Gulyás Gergely: Az ukrán zászlót lobogtató Magyar Péter a legkevésbé sértő mém, amit valaha csináltak

A zászlókat, nemzeti szimbólumokat és jelképeket tiszteletben kell tartani, mondta Gulyás Gergely. Ha valaki ezt mégsem tartja be, a törvény szigorával kell fellépni szerinte.

A kettős mérce őshazája Brüsszel, jelentette ki a miniszter az Európai Számvevőszék jelentéséről, amely szerint nem eléggé átlátható a civil szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás. Azt kérte Bóka János a Magyarországra látogató bizottságtól, hogy legalább annyira legyenek átláthatóak az uniós civil szervezeteknek nyújtott támogatások, mint Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy 15 év kétharmados kormányzás után tényleg érv-e az, hogy az EU-s források elmaradása miatt nem tudnak kórházakat felújítani, Gulyás úgy reagált, hogy szerinte ha valaki megnézi, hogy 2010 óta mennyi fejlesztés, felújítás, eszközbeszerzés zajlott le a magyar kórházakban, akkor azt fogja látni, hogy a rendszerváltás óta biztosan a legtöbb.

Az uniós források szerinte folyamatosan érkeznek is, de ha nem tartanának vissza pénzeket, akkor nem évek múlva, hanem már most is elindulhatnának azok a fejlesztések, amikről most beszélnek. Gulyás szerint így is számos kórházat újították fel, nem is csak EU-s forrásokból, és szerinte elfogadhatatlan, hogy egy magyar képviselő azon dolgozik Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapjon meg forrásokat.

„Nem tudok arról, hogy én asszisztáltam volna ehhez” – válaszolta Nagy Márton a 444 kérdésére, hogy miért asszisztált az MNB alelnökeként a Matolcsy család tevékenységéhez. Nagy szerint az ÁSZ jelentésében feltárt problémák arra az időszakra vonatkoznak, amikor neki az MNB alelnökeként sem volt rálátása az MNB alapítványaira.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt: a 2025-ös költségvetés is a béke költségvetése volt, és Trump megválasztásával magasabb makrogazdasági számokkal kalkuláltak. Abban bíztak, hogy Trump megválasztásával hamarabb lesz béke, amely élénkíti a gazdaságot. Ez nem jött be, a gazdasági növekedés így alacsonyabb szinten marad, de továbbra is bíznak a békében, amellyel majd nő a gazdasági növekedés.

Nagy azt is mondta: ha nem a béke költségvetése lett volna az idei, akkor egy csomó területről – például nyugdíjak – el kellett volna vonni pénzeket, amit el akartak kerülni.

Gulyás a köztévé azon kérdésére, hogy Magyar Péter szerint Orbán Viktor korábban még támogatta Ukrajna csatlakozását, azt mondta, hogy a kormány véleménye egyértelmű: az ukrán csatlakozás az EU és Magyarország számára is katasztrofális lenne.

A miniszter szerint a Tisza Párt lényegében meghamisított egy kilenc évvel ezelőtti felvételt azzal, hogy lehagyta Orbán mondatának folytatását, de ezen túl is fontos kiemelni, hogy kilenc éve még teljesen más volt a helyzet. Ukrajna szerinte nem tehet arról, hogy az oroszok megtámadták, „jelenleg nem egy szuverén ország”, amelynek a csatlakozását néhány év alatt nem lehet a csatlakozási kritériumoknak megfelelően lezongorázni.

Nagy Márton a közmédia kérdésére arról beszélt: az otthonfelújítási programban szigorították az ellenőrzést, mert nagyon sok elszámolásnál fiktív számlák jelentek meg. Bővítették a NAV hatáskörét, hogy le tudják fülelni a csalókat, és azoknak a családoknak juttassák a pénzt, akik ténylegesen az otthonfelújításra fordítják azt.

Az extraprofitadónál elvi megközelítést kell alkalmazni: amíg extraprofitok vannak, addig alkalmazzák, amikor eltűnik, akkor nem. A bankrendszerben fenntartják az extraprofitadót, 360 milliárd forintos adóval számolnak, aminek a fele leírható, ha állampapírt vásárolnak. A kiskereskedelmi adó, a biztosítókra kivetett adó is fennmarad.

Tehát extraprofitadó lesz, hiába ígérték, hogy kivezetik, mert úgy látják, hogy a kamatok ezt indokolják.

A digitalizációra is nagy hangsúlyt fektetnek majd, az összeghatárokat több helyen is növelik, és az adókedvezmények is több szektorban, több vállalatnál és vállalkozónál nagyobbak, fontosabbak lesznek.

A béke lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy visszatérjünk az adócsökkentés politikájára – mondta Nagy Márton a 2026-os költségvetésről. A jövő évi költségvetést a csütörtöki kormányülésen elfogadták, és májusban benyújtják az Országgyűlésnek.

A kormány úgy számol, hogy az infláció idén 4,5 százalék, jövőre pedig 3,6 százalék lesz. Csökken a költségvetés hiánya, idén 4 százalék körül lesz, jövőre pedig a tervek szerint 3,7 százalék lesz. Az államháztartás hiánya idén 73,1 százalék, jövőre pedig 72,3 százalék lesz.

A 2026-os költségvetés kiadási főösszege 35 ezer milliárd forint, a bevételi főösszege pedig 34 ezer milliárd forint.

A költségvetés fókuszában Nagy Márton szerint jövőre is a családpolitika lesz: 2026-ban 4800 milliárd jut a családpolitikára, és 800 milliárd forint a rezsitámogatásokra. A teljes rezsivédelem 1000 milliárd forint lesz.

