben tartják az ottani elnökválasztást. Szijjártó is hozzátette, hogy minden lépést egyeztetnek ezzel kapcsolatban RMDSZ-szel, ugyanis ők képviselik a helyi magyarságot.
Elitellenes hangulat és egy vétótárs
Durvább visszavonulót egyelőre nem hirdetett a Fidesz Orbán Viktor mondatai miatt, és az RMDSZ sem állt bele jobban az ügybe. „Az RMDSZ ebben a kampányban újra működésbe akarja hozni az etnikai reflexeket, de ezek ma már gyengébbek, a társadalom máshogy működik” – értékelte a Transtelexnek a helyzetet az erdélyi magyarság szempontjából Stefano Bottoni történész. Bottoni arról beszélt, hogy a Simionra adott szavazat sokszor nem etnikai hovatartozás szerint dől el, hanem egy általános elitellenes, protesthangulat része. „És ebben a tiltakozó hangulatban eltűnnek a régi, etnikai határvonalak” – fogalmazott.
A történész éppen ezért gondolja úgy, hogy Orbán Viktor mondatai nem sorolhatóak a véletlen elszólás kategóriába, azok vélhetően teljesen tudatosak voltak. „Be akart avatkozni, és meg is tette. Szerintem úgy gondolta, megteheti. Elég erős és elég tekintélyes ahhoz, hogy bármit kimondjon – főleg a sajátjainak. És az erdélyi magyarokat a sajátjainak tekinti” – fogalmazott.

Lakner Zoltán a Telex műsorában azt mondta: nem véletlen, hogy a kormány korábbi álláspontjának tükrében a mostani indoklásuk nem áll össze. A Simionnal megengedő mondatok háttérben szerinte az állhat, hogy Orbánnak egy vétótársra van szüksége az Európai Unióban.
„Ha az a kérdés, hogy ennek érdekében a háttérbe sorolja-e a határon túli magyarok érdekeit, akkor hátrasorolja”
– mondta a politológus. Azonban ő is felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyaroknak egy látható része Simionra szavazhatott az elitellenes indulat miatt. Kérdés szerinte az, hogy ezek után össze lehet-e fogni a Romániában is létező demokráciapárti és szélsőjobbellenes szavazókat. A Fidesz korábbi, Erdélyben aratott 97 százalékos győzelmei után az is látványos újdonság lenne, ha ezt sikerülne levinni akár 90 százalék alá.
Az viszont abszolút nem lenne újdonság, hogy a magyar kormány valamilyen formában kiegyezik a szomszéd országok nacionalista politikusaival. Lakner úgy fogalmazott, hogy a magyar kormánynak van erre egy „modellje”. Jó példa a Robert Fico és Orbán közti kiegyezés: itt teljesen elmennek amellett, hogy a jelenlegi szlovák miniszterelnök nacionalista nézeteket vall, és most is egy magyarellenes társasággal van koalícióban. Orbán Viktor és a kormánya pedig bárhogy hangoztatja, hogy nem avatkoznak bele más országok választásaiba, a hasonló megszólalásokkal mégis megteszik. Még akkor is, ha annak másképpen van tétje, mint egy amerikai vagy egy német választásnak.