Hiába öntik a pénzt az ellen-Partizánba, nem ez lesz a következő CNN

A Köztér nevű YouTube-csatornát már indulása előtt megelőzte a híre. Az akkori cikkek arról szóltak, a tervek szerint ez a csatorna lehet majd a kormányzati ellen-Partizán, amelyben két, a kormánypárti médiában már bejáratott propagandista is szerepet vállal. A projekt mögött álló, korábban a budapesti Fidelitast vezető Kurucz Dániel azonban tagadta, hogy az ellen-Partizánt akarnák létrehozni. A Köztér végül a tervezettnél jóval később indult csak el, és ha pusztán a YouTube-on publikus számokat nézzük, azt is hihetnénk, hogy egy újabb, független médiás sikersztori bontakozik épp ki a szemünk előtt. Csakhogy a Köztér közel sem az, aminek elsőre látszik.

Régóta lehet hallani a kormány holdudvarából, hogy a KESMA, a Megafon és az Origo a megrögzött fideszeseken kívül már nem igazán tudja elérni az embereket, ezért az Index szétverése után szép csöndben elkezdtek felépíteni egy függetlennek látszó, de felülről kontrollált médiagépezetet. A Köztér elsőre tökéletesen illene ebbe az elképzelésbe, de a Fidelitasból évekkel ezelőtt kilépő vezetője és a stáb arcai határozottan elutasítják az összemosást a kormánypárttal. Kurucz Dániel arról beszél, hogy inkább hidakat teremtene a kormánypártiak és az ellenzékiek között.

Ebben a cikkben annak járunk utána a hozzánk eljutott dokumentumok és számlák alapján, kik és milyen céllal hozták létre a Köztért, vannak-e összefonódásai a kormány által uralt médiával, igaza volt-e a HVG-nek, amikor leírta, hogy egy köztévés és egy Hír TV-s riporter is szerepet kaphat benne, és ami a legfontosabb: milyen hátszéllel működik a Köztér mögött álló Tralalala Kreatív Zrt. és Kurucz többi cége.

Míg a magyar média pártfüggetlen része szökőévente tud berángatni a stúdióba egy-egy kormánypolitikust, addig a mindössze tavaly nyáron indult Köztérben olyan fontos pártfunkcionáriusok fordultak meg, mint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és rezsibiztosa vagy Tarlós István volt főpolgármester. Orbán Balázs ráadásul nem sokkal az 1956-os forradalomról tett megjegyzése után ült le kamerák elé – a fél magyar sajtó próbálta interjúra hívni, de ő valamiért egy frissen indult YouTube-csatornánál ült le az LMP társelnökével, Ungár Péterrel vitázni. Ráadásul Kurucz mellé alapvetően jobboldali vagy ahhoz húzó helyekről igazoltak műsorvezetőket: Kelemen Karolina a Giró-Szász Áron-féle Axiómától, Antal Adrián pedig attól a Trollfocitól érkezett, amelynek saját műsora volt a már megboldogult Pesti TV-n.

A Kuruczról első körben elérhető információk alapján tehát egyáltalán nem túlzás arra következtetni, hogy a jellemzően az ő műsorvezetésével készülő Köztér-videók mögött közvetve vagy közvetlenül, de lehet kormányközeli segítség.

A HVG volt az első, amely megszellőztette „az új ellen-Partizánt”, bár már ott is utaltak arra, hogy Kuruczék nagyon próbálják elkerülni a beskatulyázást. A címkézés alapjául szolgálhatott volna Kurucz fidelitasos háttere mellett az is, hogy korábbi projektje éveken át milliós tételben kapott állami támogatásokat. Ez a Hungarikumokkal a világ körül (HVK) című utazós ismeretterjesztő műsor, amelyet évek óta a TV2 sugároz. Többek között olyan közismert közpénztemető szponzorálta, mint a Batthyány Lajos Alapítvány, és a stáblisták alapján támogatója volt korábban az Agrárminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Szerencsejáték Zrt. is.

Cikkünk készítése során több alkalommal is kerestük Kurucz Dánielt. Először személyes találkozót kértünk tőle, hogy feltehessük neki a kérdéseinket, de amikor jeleztük, hogy nem portréinterjút szeretnénk vele készíteni, hanem egy cikkhez tennénk fel kérdéseket róla és a vállalkozásáról, annyit reagált, hogy csak élő, vágatlan adásban válaszol. Később elküldtük neki emailben a kérdéseinket is részletesen, de továbbra is kizárólag élő adásban szeretett volna válaszolni, nem sokkal később pedig megjelent vele egy interjú a Media1 felületén, amiben ezeknek a kérdéseknek egy részét érintették is.

A műsort Kurucz és egy barátja, Horváth Balázs kezdte el, aki leginkább a The Hated Tomorrow nevű zenekar frontembereként és az egykori Oxox.hu arcaként lehet ismerős. Utóbbi bő tíz évvel ezelőtt már próbálkozott azzal, hogy friss, fiatalos, cool újság legyen a jobboldali ifjak számára. A műsor az egykori Földművelésügyi Minisztérium támogatásával indult a Super TV2-n, és azóta is készülnek belőle új évadok, de már Horváth közreműködése nélkül. Útközben Kurucz mellé szegődött Meruk Marcell is, aki egyidőben a Viva TV-n volt látható, illetve viszonylag keresett rapvideós rendezőnek számít. A koncepció részeként hungarikumokat visznek a világ minden tájára, illetve távolba szakadt honfitársaink történetét mesélik el. Nem kiemelt műsorsávban sugározzák ugyan, de még most is készült hozzá új évad, azaz a TV2 minden bizonnyal értéket lát benne.

