Meglepetésként érte a rengeteg gyógyszerkérelem a Batthyány-Strattmann László Alapítványt

„Az alapítvány négy és fél hónapja jött létre, elég rövid idő áll mögöttünk. Ebből három hónap, ami igazán aktív időszak. Teljesen a nulláról kezdtük, először egy szervezetet kellett felépíteni, egy rendszert kellett kiépíteni, és közben elindultak a kérelmek” – mondta Kovácsné Putnoki Katalin, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kuratóriumának elnöke az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján tartott panelbeszélgetésén. „Elég nehéz helyzetbe kerültünk hirtelen, nagyon sok kérelem érkezett, sokkal több, mint amit előre kalkuláltunk. Most 2100 kérelemnél tartunk, ebből 1800 nagyságrendűleg, ami gyógyszer. A tegnapi nappal elértük azt a 650-es kérelemszámot, amit ki tudtunk adni, és aminél a döntés megszületett.”

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány (BSLAGY) legutóbb azért került a hírekbe, mert az „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat jelenlegi formája szerint már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné az állam a jegyzékbe vett szervezetektől, és ezeket a pénzeket az alapítvány kapná meg. Ezt a szervezetet idén januárban hozta létre a kormány, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által ellátott egészségügyi feladatokat szervezzen ki ide. Az alapítvány kormányzati forrásból adhat támogatást azoknak, akik Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz szeretnének hozzáférni.

Az AIPM igazgatója, dr. Szalóki Katalin a rendezvényen többször is elmondta, hogy kerülni szeretnék a politikai megnyilvánulásokat, a moderátor pedig kiemelte: ez az első alkalom, hogy az alapítvány működéséről ilyen transzparens módon van lehetőség beszélgetni. Ez már önmagában elég beszédes egy 45 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó szervezet esetében.

A BSLA-t irányító kuratórium elnöke Kovácsné Putnoki Katalin, a felügyelőbizottság elnöke Bidló Judit lett, aki mellesleg az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár is. A Telex még február végén, az indulást követően megkereste az alapítványt, hogy többet tudjon meg az átállásról és az alapítvány működéséről, de az emailünkre azóta sem kaptunk választ. Kovácsné Putnoki Katalinnal a panelbeszélgetés után is megpróbáltunk pár szót váltani, de azt mondta: nem kíván kérdésekre válaszolni, küldjük el emailben, amire kíváncsiak vagyunk, és válaszolni fognak. Ezt megtettük, amint megkapjuk a válaszokat, frissíteni fogjuk velük a cikket.

A panelbeszélgetésen az alapítványról leginkább annyi derült ki, hogy meglepetésként érte őket a rengeteg kérelem (annak ellenére, hogy a NEAK-hoz beérkező megkeresések alapján erre azért lehetett volna számítani), és hogy igyekeznek mindenkinek segíteni, de még tanulófázisban vannak. Ez már csak azért is kellemetlen, mert egy élesben működő, emberéleteket érintő döntéseket hozó egészségügyi alapítványnál kevésbé elfogadható, hogy a tanulási folyamat közben is kérelmekről döntenek. A szervezetet felkészülten, a működéshez szükséges kapacitásokkal és világos protokollokkal kellett volna elindítani, nem pedig félkészen, útközben tanulva. Ez nem egy pályakezdő civil szervezet, hanem kormányzati forrásból működtetett kvázi-hatósági szerv, amelynek feladatait korábban a NEAK látta el – ami egy tapasztalt, évtizedes tapasztalattal bíró szervezet. A „tanulási fázisra” hivatkozás nem mentesíthet a felelősség alól, különösen, ha ez a rászorulóknál terápiás késedelmet, súlyos egészségromlást vagy szélsőséges esetben akár halált okozhat.

Az alapítvány ugyanis sokszor szó szerint életről és halálról dönthet. A szervezethez két esetben fordulhat beteg itthon:

• Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszerekért,
• illetve törzskönyvezett, de nem tb-támogatott szerekért – ami egy kicsit bonyolultabb eset, hiszen az NNGYK egyedi importos engedélye kell hozzá.

