Orbán Viktor egyik kedvenc csapatának jövője a tét a polgármester és az oligarcha meccsén

A székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András és a fehérvári focitulaj, Garancsi István nyilvánosság előtt vívott párbaja tökéletesen megmutatja, hogy röpke két év alatt mekkorát változott a politikai klíma és a gazdasági helyzet. Két éve a már akkor is erős oligarchának számító Garancsi a heves bírálatra nem üzent vissza, zokszó nélkül tűrte. Most válaszolt, mi több, lényegében ultimátumot adott a városnak. A történet pikantériája: Orbán Viktor miniszterelnök egyik kedvenc csapatának a jövője nem a legfényesebb.

Két nappal azután, hogy a Videoton egykori legendái megünnepelték az 1985-ös UEFA-kupa-menetelést, ami akkor az egész országot lázban tartotta, és aminek a végén légiósok nélkül legyőzték a Real Madridot a döntőben, az utódcsapat Fehérvár FC kiesett az élvonalból. Ezzel 25 év után szorult ki a fehérvári csapat az NB I.-ből, méghozzá úgy, hogy az utolsó meccsen a döntetlen is elég lett volna a Debrecennel szemben, ehelyett egy arcpirító, háromgólos vereségbe szaladtak bele. A meccs után a feldühödött szurkolók azt kérték a játékosoktól, hogy vegyék le a mezüket.

„Addig járt a korsó a kútra, míg végül, ma eltörött” – írta a meccs után a Facebookon Cser-Palkovics, utalva arra, hogy a Fehérvár az elmúlt három szezonban is csak hajszálnyira volt a kieséstől. A polgármester szerint a csapat mélyrepülése nem előzmények nélküli, úgy látja, Garancsi évekkel ezelőtt becsapta a várost és a szurkolókat, amikor eltűnt a klub nevéből a patinás „Videoton”.

Garancsi erre válaszul nyílt levélben ajánlotta fel a csapatot megvételre a városnak, méghozzá 1 forintos vételáron. „Sajnos szinte biztos voltam abban, hogy ha kiesik a csapat, akkor a várost fogod nehéz helyzetbe hozni, gyakorlatilag megzsarolni. Sajnos nem kellett pozitívan csalódnom” – reagált a lépésre a polgármester.

Egy pocsék edzőváltás, amibe kódolva volt a kudarc

A fehérváriak hat fordulóval a vége előtt kirúgták azt a Pető Tamást, aki beépített magyar fiatalokat, akivel olykor élvezhető meccseket játszottak, és akivel nem utolsósorban szereztek 30 pontot. Garancsi úgy akart véget vetni a hullámvölgynek, hogy Pető helyére odatették azt a Tímár Krisztiánt, akit azért menesztettek a Nyíregyházától, mert kieső helyre sodródott a csapatával. Nem volt nagy ötlet a váltás, akkor is inkább látszott pánikreakciónak. Tímárnak így is csak egy meccset kellett volna megnyernie a hatból, ez az elsőre nem vállalhatatlannak tűnő küldetés sem jött össze. Tímár már a korosztályos válogatott élén is megbukott, egyedül fehérvári kötődése lehetett magyarázat arra, hogy őt választották.

Arról persze csak találgathatunk, hogy ha netán nyert volna a csapat, mi történik, talán akkor a polgármester nem fogalmaz meg nyilvános kritikát, de legalábbis korántsem olyan élesen, mint ahogyan tette. És az is lehet, hogy Garancsi, ha duzzogva is, de vitte volna tovább a boltot, még ha már korántsem olyan célokkal, mint évekkel korábban.

Garancsi István 2007. decemberben szállt be a futballba, a csőd közelében lévő patinás futballklubot, a Videotont vásárolta meg. A futball teljesen ismeretlen terep volt neki, nem is érdekelte. A túrázás, a hegymászás volt inkább a szíve csücske, de hát az akkor ellenzékben lévő, igaz, már a kormányzásra készülő Orbán Viktornak szívességet tenni logikus befektetésnek látszott. Plusz 2002 körül olyan lehetőséget kapott a CD Hungary nevű cégen keresztül Hernádi Zsolttal és Csányi Sándorral együtt, ami csak keveseknek adatott meg. A cégnek diplomataingatlanok kerültek a kezére, és azokat értékesíthették.

Orbán a 2006-os választási vereség után már megalapította az akadémiáját Felcsúton, és az első terv az volt, hogy majd az onnan kikerülő játékosok egy erős Videotonban tudnak továbbfejlődni. Orbán akkor szűk körben sokszor elmondta az elképzeléseit újságíróknak, azt a mondatot is használta: nem kell még egy Stadler, vagyis egy olyan kvázi falusi csapat, aminek nincsenek szurkolói, nincs igazi gyökere. Aztán mégis lett ilyen is.