A Köztér ugyanis a hírek szerint már tavasszal elkezdődött volna, az első, Reviczky Gábor színésszel készült interjú híre ki is szivárgott, aztán hetekig állt a projekt, a HVG ekkoriban arról írt, az indulást a Hungarikumokkal a világ körül japán részeinek forgatása hátráltathatta. Végül Reviczky helyett az Akkezdet Phiaiból ismert rapperrel, Saiiddal debütáltak, bár előtte már megjelent egy-egy rövid videó, az egyikben az utca emberét kérdezgették a tévénézési szokásukról, egy másikban pedig a trollfocis Antal Adrián beszélt röviden a fast fashion hátteréről. Saiid szereplése sokakat kiborított, a közvélemény egy része nehezen fogadta be, hogy mit csinál egy kormányközelinek titulált médiafelületen. A feszültség aztán fokozódott, amikor egy másik rapper, 6363 (polgári nevén Sára Gergely) le akarta tiltatni az adást, mert úgy érezte, nem informálták őt a Köztér hátteréről, és azt állította, az elkészült videót nem látta, és nem hagyta jóvá a megjelenést.

Amikor a HVG tavaly tavasszal írt a Köztér indulása körüli kérdőjelekről, megemlítették a péntek reggelente a Kossuth Rádióban Orbán Viktort rendszeresen kérdező Törőcsik Zsolt közmédiás riporter és Pelyach Gergely, a Hír TV akkori főszerkesztője lehetséges leigazolását is (utóbbiról 2025 elején írta meg a Media1, hogy távozik a csatorna éléről). A HVG forrásai szerint Kuruczék mindkettejüket szerették volna a Köztérhez csábítani: a lap információi szerint Pelyach főszerkesztő, míg Törőcsik szerkesztő lett volna. A HVG tavaly tavasszal mindkettejüknél rákérdezett a hírekre – a cikk szerint Pelyach Gergely sem a híváson, sem a témán „nem lepődött meg, de rávágta, hogy »nincsen Köztér«”, és többet nem mondott a lap újságírójának. Törőcsik csak annyit mondott, nem vállal szerepet a projektben.

Mindezeknek viszont ellentmondanak a Telexhez eljutott dokumentumok. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy Törőcsik Zsolt legkésőbb márciustól, Pelyach Gergely pedig legkésőbb szeptembertől részt vett a Köztér munkájában. Egy Törőcsik Zsolt nevű, főtevékenysége alapján PR-ral és kommunikációval foglalkozó egyéni vállalkozó épp a cáfolatát tartalmazó HVG-cikk megjelenésének napján, 2024. április 4-én állított ki egy számlát a Köztér gyártócégének, a Tralalala Kreatív Zrt.-nek. A számla alapján Törőcsik Zsolt kreatívproducerként vett részt a Köztér egyik produkciójában. A hozzánk eljuttatott számlák alapján legkésőbb ősztől egy Pelyach Gergely nevű, főtevékenysége alapján szőlőbor termelésére bejegyzett egyéni vállalkozó is belefolyt a munkákba, aki „főszerkesztői” munkákat vállalt a különböző projektekben. Mindkettejüknél rákérdeztünk a közös munka részleteire, de egyiküktől sem érkezett válasz. Annak idején a HVG kereste Kurucz Dánielt is, aki a lap szerint nem kívánt nyilatkozni. A Kurucznak elküldött kérdéseink között mi is rákérdeztünk Pelyach Gergely és Törőcsik Zsolt szerepére.

A készítők sok vendéget alapvetően Kurucz és Meruk társasági köreiből hívnak, így kerülhetett a képbe több rapper vagy Renge Zsolt, az újpesti Fidesz prominens arca, akivel közösen forgattak epizódokat a HVK-hoz Thaiföldön és Oroszországban is. A zenész vendégeket jellemzően úgy hívták be, hogy segítsenek egy új YouTube-csatorna felfuttatásában, amihez jól jöhetett, hogy Meruk és egy másik állandó készítő is jól ismert arcok a magyar könnyűzenében.

Egy nulláról induló YouTube-csatorna Magyarországon az első hónapjaiban általában alig tud pár ezernél több megtekintést generálni, ezért hosszú és kitartó építkezésre van szükség, hogy átlagban legalább 5-10 ezer megtekintést elérjenek a videóik. Ehhez képest a Köztér pár hónap alatt kifejezetten nagyra nőtt. Mindezt úgy érték el, hogy feliratkozókra és megtekintésre hirdettek, illetve költöttek pénzt. A videók előtti hirdetéseket a YouTube beleszámolja a nézettségbe, így úgy tűnhet, mintha az adott videót többen látták volna, mint amennyien valóban megnézték. A Google hirdetésátláthatósági adatbázisa szerint a Tralalala tavaly szeptember óta 6,5 millió forintot költött el a saját videói hirdetésére. A legtöbbet, 900 ezer–1 millió forintot, a Gacsal Ádám szinkronszínésszel készült beszélgetésre költöttek, de 300-400 ezer forintok elmentek olyan adások reklámozására, amelyekben Schiffer András, Karácsony Gergely vagy Ungváry Krisztián volt a vendég.