Ezek a gyógyszerek gyakran onkológiai vagy más súlyos betegségek kezelésére érkezhetnek, ahol néhány hónapos késlekedés emberéletekbe is kerülhet. „Azt mindig tartsuk szem előtt, hogy a közvetlen életveszély elhárítása minden esetben a kórház feladata” – mondta dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár. „Azért senki nem kérhető számon, hogy meghalt valaki, és elkerülhető lett volna gyorsabb döntéshozatallal, mert ez nem igaz. A közvetlen életveszély elhárítása a kórház feladata, ha a kórháznak olyan gyógyszert kell adnia, ami nem fér bele a hagyományos finanszírozási formába, akkor arra megvannak a különböző finanszírozás technikák, ahogy ezt elszámolhatják.”

„Én azt gondolom, hogy maga az ötlet nagyon jól ki lett dolgozva” – mondta az államtitkár a Telexnek arra a kérdésre válaszolva, hogy miért az alapítvány indulása után kezdődik a tanulási folyamat, miért nem az indulás előtt dolgozták ki a munka részleteit. „Nyilván nagyon sok új dologgal kellett szembesülni a kollégáknak is, egy új alapítvány létrehozásával, ami egyben egészségügyi tevékenység is. Betegekről, gyógyszerekről, gyógyszercégekről van szó. Ez volt az, amit egy kicsit komplexebben kellett körüljárni, hogy hogyan kell megcsinálni, mik legyenek a jogosítványai, jogszabályi rendezése, hogyan legyen az elszámolás.” Hozzátette: fontos szempont volt, hogy a támogatott betegek adatai bekerüljenek az EESZT-be, és később is lehessen látni, milyen kezelést kaptak a páciensek, és mi volt az eredménye. „Én azt hiszem, hogy nem előkészítetlenségről van szó, hanem arról, hogy sokkal nagyobb volt a várakozás. Tudjuk, hogy volt a NEAK-nál is egy nagyon nagy adag felhalmozódott kérelem, ami utána gyorsan beömlött az alapítványhoz, ezért nem szokványos módon indult.”

Azt is mondta: előzetes egyeztetésekre nem volt lehetőség, mert ahhoz először meg kell alakulni a jogi személyiségnek. Persze kérdés, hogy a megalakulás után miért nem ezekkel az egyeztetésekkel kezdtek még az előtt, hogy a munka megindult volna.

Az alapítványhoz beérkező kérelmeket egy ötfős kuratórium bírálja el, de szakértőket is bevonhatnak, és egyes sürgősebb eseteket prioritásként kezelhetnek. Az AIPM konferenciáján Kovácsné Putnoki Katalin azt mondta: a gyerekek és az onkológiai betegek élveznek előnyt az elbírálásnál. Ezek nyilvánvalóan a legsérülékenyebb csoportok közé tartoznak, de az elbírálási eljárásnak nincs részletezett, dokumentált nyoma. Nincsenek nyilvános szempontok, pontrendszer vagy módszertani leírás, amely alapján követhető lenne, hogy mit jelent az előny (gyorsabb döntés vagy automatikus elfogadás?), milyen sorrendiséget használnak, és mi alapján dől el, hogy egy gyerek kérelme előrébb kerül-e, mint egy másik súlyos állapotú felnőtté, vagy hogy milyen szakértői testület dönt erről, milyen kontrollal.

A szervezet egyébként is elég kevéssé átlátható: kissé döcögősen indult, hivatalosan február óta működik, de sokáig nem lehetett ismerni a pontos tevékenységét, az ügyfelei és leendő partnerei sem tudták, mire számíthatnak a szervezettől. Nincs arról információ, hogy pontosan hogyan zajlik az elbírálás, arról sem, hogy milyen szakértői gárda segíti a kuratórium tagjait, akik egyébként jellemzően gyógyszerészeti-orvosi háttérrel rendelkeznek, de nyilvánvalóan nem tudnak minden betegségcsoportot megfelelő szakértelemmel lefedni. Kovácsné Putnoki Katalin most a beszélgetésen azt mondta: a kuratóriumon kívül tíz szakértővel dolgoznak együtt az elbírálásokon. A módszertanról a szervezet annyit ír, hogy „a méltányossági jogkörében eljárva, az emberi élet és egészség védelme, valamint a társadalmi és gazdasági felelősségvállalás szellemében, nem hatósági eljárás keretében dönt a támogatás nyújtásáról vagy annak megtagadásáról”. Fontos kitétel, hogy az alapítvány csak a biztosítási jogviszonnyal rendelkezőknek ad támogatást, és elutasítás esetén nincs lehetőség jogorvoslatra. A kuratórium elnöke ugyanakkor azt mondta: eddig még minden kérelmet elfogadtak, nincs is formanyomtatványuk az elutasításra.