A lakossági állampapírokra 800 milliárdot különítenek el, a nyugdíjak kifizetésére 7700 milliárd forinttal számolnak. A védelemhez megfelelő hadsereg kell Nagy szerint, így 1900 milliárd forintot költenek a hadsereg fejlesztésére. A gazdaság fejlesztésére 4400 milliárd forint, az agráriumra 1300 milliárd forint jut.

Azt is mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy számításaik szerint 2026-ban 2360 milliárd forintnyi uniós forrás érkezik a központi költségvetésbe.

Gulyás szerint az Európai Unióban meg akarják akadályozni, hogy a nép kinyilvánítsa a véleményét Ukrajna uniós csatlakozásáról. Mint mondta, a magyar kormány más országokban nem tudja ezt befolyásolni, de Magyarországon igen, azzal, hogy a bejelentett „véleménynyilvánító szavazáson” kikéri az emberek véleményét erről. A miniszter amúgy nem meglepő módon nemmel szavazott, de hangsúlyozta, hogy ha valaki igennel akar, arra is van lehetőség, a lényeg szerinte az, hogy minél többen nyilvánítsák ki a véleményüket.

A csütörtöki kormányülésen a 2026-os költségvetés volt a fő téma. Gulyás Gergely szerint nehéz évek vannak az ország mögött, Covid és háború volt, de most jön a béke költségvetése. A jövő évi költségvetésnek a gyermeket nevelő családok örülhetnek a legjobban, derült ki a miniszter szavaiból. Megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményeket, folytatódnak a béremelések, fenntartják a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat, nő a minimálbér, kifizetik a hathavi fegyverpénzt az egyenruhásoknak, csökkentik a költségvetési hiányt, az államadósságot és az inflációt.

Gulyás arról is beszélt: bíznak benne, hogy a világgazdaság és világpolitika változása, a béke létrejötte a gazdasági növekedésben is jól látható lesz.

Múlt héten Koncz Zsófia családokért felelős államtitkártól lehetett kérdezni a kormányinfó elején, most pedig a nemzetgazdasági miniszter lesz ott, hogy gazdasági kérdésekről beszéljen. Ez nem is meglepő, az erre utalgató Lázár mellett Orbán Viktor is arról írt, hogy a kormányülésen a költségvetés volt a fókuszban.

Az MNB-ügy szorosan ugyan nem kapcsolódik hozzá, hiszen ez a most már az MNB-t vezető egykori pénzügyminiszter, Varga Mihály asztala, de Nagy 2020-ig az MNB-nél dolgozott, így biztosan ez is szóba fog kerülni. Itt amúgy a legfrissebb fejlemény az, hogy Varga kezdeményezte a kormánynál az MNB-alapítvány megszüntetését, a jegybankkal pedig Gulyás Gergely fog majd tárgyalni. Az MNB-ügy szerteágazó fejleményeit itt követjük.

Március elején derült ki, hogy a nemzeti konzultáció mintájára „véleménynyilvánító szavazást” kezdeményez a kormány arról, hogy a magyarok szeretnék-e, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón lobogtatta is a „szavazólapot”, és azt mondta, a héten el is kezdik postázni ezeket.

Az ország integrációját három éve még támogató magyar kormány egyébként elutasítja az ukrán csatlakozást. Gulyás a Telexnek múlt héten azzal magyarázta a pálfordulást, hogy akkor a háború még csak pár hete tartott, és reális esély volt arra, hogy hamar lezárul, most viszont már nem tudni például, hogy mekkora Ukrajna népessége és hol vannak a határai. „Fontos, hogy Magyarország hangja ebben az ügyben is hallható legyen” – tette hozzá.

Múlt héten a felesége állítólagos luxustáskái, luxuscipői és luxusruhái miatt merült fel a kormányinfón Rogán neve, Gulyás Gergely erre annyit reagált, hogy neki Rogán azt mondta, az ezekről beszámoló Hadházy Ákos hazudott. Most azért emlegethetik a minisztert, mert durván három hónap után lekerült a pénzügyminisztérium szankciós listájáról, amire még Trump hivatalba lépése előtt, január elején került fel a neve.

Az amerikai külügy szerint a döntés oka, hogy a továbbiakban nem szolgálja az USA külpolitikai érdekeit a Rogán elleni szankciók fenntartása, és mint Szijjártó Péter hozzátette, ezért állítólag nem is kértek semmit. Rogán úgy reagált a döntésre, hogy erkölcsi elégtételt vár azoktól, akik minden bizonyíték nélkül belerúgtak, és szeretné, ha a korábbi amerikai nagykövet, David Pressman bocsánatot kérne tőle.

A Telexnek ugyanakkor egy kormányzati forrás arról beszélt, hogy a lekerülése inkább egy politikai gesztus, és a felkerüléséhez hasonlóan ennek a jelentősége is túl van értékelve. Erről, és arról, hogy a gesztus ellenére a vámok vámok maradnak, az adózás pedig még mindig kettős, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Egy héttel az előző után már jön is a következő kormányinfó, némileg rendhagyó módon ezúttal délután. Lázár János csütörtökön posztolt is a kormányülésről, mint írta, az először Orbán Viktor februári évértékelőjén belengetett, azóta gyakran emlegetett, kormányinfókon is előkerülő húsvéti nagytakarításnak vége, és most „következhet a normalitás és a jólét programja!”.

Alighanem releváns, hogy a fideszes többségű Országgyűlés hétfő késő délután fogadta el az Alaptörvény 15. módosítását, amit Sulyok Tamás államfő még aznap este alá is írt. Ezzel bekerült az alkotmányba, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás után felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthatja a Pride-ot.