Sajnos nincs olyan eszköz a YouTube-ot tulajdonló Google-ön kívül senkinél, amellyel egyértelműen lehetne bizonyítani, hogy mennyi a vásárolt és mennyi az organikus elérés, de mivel a nézettségpörgetés elég bevett szokás évek óta a YouTube-on, a legelfogadottabb metódus a mesterséges beavatkozás felismerésére a nézettséghez és feliratkozók számához képest a kommentek mennyisége. Gyanúra adhat okot például, ha egy videónak több tízezres a nézettsége, de közben alig vannak alatta kommentek, a Köztér videói pedig az esetek többségében ilyenek. A Csányi János színházi rendezővel készült novemberi interjú például 30 ezer megtekintésnél jár, de cikkünk írásának idején mindössze két darab komment árválkodik alatta. A teszt kedvéért megnéztük a hasonló nézettségű interjúinkat a Telex After-csatornán az elmúlt hetekből:

• Pásztor István (Alvin és a Mókusok): 24 ezer lejátszás, 116 komment;
• Cserihanna: 24 ezer lejátszás, 57 komment;
• Analog Balaton: 20 ezer lejátszás, 59 komment;
• Co Lee: 23 ezer lejátszás, 83 komment.

De még az elmúlt időszakban a legkevesebbet lejátszott adásunk (Oláh József, Parno Graszt) is kapott úgy 14 kommentet, hogy mindössze 5600-an indították el a videót, és ezeket mind később publikáltuk, mint a Köztér Csányival készült interjúját. Hasonló sorminta látható még számos interjú alatt, ahol ráadásul a Köztér maga is gyakran kommentel, így még inkább szembetűnő a differencia a nézettség és az úgynevezett valós engagement között.

Ezzel még alapvetően nem is lenne akkora probléma, hiszen értelemszerűen maga a Google sem fogja büntetni azokat, akik súlyos pénzeket költenek el náluk hirdetésekre. Az már problémásabbnak tűnik, hogy a Köztér ezekkel a kozmetikázott adatokkal keresi az együttműködéseket. A hozzánk eljutott nézettségi összesítőikről szóló grafikonjaikon sehol sem szerepel, hogy mennyit költöttek forgalomterelésre a YouTube-on.

A nézettség mesterséges pörgetése még csak nem is a korábbi példáknál igazán szembetűnő. Nemrég élő műsorokkal is elkezdtek kísérletezni az alkotók, viszont amíg a KözLájv nevű formátumot összesen 5100-an nézték meg, addig a Mi folyik itt? nevet kapó, fiatalos, beszélgetős formátum első része már 39 ezer lejátszásnál jár. Ez azért is érdekes, mert a Mi folyik itt? adásáról láttunk pontos adatokat, és az első 24 órában 1300-an sem nézték meg a műsort. A stream nem érte el a 90 állandó nézőt. Ehhez képest alig öt nap alatt majdnem a negyvenszeresére nőtt a lejátszása a videónak, amelyben DJ Ciggi, Kapi Levente és Bogár Petra vendégekkel beszélget a műsorvezető exekről elnevezett csótányokról, mellbimbókrémről és humanoid robotokról. 100 ezer feliratkozónál azért felmerül a kérdés, hogy jön össze 100-nál is kevesebb néző egyszerre, egy nap alatt mindössze 1300 lejátszás, és hogy lesz ebből aztán alig négy-öt nap múlva már 39 ezer lejátszás.

Talán a legszembetűnőbb az Ungváry Krisztiánnal készített adás, amely a Köztér mellett felkerült a történész csatornájára is. Amíg Ungvárynál ez az adás 29 ezer megtekintés mellett 547 darab kommentnél áll, addig a Köztér felületén a 116 ezer megtekintés mindössze 179 kommentet generált. De biztosra mennek a hirdetésnél, a hozzánk eljutott anyagok szerint a Köztér egyszerűen Magyar Péterre és Orbán Viktorra hirdet, amivel tényleg elérnek gyakorlatilag bárkit.

Tudunk olyan részletes beszámolóról 2025 februárjából, amiben feltüntették, hogy a Köztér videóit több mint 750 ezerszer indították el, azonban ebből közel 690 ezer lejátszás vásárolt, vagyis YouTube-hirdetésből származik. Magyarul minden bizonnyal a Köztér a forgalma közel 90 százalékát vásárolja.

Forrásaink arról beszéltek – és Kurucz Dániel maga is hasonlót fogalmazott meg a Media1-nek adott interjúban –, a Köztérrel Kurucz célja az, hogy hidat teremtsen a különböző oldalak között. Ez a vágy abból a szempontból egyáltalán nem tűnik légből kapottnak, hogy több forrásunk szerint Kurucz nem fideszes, legalábbis biztosan nem úgy, ahogy azt kívülről gondolják. Évek óta nem vesz részt a Fidelitas munkájában, viszont számos kapcsolatot épített ki ez idő alatt. A forrásaink arról is beszéltek, hogy „elképesztően jó beszélőkéje” és meggyőző képessége van, nagyon ért ahhoz, hogy mindenkinek azt mondja, amit az illető hallani akar. Emellett igyekszik mindig menő szerepben láttatni magát, ez pedig nem fér össze azzal, hogy összemossák a Fidesszel.

A Fidelitasból való kilépését és a budapesti szervezet elnöki posztjáról való lemondását azzal indokolta a Media1-en, hogy a szervezeten belül volt egy vita, miszerint be kéne vinni az iskolákba a politikát. Kurucz – hozzátéve, hogy nem teljesen emlékszik már minden részletre – az iskolai pártpolitika ellen érvelt, emiatt pedig sokan mellé álltak, de mégis etikai bizottság elé vitték az ügyet, ezért ő még annak lefolytatása előtt lemondott, és kilépett a szervezetből.