„Úgy gondoljuk, hogy szeptemberig le fogjuk tudni dolgozni a hátrányunkat. Nagyon sokan csatlakoztak hozzánk, és most tudtunk emelni a létszámon is, be kell gyorsítanunk a kérelmek feldolgozását. Sajnos szerencsétlen helyzet, hogy egyszerre ennyi érkezett, és azok a kérelmek is megjelentek nálunk, amiket eddig elutasítottak. Az új termékeket is szeretnénk elbírálni” – mondta az elnök.

„Arra számítottunk, hogy rögtön megindul a lavina, csak azt nem tudtuk, hogy milyen körben, illetve, hogy a naponta beérkezett kérelmek száma nem lesz egyenletes. Nem számoltunk azzal, hogy a NEAK-nál mennyi felhalmozódott kérelem volt, ami egy az egyben átkerült az alapítványhoz” – mondta a Telexnek a konferencián Bidló Judit. „Az körülbelül megfelel a várakozásunknak, hogy ezekre az új terápiákra mennyi új kérelem érkezett, de ezt nem lehet összehasonlítani, hiszen itt csak új gyógyszerek vannak, amik egy-egy beteggel jelennek meg és egy-egy kérelemmel, ezt kellett figyelembe venni.”

A várakozás az, hogy az alapítványhoz várhatóan évente 18-20 ezer kérelem érkezhet. A NEAK-hoz korábban évente 22-25 ezer engedélyezési kérelem érkezett, 2023-ban a kisebb összegből gazdálkodó szervezet a keret dupláját, 47 milliárd forintot költött az egyedi méltányossági terápiákra. Az egyszerűbb ügyintézés kedvéért a BSLAGY-nak szánt kérelmeket még mindig a NEAK rendszerén keresztül kell benyújtani.

Az idei költségvetési törvény szerint az alapítvány a számára rendelkezésre álló 45 milliárd forintból idén időarányosan 39,5 milliárdot tud elkölteni egyedi gyógyszerkérelmekre. A NEAK a Telexnek korábban azt írta: a keretösszeg megállapítása során azt vették figyelembe, hogy az elmúlt évek során mennyit fordított a NEAK a kérelmek finanszírozására. Az alapítvány fogad adományokat is, és annak ellenére, hogy nem működik folyamatosan két éve (ahogyan ezt például civil szervezetek alapítványaitól elvárják), mert a közhasznúságából következőleg az SZJA 1 százalékát is fel lehet számukra ajánlani. Egyelőre úgy tűnik, másoknak felajánlott pénzek is fognak ide kerülni.

„Én azt gondolom, hogy az alapítványnak nem célja mérlegelni azt, hogy az 1 százalékos felajánlások honnan jönnek” – mondta Bidló Judit. „Egy más célra felajánlott 1 százaléknak az átadása biztosan csak központi döntés mentén történhet, tehát nem az alapítványnak kell egyesével mérlegelnie, hogy elfogadja-e, vagy sem. Ha a szakmai szempontokat tekintjük a legfontosabbnak, akkor az, ha lesz egy olyan döntés, hogy egyébként nem veszik el azoknak az embereknek az 1 százaléka sem, akiké valamilyen módon nem tud úgy hasznosulni, ami az eredeti célja volt, hanem utána az a döntés, hogy akkor a Batthyány-Strattman Alapítvány használja, akkor biztos, hogy elkötelezettek lesznek, hogy ezt a lehető legjobban költsék el.”

Azt is megjegyezte, hogy az 1 százalékos felajánlásoknak mindenképpen külön elszámolásuk lesz, azoknak is, amit a listázott szervezetektől von el a kormány.

