Részletes cikkben foglalkoztunk korábban a 2024-ben indult Köztér nevű Youtube-csatornával és médiafelülettel. Ez az az ellen-Partizánként elhíresült felület, ahol több kormánypropagandista is dolgozik titokban, a finanszírozók mögött százmilliókkal tűnik fel a kormány egyik kedvenc reklámcége, lépten-nyomon állami támogatásokat keresnek és olyan pénzeket költenek el Youtube-videókra, ahol sokszorosan túlárazottnak tűnő dokumentumfilmek után részesülnek állami támogatásokból.
Cikkünk megjelenése után a Köztér és a műsort gyártó Tralalala Zrt. mögött álló Kurucz Dániel Facebookon reagált, de a cikkünk tényállításaira érdemben nem tudott mit mondani. A posztja alatt azonban feltűnt egy komment, ami utána gyorsan el is tűnt, Kurucz pedig lezárta ezután a kommentelés lehetőségét.
Cikkünkben egyetlen klipről írunk, amelyhez köze volt Kurucznak. Ez a BAAB zenekar videóklipje, amelyet 2019-ben jelentettek le a Nemzeti Filmirodánál 20 millió forintos gyártási költséggel, amelyből 6 milliót vissza is kaptak az államtól. Csakhogy ennek a videóklipnek semmi nyoma az interneten.
Kerestük a komment íróját, illetve a BAAB zenekart is, mert 20 millió forint még 2025-ben is horribilisen drága videóklipnek számít, nemhogy 2019-ben. Ma Magyarországon egy top előadó még akkor sem költ el ennyit egy klipre, ha nagy stábbal forgat külföldön. Krúbi, Azahriah vagy Pogány Induló leglátványosabb videóklipjei sem kerülnek 5–10 millió forintnál többe, és hat évvel ezelőtt még bőven olcsóbb is volt a gyártás.
A BAAB zenekar elmondta, hogy annak idején a Hungarikumokkal a világ körül (HVK) című műsorhoz kérték fel őket, hogy hadd használhassák egy zenéjüket főcímdalként. „Cserébe azt ajánlották fel, hogy készítenek egy image videóklipet a dalból. Pénz nem került szóba, annyit közöltek velünk, hogy low budget (alacsony költségvetésű) klip lesz. Az lett” – írták nekünk. Az image videóklip egyébként az egyik legköltséghatékonyabb a műfajban, gyakorlatilag annyiból áll, hogy az adott zenekar vagy előadó általában egy stúdióban zenél vagy produkálja magát, amiből aztán összevágnak egy videóklipet. Ehhez gyakran nem kell nagyon forgatókönyv, nem kell nagy stáb, elég egy-két kamera, egy bérelhető stúdió és lámpák.
A klip azóta eltűnt a Hungarikumokkal a világ körül Youtube-csatornájáról. Azt nem tudni, hogy ez már korábban megtörtént, vagy csak a komment után, de itt továbbra is elérhető:
A Hungarikumokkal a világ körül egyébként egy több évadot megért tévéműsor a TV2-n, amelynek a gyártója a Köztér mögött álló csapat egy része, a műsorvezetője pedig Kurucz Dániel.
A már említett cikkünkből kiderült, hogy az elmúlt években a műsor olyan helyekről kapott pénzt és/vagy támogatást, mint a közpénztemetőként közismert Batthyány Lajos Alapítvány, az Agrárminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Szerencsejáték Zrt. 2019 óta 75,5 millió forint támogatást kapott a műsor a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft-től, az Agrárminisztériumtól és az NKA-tól, illetve a Salala Kreatív Nonprofit Zrt-től 2022 és 2023 között összesen 30 millió forint szponzorszerződést is.
A videóklipen látszik, hogy ez tényleg egy viszonylag egyszerű image klip, ahol a zenekar zenél egy zárt térben, illetve néha elsétálnak egy kép előtt. Ezen kívül külföldön forgatott utazós vágóképek láthatóak, amelyek valószínűsíthetően a Hungarikumokkal a világ körül forgatásán készülhettek, de elképzelhető, hogy csak megvásárolható stockvideók. Azért is elképzelhető az első megoldás, mert Kurucz másik cége, az Olala Pictures a Köztér egyik arcának számító Meruk Marcell rendezésében készített nemrég Mikee Mykanicnak egy klipet, amelyben Japánban készült vágóképek találhatóak, és a Köztér stábja – köztük Kurucz, Meruk és a műsor több készítője – épp tavaly nyáron járt forgatni Japánban.