Egy megafonos forrásunk azt mondja, a Köztér nem lehet „baráti” média, mert akkor nekik is a propagandát kellene tolniuk. Közben viszont látványos az Index, a Mandiner és a Köztér közelsége, a két újság láthatóan gyakran ír Kurucz projektjeiről. A Mandiner például Kurucz társszerzőségével már 50 darab cikket írt a HVK-ról, a Köztér karácsonyi jókívánságát is a Mandineren publikálták (itt egyébként arról írnak, több Rónai Egonra és Kadarkai Endrére van szükség, mert ezek a „demilitarizált övezetek”), hébe-hóba megfordulnak a TV2 és a médiacsoporthoz tartozó csatornák reggeli műsoraiban, és olyan kézi vezérlésű propagandafelületeken is, mint a Ripost.

A Köztér és az Index közti szinergiák nemrég tovább erősödtek, ugyanis május elején bejelentette a portál – melynek társtulajdonosa, Vaszily Miklós nemrég lett a Mészáros Lőrinc tulajdonolta TV2 vezérigazgatója –, hogy a Köztér Mi folyik itt?! című élő műsora a jövőben az Indexen folytatja. A hírt bejelentő, lelkes Index-cikkben sok részlet nem derül ugyan ki arról, hogy egy két hónapja futó, szintén hirdetésekkel felpumpált YouTube-live pontosan hogy és miért is kerül majd az Indexre, de az eddigiek alapján a Köztér YouTube-ja mellett az Index IndaPlay nevű felületén is elérhető az adás, olyan minőségi produkciók mellett, mint a Márkó és Barna síkideg vagy a Konkrétan Rónai Egonnal.

Ez a lépés egyébként látszólag szépen illeszkedik abba a narratívába, hogy a Fidesz az Index elfoglalása után nem egy újabb Origót vagy Megafont próbál építeni, hanem olyan valódi médiának és újságírásnak tűnő helyeket akar kontrollálni, ahol látszólag történik valódi munka, még be is számolnak – így vagy úgy – a kellemetlen ügyekről, de azokat szándékosan takaréklángon tartják, elbújtatják a címlapon, illetve alkalomadtán itt készülhetnek azok a nem túl szorongatós, alákérdezős interjúk, amelyekben a kormány emberei a sajtóval barátságos, őszinte figuraként tetszeleghetnek. Így adott már „interjút” az Indexnek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, így készült indexes kollaborációval Hont András interjúja az Öt nevű felületre Orbán Viktorral. Arról nem is beszélve, hogy a Kibeszélő nevű politikai műsort egy olyan ember vezeti, aki korábban a KDNP-nek dolgozott. A Köztér ebbe az ATV-s, indexes, Hont András-os, kevésbé propagandisztikus, de a kormányhoz ezer szállal kötődő médiabirodalomba került bele, és tartalmilag illik is ebbe a koncepcióba.

Kurucznak a fidelitasos múltja és korábbi munkái miatt olyan kapcsolatrendszere van, amilyen vélhetően egy független tévés vagy filmes stábnak nincs, közben pedig szívósan igyekszik a projektjeire állami támogatást szerezni. Ebben már régebbről van tapasztalata, a Tralalalánál korábban alapított két másik filmes cége, az Olala Pictures Kft. és a Salalala Kreatív Nonprofit Kft. számos alkalommal részesült állami támogatásban. A támogatások három irányból érkeztek: az Agrárminisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Alaptól, illetve a Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatások elbírálásáért felelős Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től.

A Kurucz Dániel egyéb cégeihez beeső állami támogatások mértéke

Olala Pictures Kft.:

• 2 millió forint, 2020. december, 1920: Az új Közép-Európa (Agrárminisztérium);
• 10 millió forint, 2021. január, 1920: Az új Közép-Európa (NKA).

Salalala Kreatív Nonprofit Kft.:

• 16 millió forint, 2019. június, Hungarikumokkal a világ körül utazási költségek (NKA);
• 20 millió forint, 2019. július, szponzorszerződés (Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.);
• 7 millió forint, 2020. március, Hungarikumokkal a világ körül (Agrárminisztérium);
• 12 millió forint, 2020. szeptember, Hungarikumokkal a világ körül, 4. évad (NKA);
• 14 millió forint, 2020. szeptember, 1920 (NKA);
• 10 millió forint, 2021. április, szponzorszerződés (Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.);
• 7 millió forint, 2021. június, Hungarikumokkal a világ körül (Agrárminisztérium);
• 20 millió forint, 2021. augusztus, Hungarikumokkal a világ körül, 5–6. évad (NKA);
• 10 millió forint, 2022. június 29., szponzorszerződés (Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.);
• 10 millió forint, 2022. június 30., szponzorszerződés (Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.);
• 10 millió forint, 2023. április, szponzorszerződés (Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.);
• 3,5 millió forint, 2023. december, Hungarikumokkal a világ körül 8. évad (Agrárminisztérium).

Voltak persze elutasított próbálkozások is. 2020-ban a Salalala pályázott a Nemzeti Filmintézetnél (NFI) a már említett 1920 – Az új Közép-Európa (Trianon közép-európai szemmel) projektnéven futó ötlettel, amelyet az NFI Televíziós Döntőbizottsága nem támogatott, és ugyanígy járt két évvel később a Hosszú éjszaka címmel tervezett tévéműsor. 2023-ban keresték a Filmintézetet Verne Gyula 80 nap alatt a Föld körül című regényén alapuló utazós ismeretterjesztő filmjükkel is, amit a Televíziós Döntőbizottság végül szintén nem támogatott. Akadt azért nyertes pályázat is, a Zrínyi naplója forgatókönyv-fejlesztésére 1,5 millió forintot ítélt meg az NFI filmszakmai döntőbizottsága 2022-ben.