Nemcsak a csúszós indulás és az átláthatóság hiánya miatt érkeztek az alapítványra kritikák: a már működő rendszerrel sem mindenki elégedett. Több helyről érkeztek hozzánk olyan információk, hogy az engedélyezés döcög, akár hónapokig is kell várni a visszajelzésre, ami egyes terápiák esetében élet-halál kérdése is lehet. Egy forrásunk szerint egy onkológiai gyógyszer esetében a BSLAGY több hónap alatt adta meg az engedélyt. A Dr. Bugyi István Kórház onkológiai osztálya nyújtotta be a egy újabb kemoterápiára a kérelmet. „Egy ilyen típusú betegség esetén rettentően fontos az időfaktor, de itt ez valószínűleg nem érdekel senkit” – írta olvasónk. „Az okok között szerepelt sokszor, hogy nem mentek be az irodába a felelősök, nem ment be az aláírásra jogosult ember, stb. A lényeg, hogy a döntés nem született meg, a kezelés nem kezdődött el, az idő viszont folyamatosan telik.” Az ő esetében a kemoterápiával kapcsolatban végül 2,5 hónap után született meg a pozitív döntés.

A 24.hu írt olyan szülőkről, akik Duchenne-szindrómás gyerekük génterápiás kezelésével kapcsolatban kaptak nagyon nehezen választ először a NEAK-tól, majd az alapítványtól. „Ez évek óta ott volt a NEAK-nál, és most átkerült az alapítványhoz. Már felmerült ez a betegszervezeteknél is, és nagyon sok mindenkivel beszélt az alapítvány, de azt azért tudni kell, hogy a Duchenne-nek ez a gyógyszere még nincs törzskönyvezve Európában. Sőt, most fel is függesztették a törzskönyvezési eljárását. Amíg az Európai Törzskönyvezési Hatóság nem mondja ki egyértelműen, hogy a kockázat-haszon megfelelő, addig nagyon óvatosan fog ezzel mindenki bánni” – mondta Bidló Judit. Egyéni felelősségre nem lehet ilyet kérelmezni, mivel felmerül a tájékozott felelősség kérdése.

A késlekedés mellett az alapítványi rendszer létjogosultságát sem érti mindenki. Bár a BSLAGY a NEAK-hoz képest egyedi adományokból és 1%-okból is gyűjthet extra pénzt, előbbibe pedig beletartozik az, hogy a civil gyűjtésekből megmaradt összegek is fölajánlhatóak és újraoszthatóak legyenek. Az eLitMed.hu orvostudományi továbbképző portál azt írta: egy egyedi méltányossági rendszert jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakértő forrásuk szerint összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, hogy egy alapítvány diszponál közpénzek és egyben adományok felett is. Bidló Judit korábban azt nyilatkozta: az adománygyűjtés így most már intézményesített formában szakmailag megalapozottan működhet, korábban ugyanis „olykor orvosilag teljesen irracionális kezdeményezéseknek” nyerték meg az emberek jóindulatát.

A Telex még február végén, az indulást követően megkereste az alapítványt és a NEAK-ot, és ugyan a BSLAGY-tól nem kaptunk választ, a NEAK azt írta: „a nem támogatott gyógyszerek és eszközök esetén, azt hogy a NEAK mikor adhat méltányosságból támogatást több jogszabály szabályozta, és a támogatás egyik fontos feltétele volt a kérelmezett terápia igazolt költséghatékonysága. Így a NEAK esetén első sorban a gazdasági szempontok kerültek előtérbe egy-egy döntés során. Ezt felismerve a kormány döntött arról, hogy létrehoz egy olyan alapítványt, ami a gazdasági szempontokon felül a társadalmi szolidaritás szempontjait is szem előtt tartja, döntéseiben fontos szerepet játszanak társadalometikai kérdések.”

Azt is megjegyezték, hogy az alapítvány számára lehetőségként felmerülő adománygyűjtésnek azért van jelentősége, mert „az elmúlt időszakban több olyan egyedi gyűjtés is elindult az országban, ahol a gyűjtés eredményeképp összejött akár több százmillió forint értékű adomány, azonban ez vagy nem volt elég a betegek kezelésére, vagy a beteg már nem tudta igénybe venni a kezelést”.

„Ezekben az esetekben senkinek nincs információja arra vonatkozóan, hogy mi történt az így összegyűjtött pénzzel. Az alapítvány létrejöttével lehetőség nyílik arra, hogy adott esetben az alapítvány kipótolja a hiányzó összeget, vagy ha az alapítványon keresztül történik a célzott gyűjtés, akkor a fel nem használt összegből más beteg kezelése valósulhasson meg” – írták.

