Fico miniszteri kinevezésekkel kenyerezte le a koalíció bedöntésével fenyegető lázongókat
Év elején még rengeteg politikai gond tornyosult Robert Fico szlovák miniszterelnök előtt, de egyelőre úgy tűnik, képes ezeket orvosolni. A hárompárti kormánykoalíció lázongó képviselőit engedményekkel kenyerezte le, és az ellenzéki kereszténydemokratáknak is udvarolni kezdett. Az ő segítségükkel fogadhatják el ugyanis az alkotmány módosítását, amiben magyar mintára is kimondhatják, hogy csak férfi- és női nemek léteznek. Fico a június elején életbe lépett civiltörvénnyel is az orbáni úton jár, eközben változatlan elánnal támadja az ellenzéket, a külföldi bírálóit, és próbálja oltani a gazdasági válság tüzeit.
A felvidéki magyar politikusok viszont még mindig a sebeiket nyalogatják, és egy új pártvezérrel igyekeznek az 5 százalékos küszöb fölé tornázni a Magyar Szövetség támogatottságát. A Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztőjének, Szalay Zoltánnak a segítségével elemeztük a szlovákiai helyzetet.
Kifizetve: minisztériumokkal
„Az utóbbi hónapokban azt látjuk, hogy a kormánykoalíció pártjainak támogatottsága enyhén csökkent” – mondta Szalay. Szerinte a Fico vezette Smer (Irány) egyenesen 20 százalék alá esett, ami nem óriási visszaesés ugyan, de a választások óta nem voltak ilyen mélyen (a Politico mérésátlaga 20 százalékot mutat). A felméréseket most a Progresszív Szlovákia (PS) vezeti 22 százalékkal.
Még jelentősebb a koalíciós partner Hlas (Hang) csökkenése, egyes felmérésekben már 10 százalék alatt vannak. Ez azért is érdekes Szalay szerint, mert a választási eredményükhöz képest a támogatottságuk közel a felére esett vissza. A harmadik kormánypárt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), ami 2-3 százalék között mozog, és most esélye sem lenne bejutni a parlamentbe. A jelen felállásban tehát nem tudnának újra kormánykoalíciót alkotni ugyanazok a pártok.
„Nagyon instabil a koalíció”, sok kormányon belüli válság zajlott le az utóbbi időszakban. Ficónak végül sikerült stabilizálnia a hárompárti összefogást, de ehhez az is kellett, hogy „különböző kormányzati pozíciókkal fizette ki a lázongó képviselőket”.
Két képviselő is akadt, aki korábban hátat fordított a saját pártjának, mindketten kaptak egy-egy minisztériumot.
A turizmus- és sportügyit Rudolf Huliak kapta, aki 2024 végén lépett ki az SNS-ből, és azzal fenyegetett, hogy távozik a koalícióból is. Samuel Migal’ volt a másik rebellis, akit a Hlas kizárt, de mivel kellett a támogatása Ficónak, ő a beruházási és régiófejlesztési minisztériumot kapta meg. A korábbi hlasos tárcavezetőből, Richard Rašiból házelnök lett. A két, tárcavezetővé lett képviselő helyére pedig az SNS és a Hlas ültetett új embereket.
A kormány mögött így most 79 képviselő áll, miközben legalább 76-ra van szükség a többséghez. Korábban hat képviselő is kiugrással fenyegetett, de Fico végül a különböző engedményekkel stabilizálta a helyzetet. „Szerteágazó érdekek vannak, színes a koalíció, Ficónak játszmáznia kell a különböző politikusokkal” – foglalta össze a helyzetet Szalay Zoltán.
Népszerűtlen megszorítások
A kormánypártok támogatottságának visszaesése mögött az állhat a szerkesztő szerint, hogy sok olyan intézkedést hoztak, amik részben szükségesek, de nem feltétlenül jól kivitelezettek voltak. Ilyen az államháztartás stabilizálásának több eszköze, például a tranzakciós adó, ami magyar mintára készült, és nagy elégedetlenséget váltott ki. A kormány hamarosan korrigálni is fogja, kivonva a hatálya alól az egyéni vállalkozókat és a kkv-kat. Pont a kis- és középvállalkozások tiltakoztak ugyanis ellene a leghangosabban. Az SNS felvetése volt, hogy a javukra korrigáljanak.
A megszorítások különös része, hogy eltörölnék egy állami ünnep munkaszüneti napját, november 17-ét, ami a rendszerváltó bársonyos forradalom évfordulója. Szalay szerint ennek „van egy erőteljes üzenetértéke”, hiszen november 17. eddig a demokrácia győzelmének ünnepe volt. Az ellenzék ellenzi az eltörlését, inkább az államon spórolna.
Fico összességében a megszorításokkal inkább a lakosságra hárította a gondokat, mondta Szalay. „Hosszabb távú a probléma a gazdasággal”, noha Fico arra hivatkozik, hogy a 2020–2023 közti kormányok miatt nagy a hiány. A szerkesztő azt mondta, ebben a korábbi Fico-kormányoknak is nagy felelősségük van. „Bevett dolog volt, hogy a választások előtt hatalmas osztogatásokba kezdett a Fico-kormány, amit szociális csomagoknak neveztek” – fejtette ki Szalay, aki szerint később a 2020–2021 között hatalmon lévő Igor Matovič miniszterelnök is jóléti intézkedésekkel terhelte a költségvetést.