Ezek voltak tehát Kurucz próbálkozásai a Köztér megalakítása előtt. Az állami támogatásokra azonban nemcsak a Salalala, hanem a Köztér gyártócége, a Tralalala is nyitott, több dokusorozatukra kértek és kaptak adójóváírást a Nemzeti Filmirodától. A Nemzeti Filmiroda nem ugyanaz, mint a Nemzeti Filmintézet, az iroda 2021 óta a propagandáért is felelős miniszter, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló szervezeti egysége. Több szakmabeli forrásunktól úgy tudjuk, hogy az adójóváírást szinte bárki könnyen megkaphatja (nagy hollywoodi filmektől a Partizánon keresztül a Bogyó és Babóca mesékig), viszont a filmiroda arról is híres, hogy szigorú az elszámolással, minden egyes elköltött forintot precízen igazolni kell számlákkal és más bizonyítékokkal.

A filmtörvény alapján kétféle támogatást kaphat egy-egy alkotás. A közvetlen támogatás a központi költségvetésből (azaz közvetlenül az államtól) érkezik: ezeket egyedileg bírálják el, a rendszerben a filmintézet a támogató, kiírja, értékeli a pályázatokat, odaítéli a támogatásokat, míg a filmiroda ellenőrzi és jóváhagyja, hogy egy adott film megfelel-e a törvényi támogatási feltételeknek. A közvetett támogatás ezzel szemben a taotörvényben meghatározott adókedvezményre vonatkozik, azaz a támogatást nem közvetlenül az állam adja, hanem cégek ajánlják fel a fizetendő adójuk egy részét filmek forgatására. Ha a filmalkotás megfelel a szabályoknak és nem áll fenn kizáró ok, akkor a közvetett támogatás a jogszabályok alapján jár a film előállítóinak vagy gyártóinak, vagyis a filmiroda nem szólhat bele abba, hogy valaki részesülhet-e a támogatásból, de a végén ebben az esetben is vele kell elszámolni. A támogatás maximuma a gyártási költség 30 százaléka lehet. A Köztér mögött álló Tralalala utóbbi támogatásokat, azaz taofelajánlásokat nyert el eddig, de Kurucz egy másik cége közvetlen (azaz állami) támogatásban is részesült már.

A filmiroda oldalán elérhetők a támogatásokkal kapcsolatos adatok. Az Állami támogatásra jogosult és támogatásban nem részesülő filmalkotások nyilvántartása című táblázatban a Tralalala kilencszer szerepel. Nyolc alkalommal kapott támogatást, mindegyik közvetett, azaz taós támogatás:

• Amikor nem jön a baba I–II.: 11 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 36 millió forint);
• Eutanázia – Jog vagy kötelesség: 10,7 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 35,7 millió forint);
• Környezetszennyezés és környezetvédelem I–II.: 7,5 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 25,1 millió forint);
• Amikor nem jön a baba III.: 19 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 63 millió forint);
• EB 2024 – Szurkolói lélek: 6,3 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 20,9 millió forint);
• Magyar soros elnökség: 2,9 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 9,5 millió forint);
• Társasjáték I.: 25,1 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 83,6 millió forint);
• Hosszú éjszaka (játékfilm): nem kapott támogatást;
• Társasjáték II.: 29,7 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 99 millió forint).

A fenti nyolc „dokumentumfilm” kerekítve tehát több mint 370 millió forintba került a Köztér mögött álló Tralalala Zrt.-nek, ehhez a magyar adófizetők 112 millióval járultak hozzá. A listából kimagaslik a babás doku harmadik része a 63 millió forintos gyártási költséggel, ami azért különösen kirívó, mert a végeredményt látva sem technikailag, sem más szempontból nem különbözik az előző két résztől. Sőt, amíg az előző két rész kijött 35 millió forintból, addig a harmadik valamiért az első kettőnek közel a duplája lett árban, pedig a videó mindössze pár perccel hosszabb az első résznél. A támogatást nem kapó Hosszú éjszaka című nagyjátékfilm információink szerint egy magyar gengszterfilm lett volna Kurucz állandó alkotótársa, a Köztérben is szerepet kapó Meruk Marcell és Kurucz ötlete alapján. Ami viszont a felsorolásból a leginkább megdöbbentő, az a 99 millió forintos Társasjáték II., amely így néz ki:

Valóban drága mulatság ugyan a filmezés, azonban közel sem ennyire. Több filmezéssel és gyártással foglalkozó szakemberrel beszéltünk, akik megdöbbentek azon, hogy a Köztér dokumentumfilmjeinek költsége 10 milliótól majdnem 100 millió forintig terjed. Többeknek megmutattuk a listából a legdrágább videót, a feljebb is linkelt Társasjáték II. elnevezésű projektet. A szakemberek becslése szerint a végeredmény alapján 0,9-1 millió forintból is kijöhetett volna, és magas költségek mellett sem igazán kerülhetne többe 2-3 millió forintnál. 100 millió forintból leginkább már inkubátoros nagyjátékfilmeket forgatnak itthon, amelyek mozis forgalmazásba kerülnek, nem a YouTube-ra.

