Egy egyszerű példa, ami bemutatja, hogy miért egy pénztemető a KözTér

A Telexen szerda reggel hosszú cikkben mutattuk be, hogy az önmagát a következő CNN-ként elképzelő, a kormánypártiak és az ellenzékiek között hidakat teremteni vágyó KözTér című YouTube-csatorna milyen hátszéllel szedett össze rengeteg nézőt, feliratkozót, de legfőképpen sok százmillió forintot alig egyéves működése óta.

Ha valakinek bonyolult a támogatási cégháló, vagy nem volt ideje végigolvasni a cikket, annak egy példán keresztül mutatjuk be, hogyan működik a csatorna néző- és pénzharácsolása, ehhez pedig a kétrészes saját videójuk és a Filmirodához benyújtott kérelmük lesz segítségünkre. (Fontos tisztázni, hogy a Nemzeti Filmiroda nem ugyanaz, mint a Nemzeti Filmintézet, az iroda 2021 óta a propagandáért is felelős miniszter, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda önálló szervezeti egysége.)

Nevetséges gyártási költségek

A KözTér mögött álló Tralalala Kreatív Zrt. kilencszer szerepel a Filmiroda fenti táblázatában, általában egy kaptafára készülő, több 10 millió forintba kerülő videókkal (egy alkalommal nem kapott támogatást). Ezekbe nehéz belelátni a több 10 millió forintnyi gyártási költséget, amelyek után megkapták a 30 százalékos állami visszatérítést, de két videójuk különösen kirívó.

2024 decemberében publikálták a Társasjátékok első és második részét, ami a társasjátékok fejlesztő és közösségi hatásáról, valamint elmúlt pár évtizedének történelméről szól. Ez a kétrészes videó a saját – a Filmiroda által is elfogadott – bevallásuk alapján 180 millió forintból készült.

A Telex minden költségével együtt több mint másfél hónapig működik ennyi pénzből. Máshogy mondva: ha olyan árszabással dolgoznánk, mint a KözTér, egy egész évünk költségvetéséből összesen nyolc darab ilyen videót tudnánk elkészíteni, semmi mást.

Joggal gondolhatjuk, hogy ilyen árak mellett akkor már világszínvonalú, megfogalmazásuk szerint „dokumentumfilmeket” láthatunk, de erről szó sincs. Ez az elvileg 83,6 millió forintból készült első rész:

Ha egy laikus néz bele, sok mindent láthat: átvezető konferálásokat a műsorvezetőtől, egy másik készítő narrációját, animációkat, vox popot (azaz az utcán megszólított emberek véleményét bemutatott részletet), két szervezett interjút, előre elkészített és megvásárolható, úgynevezett stockvideókat, archívokat. Csakhogy a fenti elemek mindegyikére igaz, hogy legfeljebb három-négy ember néhány napos munkája kell hozzá, egy ilyen videó elkészítése pedig nem tarthat tovább két-három hétnél.

Természetesen a konkrét forgatásokon kívül van még munka egy videóval: a felkészülés, szövegírás, vágás, promóció mind-mind pénz, de 83 millió forintot lehetetlen belelátni ebbe a videóba, ezt 15 évnyi online videós tapasztalattal elég magabiztosan ki tudom jelenteni. A tisztán eredeti animációból készülő Telexikonok ennek az összegnek a töredékéből készülnek, de ez a 83 millió forint főleg akkor szembetűnő, ha összevetjük, hogy milyen költségekkel készültek mostanában online dokumentumfilmek. A Partizán nemrég bemutatott 10 év gyűlölet című filmje 24,3 millió forintból készült – ezt onnan tudni, hogy ők is benyújtottak támogatási igényt, és normatív támogatásként megkapták a 30 százalékos, 7,3 millió forintos visszatérítést.

A Direkt36 oknyomozó portál 3,6 millió megtekintésnél járó A dinasztia című filmjének a költségét kb. 15 millió forintra becsülik a készítők, de mivel ők nem kértek gyártási támogatást, nem vezettek részletes elszámolást, beépítették az újság működési költségeibe. Ugyanez a helyzet a Telexnél is, a nemrég debütált Az elárult generáció című dokumentumfilmünk az egy éven át tartó, rengeteg helyszínen való forgatással, több hónapnyi vágással, vidéki bemutatók megszervezésével együtt sem volt több 15 millió forintnál.

A KözTér videójának a 83,6 millió forintja ezekhez képest is érthetetlen, főleg a második rész, ami már 99 millió forintba került (ez a Telexnek közel egyhavi működése). Itt annyi a különbség az első részhez képest, hogy kettő helyett négy plusz egy webkamerás interjú van a videóban, illetve 6 és fél perccel hosszabb. Ez indokolta, hogy több mint 15 millió forinttal drágább lett az első résznél.

A két videó készítésének a költségét piaci alapon elég jól be lehet lőni, és összeadva sehogy sem jön ki a 180 millió forint. Amiről a legkevesebbet tudhatunk, azok a stockvideók árai, de összességében azok sem tehettek ki egy több milliós tételt, főleg hogy nem is igyekeztek annyira, hogy mindenhez megtalálják a legjobb képeket: például amikor a kisgyerekeknek szóló Bogyó és Babóca-társasjátékokról beszélnek, akkor épp a Carcassonne nevű középkori várépítős játékról, majd egy babaházról látunk vásárolt vágóképeket.

Ha esetleg mégis több millió forint ment el ezekre a társasjátékos stockvideókra, akkor viszont nem annyira sikerült a költségoptimalizálás: a forgatás hivatalosan október elejére tett megkezdése után néhány héttel, 2024. október 23-26. között kimehettek volna a németországi Essenbe a világ legnagyobb társasjátékos éves összejövetelére, ahol utazással, szállással, munkadíjjal együtt néhány százezer forintból leforgathatták volna a vágóképek többségét ahelyett, hogy ilyen stockokat pakolnak bele:

Mesterségesen felfújt nézettség

A KözTérről szóló cikkben már említettük, hogy a YouTube-csatornájuk nézettsége és feliratkozóinak száma egyáltalán nincs arányban a videóikra adott reakciók számával. Ezek a vásárolt videók jelei: a Köztér mögött álló Tralalala Kreatív Zrt. tavaly szeptember óta 6,5 millió forintot költött el a saját videói hirdetésére. A Társasjátékok első és második részénél pedig egészen elképesztőek ezek az arányok, az első részbe jelenleg 67 ezren, a másodikba 37 ezren néztek bele.

És a két videó alatt van összesen 4 komment. 104 ezer megtekintésből.

Ráadásul a négy kommentből kettőt ugyanaz felhasználó írta, az egyik komment pedig a KözTér válasza, szóval összesen két különböző YouTube-felhasználó kommentelt a KözTérnek 180 millió forintot megérő videóik alá.

Az, hogy egy induló YouTube-csatornának legyen 180 millió forintja két, társasjátékozásról szóló, láthatóan szinte senkit sem megmozgató videóra, és hogy nem ismerik fel sem ők, sem a Filmiroda, hogy körülbelül százszoros túlárazással készültek ezek a videók, egyszerre elképzelhetetlen és érthetetlen. Talán az visz minket a megértés felé, ha eszünkbe jut, hogy mint a legtöbb filmalkotásnak, ennek is járt az állami támogatás: tehát a KözTér a 180 milliós gyártási költségre alapozva 54 millió forint közpénzt kapott a fenti két videó után.

A Filmirodától megkérdeztük, hogyan ellenőrzik általában, illetve a konkrét két videónál, hogy az alkotók valóban elköltik-e a filmjükre kapott támogatást. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.