Az AIPM-féle beszélgetésen dr. Dávid Tamás, a NEAK ártámogatási főigazgató-helyettese hangsúlyozta: attól, hogy a NEAK és az alapítvány egy épületben van, még nincs együttműködés a két szervezet között. Ha az alapítványnak szüksége van segítségre, ők válaszolnak, de fordított irányban nincs kommunikáció. „Az alapítvány egy közalapítvány, teljesen független a NEAK-tól. Ha úgy vesszük, nincs együttműködés, de ha az alapítvány kérdez, akkor mi válaszolunk.” Hozzátette, hogy az alapítvány alapvetően erkölcsi-morális alapú tevékenységet végez.

Nem kerültek át a BSLAGY-hoz, vagyis a NEAK-hoz tartoznak továbbra is az alábbi kompetenciák:

• már befogadott, de a kérelmezett indikációban társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,
• a kezdőnapon már folyamatban levő ügyek,
• társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszköz, kivéve azokat, amelyek ára meghaladja a mindenkori bruttó minimálbér kétszeresét,
• méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díja (egyedi méretvétellel gyártott eszköz alkatrész cseréjéhez),
• az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében gyógyászati segédeszköz kölcsönzési díja,
• illetve a gyógyászati segédeszközök ára eltérő gyakorisággal vagy eltérő feltételekkel.

Az AIPM panelbeszélgetésén Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke is felszólalt, ő azt mondta: probléma, hogy a hétköznapi ember azt sem tudja, az engedélyezésnél kivel áll szemben. Az orvos beadja a kérvényt, a beteg pedig vár, és nincs semmiféle információja arról, hogy áll az eljárás. Felidézte az egyik beteg beszámolóját, akiben felmerült, hogy az orvos be sem adta a méltányossági kérlemet, mert 15 nap alatt ő csak annyi információt kapott róla, hogy elutasították. Amikor megkereste ezzel kapcsolatban az alapítványt, a kuratórium egy Messenger-üzenetben válaszolt neki.

„Tisztelettel javasolnám, mert én is sokkal nagyobb biztonságban érzem magam egy rendelőben, ahol van sorszám, tudom, hogy ki az, aki előbb be tud menni. Ez sokkal kulturáltabbá teszi az ügyintézést. Azt kérném, hogy kapjon ilyet a beteg is, akár elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, vagy bármilyen rendszeren át lehetne neki küldeni értesítést” – mondta.

Bidló Judit erre a felvetésre a Telex kérdésére azt mondta: elméletben mindig a beteg adja be a kérelmet. „Az nagyon ritka, ha egy beteg orvosi háttér nélkül fordul egyedi méltányossági kérelemért” – mondta. „Bár hivatalosan a beteg nyújtja be, nagyon sokszor az orvos intézkedik a nevében.” A beszélgetésen elmondta: amikor beérkezik a kérelem a NEAK-hoz, akkor is érkezik értesítés, és akkor is, amikor átkerül az alapítványhoz, mindegyiknek van egy iktatószáma, ami alapján visszakereshető. Az orvosok azonban sokszor nem adják meg a beteg elérhetőségét, csak a sajátjukat, ezért a pácienshez már nem biztos, hogy elbjut az információ.

Érkezett kritika Rozványi Balázstól, és a Hasnyálmirigyrákos Betegekért Országos Egyesületének elnökétől, dr. Tapolczai Nórától arra is, hogy az elbírálási határidőket érdemes lenne lefektetni, és lerövidíteni a mostani tapasztalathoz képest. „Az átláthatóságot, a követhetőséget szeretném kérni az alapítványtól és a NEAK-tól is” – mondta Rozványi. Átadott Kovácsné Putnoki Katalinnak egy papírt is, amiben felajánlotta a betegszervezetek támogatását – azt mondta, hogy elküldték emailben is az alapítványnak, de nem kaptak rá választ. Ő is szeretett volna kitérni az 1 százalékos felajánlásokra, de a moderátor azonnal lekeverte, mondván,

erről most nem beszélnek, mert az nem szolgálja a betegek érdekeit.

Kovácsné Putnoki Katalin azt mondta: türelmet kérnek. „Az első kör az volt, hogy a forgalmazókkal kellett felvennünk a kapcsolatot, velük kezdtük el a tárgyalást. Van olyan betegszervezet, akivel már találkoztunk. Mindenkivel szeretnénk, de türelmet kérünk, ez a három hónap arra volt elég, hogy a szervezet felépüljön, és egyáltalán elkezdje a működését” – mondta.