Ahogy egyik gyártásvezető forrásunk fogalmazott, a plafon itthon a dokumentumfilmeknél 15–25 millió forint. „De ennyiből tényleg alig készül valami, és itt már olyan produkciókról beszélünk, amelyek külföldön forogtak, éveken át készültek, és már-már mozifilmes minőségűek” – mondja. Ha valaki megnézi a Köztér dokujait, láthatja, hogy egy átlagos YouTube-videóhoz képest tényleg profibbak, de volt olyan szakmabeli, aki szerint azért látszik, hogy itt-ott fillérekért megvásárolható stockvideókat használnak illusztrációnak, az animáció egészen kezdetleges néhol, és bizonyos helyeken a greenbox technika sem úgy működik, ahogy kellene. A másik furcsaság, ami kirajzolódik a Nemzeti Filmiroda adataiból, hogy a korai projektek pár milliós költségvetéséhez képest projektről projektre egyre csak nőttek a Köztér-dokuk költségei, miközben a videók hosszán kívül nem érezni szignifikáns minőségbeli különbséget.

A filmirodás táblázatból próbáltunk aktuális példákat keresni arra, hogy mennyire lehetnek túlárazottak a Köztér dokujai. A Mi vagyunk Azahriah című mozis nagyjátékfilm például 90 millió forintból készült, vagyis kevesebből, mint a második társasjáték doku. Igen, jól olvassa: egy félórás, vizuálisan nem túl ingergazdag YouTube-videó a társasozásról többe kerül, mint egy egész estés Azahriah-film. Az első és második társasjátékos rész költségei alapján több mint 170 millió forintot költött a Köztér úgy, hogy a minőség meg sem közelíti a hasonló összegekből készülő produkciók színvonalát. Kérdeztük a filmirodát, hogyan ellenőrzik, hogy valóban elköltik-e az alkotók a filmekre kapott támogatást, illetve a támogatáson felüli önrészt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A filmiroda adatbázisában szerepel Kurucz másik cége, a Salalala Kreatív Nonprofit Kft. is, amely a már sokszor említett Hungarikumokkal a világ körüllel élt ezzel a lehetőséggel. Bár a HVK az elmúlt években bőven kapott közvetett támogatást, a társasjátékos filmhez képest még ennek a költségvetése is jóval visszafogottabb, pedig országos kereskedelmi csatornán látható, sok terepmunkával és külföldi utazással járó tévéműsorról van szó. A Salalala ezekkel szerepel a táblázatban:

• Hungarikumokkal a világ körül, 3. évad: 7,5 millió forint közvetett támogatás, 23,5 millió forint közvetlen támogatás (teljes költség: 25 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 3. évad, werkfilm: 3,6 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 12 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 4. évad: nem kapott támogatást;
• Hungarikumokkal a világ körül, 5-6. évad: 27 millió forint közvetlen támogatás (teljes költség: 27 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 5. évad, werkfilm: 4,8 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 16 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 6. évad, werkfilm: 1,7 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 5,8 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 8. évad, 1–4. epizód: 4,5 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 15 millió forint);
• Hungarikumokkal a világ körül, 8. évad, 5–8. epizód: 3 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 10 millió forint);
• a BAAB zenekar videoklipje: 6 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 20 millió forint);
• Magyarság, technológia és globalizáció a végeken (tudományos ismeretterjesztő film): 4,4 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 14,7 millió forint);
• 1920 – Mi lett volna, ha? I-II. werkfilm: 1,7 millió forint közvetett támogatás (teljes költség: 5,6 millió forint).

A Salalala több alkalommal is próbálkozott, hogy támogatást kapjon az 1920 – Az új Közép-Európa első és második részére, de ez végül nem jött össze (mint láttuk, más forrásból viszont kapott a film támogatást, el is készült). Az ezekből készülő werkfilmekre viszont behúzott végül 1,7 millió forint közvetett támogatást.

„Halkan jegyzem meg, hogy én csak a piacról nyomom ezt az egészet, ez egy startupszerű dolog” – reagált a saját médiavállalkozására (nem a Hungarikumokkal a világ körül és a játékfilmötletek mögött álló Salalalára, hanem a Köztér mögötti Tralalalára utalva) Kurucz a Media1-en. Kurucz a műsorban hosszan fejtegette, hogy mennyire aggodalmasnak tartja a nyugati demokráciák médiafinanszírozási helyzetét, és egy véleményen van a Fidesszel is abban, hogy aggályos, ha egy hazai médiavállalkozást bármilyen szinten is külföldről finanszíroznak. „Az, amit Orbán Viktor képvisel, az nagyjából lefedi azt, amit én gondolok a világról” – mondja Kurucz egy ponton az interjúban, de hozzáteszi, hogy ő már nem nevetett a miniszterelnök március 15-i poloskázós beszédén. Az interjú egy későbbi részében Kadarkai Endrét és a Partizánt, illetve Gulyás Mártont is dicséri, bár vele kapcsolatban hozzáteszi, egy ideje már megunta, hogy mindenben az Orbán-rendszer hibáját keresi. A kérdést, hogy a külföldi pályázatokat és egyéb támogatásokat egyébként transzparensen közlik az általa kritizált újságok, annyival intézte el, hogy neki vannak kétségei ezzel a transzparenciával kapcsolatban.

Kurucz az interjúban arról is beszél, hogy több filmes ötletét is elutasították már, volt, amit többször is. „De én egy eléggé erőszakos és kitartó kis rohadék vagyok, soha nem adok fel semmit. Ez jó és rossz tulajdonságom egyszerre.”