Garancsinak viszont volt víziója egy fociklub működtetéséről, és persze pénze is, hogy kultúrát is építsen. Kicsit szörnyülködött, milyen kaotikus állapotok voltak a hazai fociban, az előző tulajok milyen manővereket hajtottak végre, hogy a saját pénzüket kölcsönadták a focira, majd azt brutális kamattal kérték vissza.

A szakmáról nem volt jó véleménye, egy 2012-es interjúnkban a lelki 0–6 kifejezést is használta, amikor a szlovén Maribor viszonylag simán átlépett a csapatán. Ezekből a vereségekből azonban levonta a tanulságokat, erősebbé tette és tagadhatatlanul gatyába rázta a csapatát, a 18 éve alatt a Videoton kétszer is elérte az Európa-liga főtábláját. 2012-ben hazai pályán 3–0-ra legyőzték a Sporting Lisszabont, amire azért már Európában is odafigyeltek. 2018-ban a Chelsea-vel szemben 2–2-t játszottak.

Eközben a vezetői stílusa maradt olyan, amilyen: kétszer is kirúgta a bajnokcsapat edzőjét, Mezey György mellett Joan Carrillót is. Lehetőséget adott viszont Paulo Sousának, Marko Nikolićnak a kibontakozásra.

Garancsi már 2010-ben azt mondta egy Nemzeti Sportnak adott interjújában, hogy az állami vállalatoknak támogatniuk kell a helyi focicsapatokat, mert különben nem lehet egyik szintről a másikra lépni. A Mol ezzel együtt is csak 2018-ban kötött ki névadó szponzorként a Vidinél. Akkoriban viszont már a Szerencsejáték Zrt. sem fukarkodott, ami az egész mezőnynek ad támogatást. És hát az MTVA is bőségesen beletett a fociba a közvetítési jogokért cserébe. (Nagy kérdés, hogy ér-e ez 10 milliárd forintot egy évre.) Őt azonban az is érdekelte, hogy az UEFA-tól mennyi pénzt tud behúzni, hogyan tud értékesíteni sálakat, retró mezeket.

Eközben panaszkodott néhányszor, hogy Újpesten mennyi nézője lenne annak a teljesítménynek és befektetésnek, amit ő véghez vitt, Fehérváron viszont nem mennek ki a nézők a topfocira sem. A 2018-ban átadott új stadionban talán háromszor, ha volt telt ház, például a Köln elleni kupameccsen.

Valószínűleg nem a foci volt Garancsi elsődleges pénzforrása, volt neki máshonnan, más megrendeléseken keresztül, gondoljunk csak arra, mekkora kedvenc a Market Zrt. nevű cége az építőiparban, aztán a kaszinókoncessziót is megkapta, amiből Habony Árpáddal közös cége 2023-ban 12,4 milliárdos osztalékot fizetett. Orbánt pedig magángéppel vitte a meccsekre, például a Ludogorec ellen, ami nagy visszhangot váltott ki. A Chelsea-stadionban is megtalálta a kamera a miniszterelnököt a török üzletember Adnan Polat társaságában.

De miért nem adta el az angoloknak?

2023-ban már közel volt a Fehérvárnak a kiesés, de akkor sikerült összehozni a legfontosabb győzelmet, és megragadtak az élvonalban. Cser-Palkovics már akkor minden idők leggyengébb Vidijének nevezte a csapatot, a Facebookon már akkor is rendszeresen posztolt, és nyilvánvalóvá tette, hogy becsületbeli ügy a bennmaradás. Garancsi akkor nem szólt semmit.

Most viszont elege lett abból, hogy mindig őt veszik elő a drukkerek. Ezért azt is írta, hogy ha nem segít neki a város, akkor a másodosztályba sem nevezi be a klubot, ami beláthatatlan következményekkel járna. A modern kori tőkeelvonást a Haladás már megérezhette a saját bőrén, amikor tulajdonosa, Homlok Zsolt kegyvesztett lett, miután elvált Mészáros Lőrinc lányától: a csapat a harmadik ligába süllyedt egy vadi új stadionnal. A Vidinek azért egészen más a múlt- és a jelenbeli beágyazottsága, már csak a Felcsúthoz való közelsége miatt is.

Orbán egyébként az előző években sokkal több Vidi-meccsen járt, idén forrásaink szerint már nem érdekelte annyira a csapat sorsa, hogy a lelátón is ott legyen.