Több videóklipes szakemberrel is beszéltünk, akik elmondták, hogy ez a videó 2019-ben nem készülhetett 1 millió forintnál többől, kizárólag akkor, ha a külföldön felvett részleteket is beleszámolták a költségekbe. Ez viszont azért lenne furcsa, mert a BAAB klipjét ugyanúgy a Salalala Kreatív Nonprofit Kft. jelentette le a Nemzeti Filmirodánál, mint a Hungarikumokkal a világ körül adásait, utóbbiból pedig számos epizód készült már a forgatást megelőző években. A felvételen látható országok nagy része szerepel a HVK korábbi évadaiban is. „Nem ismerem a forgatás költségeit, de tapasztalataim alapján a cikkben említett összegek – legyen szó akár 6, akár 20 millió forintról –, mindkét esetben jelentősen eltúlzottaknak tűnnek” – írta megkeresésünkre a BAAB együttes egyik tagja.
Az említett videóklipnél tehát kísértetiesen hasonló trükkel éltek Kuruczék, mint a korábbi cikkünkben részletesen bemutatott Köztér dokumentumfilmjeinél: a piaci realitás többszörösét (ez esetben kb. hússzorosát) jelentették le és számlázták ki a Filmirodának, ahonnan visszakapták a gyártási költség 30 százalékát, 6 millió forintot. Így voltaképpen egy nagyjából 1 millió forintos költségű videóklippel kereshettek körülbelül 5 millió forintot, miközben maga a kész mű nem is elérhető már hivatalosan sehol.
Az is érdekesség egyébként, hogy a Nemzeti Filmirodánál mióta lehet egyáltalán videóklipekre adóvisszatérítést igényelni, ugyanis a 2012-től kezdődő filmirodás adatbázis szerint mindössze hét videóklipnek ítéltek meg adóvisszatérítést, bár ezek a leírások alapján mind valamilyen tévéműsorhoz, filmhez vagy egyéb projekthez készültek, nem pedig szimpla zenés videók.
Ez valószínűleg azért is lehet, mert a tévé-, reklám- vagy filmiparhoz képest jóval kevesebb pénzből készülő videóklipeket a valóságban annyira kevés pénzből csinálják, hogy egyszerűen nem éri meg a papírmunka a minden egyes számlát elszámoltató és bekérő Filmirodánál. Több iparági forrásunk is arról beszélt, hogy alapból nincs is annyira a köztudatban, hogy videóklipeknél is lehet adóvisszatérítésre pályázni a Nemzeti Filmirodánál, de aki esetleg mégis tud erről, nem él vele, annyira kevés pénzből készülnek itthon a videóklipek.
Egy valamire való klip fél-egy millió forintnál kezdődik, amiből már legalább egy rendezőt, egy vágót és egy operatőrt ki lehet fizetni, de ez egy kiemelkedően szívességi alapú műfaj, éppen ezért senkinek sem éri meg rendesen számlázni. A Nemzeti Filmiroda viszont ezt elvileg nagyon szigorúan kezeli, ezért a legtöbb produkciónak nem éri meg azért külön dolgozni az adminisztrációval, hogy pár százezer forintokat igényelhessenek vissza. Öt-tíz millió forintból készülő klipek viszont ritkán készülnek, és még ott is annyi a szívességi alapú munkavégzés, hogy nem éri meg alaposan mindent kiszámlázni, majd azzal adóvisszatérítésre pályázni.
Éppen ezért is annyira kiugróan sok és érthetetlen a 20 millió forintos gyártási költség az említett videóklip esetében.
Küldtünk kérdéseket a Salalala mögött álló Kurucz Dánielnek, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Kerestük a Nemzeti Filmirodát is, de ahogy korábbi cikkünkhöz, úgy most sem válaszoltak a kérdéseinkre.