A Mediator körülbelül hat éve tűnt fel először a hírekben, miután hatmilliárd forint értékű feladattal bízta meg a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik cége, a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ, ami azóta Visit Hungary néven fut). A Mediator Groupnak 2018 novemberéig három magánszemély volt a tulajdonosa, majd beszállt a cégbe a vendéglátóiparban érdekelt Dallos Ferenc Completus Service Zrt. nevű cége. Dallosról a K-Monitor azt írja, a Mediatoron keresztül több milliárdos PR-tanácsadási tenderen futott be, és üzleti kapcsolatban volt Tasnádi László korábbi államtitkárral, Pintér Sándor belügyminiszter bizalmasával is. A Mediator tulajdonosa ma 100 százalékban a Completus, amelyben Dallos Ferenc mellett tulajdonos még Biró László, aki egyben a Mediator ügyvezetője is.

A Mediatorról kevés szó esik a sajtóban, pedig 2019 óta csak úgy dőlnek ide az állami megbízások: az Opten céginformációs adatbázis összesítése alapján 2019 júliusa és 2024 októbere között 82 milliárd forint értékben nyert a cég közbeszerzéseken. Ennek jelentős részét tették ki az egykori TMÜ-nek gyártott kreatív anyagok, a másik nagy szelet pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodához (Rogán Antalhoz) tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH) érkező megbízások. Ehhez képest a cég 2023-as árbevétele 20,3 milliárd forint volt.

A hozzánk eljutott dokumentumok alapján a Tralalala Kreatív Zrt. és a Mediator Group Kft. két szerződést is kötött taofelajánlásról 2024 tavaszán, mindössze három-négy hónappal azután, hogy Kurucz Dániel megalapította a gyártócéget. Az egyik szerződés a már említett Eutanázia – jog vagy kötelesség? című filmsorozatra szól, amikor is a Mediator 12 millió forintig adott támogatást a Tralalalának, egy másik szerződés alapján pedig a már szintén szóba kerülő Amikor nem jön a baba sorozatra is kaptak támogatást, 10,8 millió forint összegig. Mint láttuk, ezek a dokumentumfilmek szerepeltek a Filmiroda adatbázisaiban is, tehát kijelenthető, hogy legalább két esetben a Mediator volt az a cég, ami a taotörvény adta lehetőséggel támogatta a Tralalalát.

Más formában is áramlik a pénz a Mediator és Kurucz cége között. A hozzánk eljutott számlák/dokumentumok alapján a Tralalala több százmillió forintért végzett munkákat a Mediatornak.

• „Mediator évéről szóló összefoglaló film gyártása, vágása, archiválása” – 2024. december, 41,1 millió forint;
• „Mediator videók készítése” – 2024. augusztus, 42,8 millió forint;
• „Mediator videók készítése – 2. etap” – 2024. augusztus, 48,9 millió forint;
• „Év eleji belföldi feltöltődés kampány – grafikai tervezés és szakmai tanácsadás – 2. részlet” – 2025. február, 25,5 millió forint;
• „Nemzetközi early bird kampány – grafikai tervezés és szakmai tanácsadás – 2. részlet” – 2025. február, 31 millió forint;
• „A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány által létrehozott turisztikai kezdeményezések eredményességét támogató videótartalom felügyelete, szakmai tanácsadás” – 2024. október, 85,9 millió forint;
• „Dankó Pista Emléknap helyszíni felügyelet, videó véleményezés és vágás” – 2024. július, 11,2 millió forint.

Ez összesen több mint 286 millió forintot tesz ki, azaz ennyiért dolgozott fennállásának első évében a Tralalala a Mediatornak. Két számla már 2025-re szól, ezeket levonva 2024-ben körülbelül 230 millió forintot hozott a konyhára a Tralalalának a Mediator. A céget csak tavaly januárban alapították, a 2024-es üzleti év után pedig még nincsenek elérhető adatok, de ez alapján már látszik, hogy a Tralalala rögtön az első üzleti évében több százmillió forintos árbevételre tett szert – mindezt úgy, hogy a Köztér hivatalosan bőven az év második felében indult csak el.

Külön figyelemre méltó az itt felsoroltak közül az utolsó két számla. A Dankó Pista Emléknap révén több mint 11 millió forint folyt be a Tralalalához, az esemény szervezője a Magyar Turisztikai Ügynökség, azaz az állam volt. Ennél jóval jelentősebb az a 86 millió forintos megbízás, amelyet a Tralalala a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) videóinak „felügyeletére” és szakmai tanácsadásra kapott. Az alapítványnál egyértelműen van pénz: a 24.hu február közepi összegzése alapján tíz év alatt 22,41 milliárd forint támogatást osztott szét a Szerencsejáték Zrt., a legtöbb pénzt pedig az MTSZA kapta, 2019 és 2023 között évi 600 millió forintot, összesen 3 milliárdot. Princzinger Péter, az alapítvány elnöke a Népszavának korábban azt mondta, a szerencsejátékos támogatást öt éve a belföldi turizmus népszerűsítésére, kiadványok készítésére fordítják, elképzelhető, hogy ennek része volt a Mediatornak adott munka is, amelybe beszállt a Köztér mögötti cég is. (A Szerencsejáték csoporttól egyébként Kurucz másik cége, a Salalala is kapott megbízást: a Szerencsejáték Zrt. alá tartozó Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 2024 októberében 10 millió forintot fizetett reklámszolgáltatásért.)