Az egész Vidi-sztoriban az az érthetetlen, hogy Garancsi, ha már nem akarta támogatni a csapatot, akkor miért nem adta el annak a Brentfordnak, ami érdeklődött, és ahová el is utazott tárgyalni. Az angol klubnál dolgozik fontos beosztásban Balogh Tamás, aki Fehérvárról indult, ő volt közvetítő. A részleteket nem tudjuk pontosan, de azt igen, hogy játékost, edzőt és tudást is adtak volna. A kooperáció azonban elhalt. Egy időben a Red Bull érdeklődéséről is hallani lehetett, de abból sem lett semmi. A magyar másodosztály nyilván egyetlen befektetőnek sem vonzó, de nem is kizáró ok.

Két távlat

Garancsi mostani hátravonulása azért is érdekes, mert két hete a Magyar Labdarúgó Szövetség új elnökségének újra a tagja lett. Már Csányi Sándor elnök előtt is részt vett a szövetség irányításában. Márpedig ha valami nem vet jó fényt az MLSZ-re, az épp az, ha egy tulaj nem csendesen, hanem zajosan száll ki. Ráadásul az NB I.-ből az NB III. ijesztő és nehezen magyarázható pályaív. A kérdés pedig jogos: ha Garancsi már nincs jelen klubszinten a fociban, akkor is szükség lesz rá a szövetségi vezérkarban?

2013-ban, amikor a Quaestor fejre állt, a győri önkormányzat nem mentette meg a cég által szponzorált fociklubot, Borkai Zsolt akkori polgármester nem adott erre a célra pénzt, nem érdekelte, lesz-e NB I.-es csapat a városában, vagy nem. Ezzel meglehetősen rossz pontokat szerzett a kormányzatnál. Győrben amúgy egy évtized telt el, amíg visszatértek az élvonalba.

Cser-Palkovics lelkesebbnek látszik, de nincs könnyű helyzetben, mert noha a megoldás pártján van, korántsem biztos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben lesz erre most forrása. A megyei jogú városok debreceni közgyűlése után mindenesetre látványosan nem panaszkodott 2024. októberben, de a helyszíni visszaemlékezések szerint végig morcos és gondterhelt volt a városát is érintő kormányzati forráselvonások miatt. Előtte pedig beszólt a kormánynak a paksi kivéreztetés miatt.

Mi vár a városra?

A polgármester az elsők közt jelezte, hogy bezárja az uszodát, amikor a gázárak emelkedni kezdtek 2022 őszén. Aztán valahogy a kormánytól sikerült 80 millió forintot összelapátolnia, és nem esett meg az a csúfság, hogy egy gazdag város uszodája nem nyit ki, ami azért már szavazatokban is mérhető lehetett volna.

Persze a foci is lehet szavazatokban mérhető. Mivel a Sóstói stadion fenntartását már most is a város fizeti, ez 500 millió forintos tétel lehet évente. És ott van még a hokicsarnok, annak a fenntartása is városi hatáskör, és arra is százmilliókat kell áldozniuk. A hoki régóta fellegvár, válogatott játékosok sora játszik a Volánban.

Székesfehérvár egyébként különleges helyzetben van 2008 óta, mert a városban alapították meg azt a Főnixet, ahol például Szoboszlai Dominik és Bolla Bendegúz nevelkedett. A két apuka a Vidiben zajló munkát látva döntött úgy, hogy létrehoznak egy klubot, amiben megmutatják, mi hiányzik az utánpótlás-nevelésből. A Főnix integrálása valamiért nem történt meg.

Cser-Palkovics nem véletlenül mondja, hogy a foci drága sport, nem akar ő ebbe még többet beletenni. 500 milliót viszont alsó hangon is kellene, ha nem többet. A másodosztályú foci nagyjából egymilliárd forintba kerülne. Lehetnek még olyan bevételek, amik a korábbi játékostranszferekből jönnek, a légiósok távozásával is lehet spórolni. A másodosztályban az a csapat kap MLSZ-pénzt, ami magyar játékosoknak ad lehetőséget. Az idő mindenesetre szorít, június 6. pénteken jár le a nevezési határidő.

Ha a város nem is, a város által felhajtott fehérvári vagy környékbeli vállalatok lehetnek megmentők. Sanszos forgatókönyv, hogy Mészáros Lőrinc átcsoportosíthatja úgy a pénzeit, hogy a másodosztályban maradhasson a csapat. A Tatabánya eleve kiesett, a Csákvár és a Budafok pedig messze nem váltanak ki olyan hatást, mint a Videoton. De csak akkor, ha ezek a pénzek nem kellenek másra.