Egy másik, szerkesztőségünkhöz eljutott számla arra utal, hogy a Mediator és Kurucz egy másik cége között régebbre nyúlik vissza az üzleti kapcsolat. Kurucz harmadik gyártócége, az Olala Pictures Kft., egy 2023 végén kiállított számla alapján 16 millió forintért végzett „komplex kommunikációs ügynökségi feladatokat” a Mediatornak. Ez pedig jelentősen megalapozta az Olala 2023-as teljesítményét, a teljes árbevétel 19,8 millió forint volt abban az évben, azaz a bevétel 80 százaléka egyetlen cégtől, egyetlen számlával érkezett.

A Tralalalával kötött üzletek miatt kerestük a Mediatort. Biró László ügyvezető, tulajdonos azt válaszolta, hogy a Mediator egyike annak a tucat reklámügynökségnek, amely az elmúlt öt évben kommunikációs tárgyú közbeszerzést nyert, 2019 óta látják el a Visit Hungary (korábban Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség) kommunikációs feladatainak nagy részét. (A Visit Hungary Nonprofit Zrt. látja el a turizmussal kapcsolatos hazai és nemzetközi értékesítési, marketingkommunikációs feladatokat.) Arra a kérdésre, hogy mekkora részét tették ki az éves árbevételnek az EU-s vagy állami támogatásokból, megbízásokból érkező bevételek, azt írta, a Visit Hungary reklámszakmai értelemben az ország egyik legnagyobb ügyfele, így nekik is fontos megbízójuk, de arra törekednek, hogy széles ügyfélportfóliójuk legyen, jelenleg 15 aktív ügyféllel, köztük nemzetközi márkákkal dolgoznak együtt. „A Visit Hungary részére végzett munkák aránya az árbevételünkben az elmúlt években jelentősen ignadozott, jellemzően 30–60 százalék volt”, írta, 2024-ben az előzetes adatok szerint 30–40 százalék lesz a Visit Hungary aránya.

Arra is rákérdeztünk, hogy hány alkalommal kötöttek támogatási szerződést a Tralalalával. Biró szerint, mivel a működésüket a piaci logika határozza meg, jellemzően nem támogatnak üzleti vállalkozásokat, néhány civil szervezetet támogattak az elmúlt években, elsősorban a munkájukkal. Azt viszont tagadta, hogy műsorgyártást is támogattak volna: „Tao felajánláson keresztül előfordult, hogy támogattunk látványsportot és játékfilmgyártást, műsorgyártást nem.” Ami a Tralalalának adott megbízásokat illeti, a Mediator vezetője azt válaszolta, 4-5 különböző filmgyártó céggel dolgoznak együtt, köztük van a Tralalala is. „De csak kisebb projekteken, alacsony értékben dolgoztunk velük együtt, nem jelentős alvállalkozónk, még a filmes területen sem.” Biró szerint nem igaz a hozzánk eljutott értesülés a több százmillió forintos megbízásról, és megjegyezte azt is, hogy sem a Köztérnek, sem a Tralalalának, sem Kurucz Dániel más cégének nem volt olyan megbízása a Mediatortól, amelyik közbeszerzést érintene.

Ezek után újra rákérdeztünk a taofelajánlásokra és arra, hogy a hozzánk eljutott információk alapján legalább 286 millió forint értékben dolgozott be a Tralalala a Mediatornak, de ezekre már nem érkezett válasz. Rákérdeztünk néhány konkrét megbízásra is, afelől érdeklődtünk, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy a Tralalala által elvégzett, 86 milliós tanácsadás az MTSZA-nak, a 25,5 millió forintos turisztikai kampány, illetve a Dankó Pista Emléknap nem érintett közpénzeket, illetve hogy pontosan milyen feladatokat végzett a Tralalala és ki volt a fő megbízó. Érdeklődtünk arról is, hogy volt-e bármilyen olyan közpénzt érintő projekt, amelyben a Tralalala részt vett a Mediatoron keresztül. Mindezekre már nem érkezett válasz cikkünk megjelenéséig. A Mediatorral kötött megbízásokra Kurucz Dánielnél is rákérdeztünk, de ahogy a többi kérdésünkre, erre sem kaptunk választ.

A Media1-es interjúban Kurucz Dániel arról beszél, hogy a Köztér mögött különböző befektetők állnak, akik ügyvéd édesapján keresztül – családi barátok, ügyfelek – kerültek a projekt mögé, és azt várják el, hogy „egy nézett, intelligens embereket bevonzó média legyen, olyan, ahol nem az a hot topic, hogy háború, Orbán Viktor vagy Magyar Péter, meg ezek”. Egy ponton megjegyzi, hogy édesapjának rengeteg ügyfele van, akikkel együtt dolgozott ő is, náluk kezdett el – saját szavaival élve – „kuncsorogni” pénzért, hogy megvalósíthasson egy filmes projektet, de nem hittek benne. Ebből a próbálkozásból lett később a Köztér. A csatornáról azt mondja, az egész mögött ő áll, és onnan indult, hogy eredetileg egy kamaradrámát írt, amelynek támogatását állítása szerint annak ellenére utasította el az NFI, hogy háttérinfói alapján nagyon tetszett nekik. Végül 2021-ben kezdett el konkrétan a Köztérre pénzt kalapozni, mert azt édesapja ügyfelei ezt már nem tartották rossz ötletnek, de így is csak három évvel később tudtak elindulni.

Kurucz Dániel a Media1-nek adott interjúban a bevételeik forrását nem részletezte, de azt elárulta, hogy a vállalkozás egyelőre veszteséges. „Nem tudom, mikor lehet nyereséges a cég, abban bízom, hogy minél hamarabb. Nem vagyok jós, szerintem ennek jövőre már nagyjából nyereségesnek kéne lennie. Utána? Remélem, hogy létrehoztuk a magyar CNN-t.”