A középtávú kilátások államcsőd veszélyével fenyegettek Szlovákiában, ezért kényszerült a kormány jelentős konszolidációra, tavaly áfaemelés is történt 20-ról 23 százalékra.
Az autóipar gyengülése is az okok közt van, ugyanis „Szlovákia is rá van kötve a német gazdaságra”. Szalay Zoltán szerint Donald Trump amerikai vámjainak lecsapódását még nehéz látni, ám ha bevezetik őket, annak egyik legnagyobb vesztese lenne az ország.
Külpolitika: szópárbajok, EP-delegációk és jogállamiság
Fico a külpolitikájával kezd magára maradni, Szalay szerint „egyre inkább elmérgesedik a kommunikáció közte és a nyugati partnerek között”. Nemrég Friedrich Merz német kancellárral került „szerencsétlen szópárbajba”. Merz azt mondta, Magyarország és Szlovákia jogállamisággal ellentétes intézkedéseit nem nézhetik tétlenül, ezért ezekben az államokban az uniós források is veszélybe kerülhetnek. Fico ingerülten reagált, „nekiment több esetben is a német kancellárnak”.
A ficói külpolitikán nem látszik, hogy stratégiai távlatokban gondolkodna, nem igazán építettek partnerségeket a régióban. Fico inkább Oroszországhoz közeledik, és tesz nehezen értelmezhető lépéseket, az uniós szövetségesekkel eközben fagyos a viszonya.
Amikor a múlt héten az Európai Parlament egyik delegációja vizsgálta a szlovák jogállamiságot, Fico egyenesen „politikai bérgyilkosnak” nevezte a cseh EP-képviselő Tomáš Zdechovskýt, aki banánköztársaságként beszélt Szlovákiáról. Szalay megjegyezte, mostanság a szlovák–cseh kapcsolatok is olyan mélyponton vannak, mint a magyar–lengyel viszony.
Volt még egy második uniós delegáció is a hét elején Szlovákiában, „velük már békülékenyebb hangot ütött meg Fico”, róluk úgy beszélt, mint akik nem lejáratni akarják az országot, hanem reális vizsgálatot akarnak folytatni.
Ez a delegáció sem kímélte pedig a kormányt, szerintük nagy problémák vannak a jogállamisággal, és „Szlovákia nagy lépésekkel közelít az orbáni Magyarország felé”.
Fico nem nagyon tudja megmagyarázni, mi történik az országában, emiatt veszélyben lehetnek az uniós források – mondta a szerkesztő.
Szalay szerint az uniós alapértékek megsértése miatt aktiválható hetes cikkes eljárás alkalmazása nehézkes, inkább az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus alapján indulhatna eljárás Szlovákia ellen (Magyarország ellen ez 2022-ben indult el). Az igazságügyi reform, valamint a speciális ügyészség eltörlése a korrupcióellenes harc helyzetét is rontotta, így a jogállamiság feltételeit is – tette hozzá a szerkesztő.
Szlovákia orbanizációja
Egy alkotmánymódosítást is terveznek Szlovákiában, ami Szalay szerint „alapvetően ideológiai ügy”, a lényege a trumpi/orbáni mintát követi. Beleírnák az alkotmányba, hogy csak férfi- és női nem létezik, és az iskolai nevelést is szigorítanák: minden olyan tevékenységről a szülőknek kell majd dönteniük, ami túlmegy a hivatalos tanterv keretein. Az elképzelés szerint bizonyos nemzetközi szerződések, uniós jogszabályok nem élveznének elsőbbséget a szlovák jogszabályokkal szemben, ha nincsenek összhangban a szlovák alkotmánnyal. Emellett pedig az örökbefogadás feltételeit is szigorítanák.
Mindennek módosításához 90 szavazat kell a 150 fős parlamentben, ami nincs meg a kormánypártoknak. Azonban van rá esély, hogy az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) támogatni fogja az indítványt, Fico tárgyalást folytat velük. A miniszterelnök eleve hosszú ideje csábítgatja a KDH-t, sőt „nyíltan is vállalja”, hogy korábban mondott olyat, „ki kellene filézni a KDH-t”.
Június 1-jén hatályba lépett az új civiltörvény is az országban. Ez enyhébb a magyar civiltörvénynél, a szerdán elhalasztott ellehetetlenítési törvénynél pláne. Szalay szerint az egész a civil szervezetek vegzálásáról szól, a cél, hogy minél több adminisztratív akadály tornyosuljon előttük. A tavaly még az SNS által benyújtott törvényjavaslat sok változáson ment keresztül, a Hlas sokat enyhített rajta. Például már nem nevezik ügynöknek a külföldről támogatott szervezeteket, a lobbitevékenység is kiesett a szövegből.
Annyi maradt, hogy állandó pénzügyi jelentéseket kell tenniük az érintett szervezeteknek, valamint az információkhoz való hozzáférésről szóló törvényeknek is meg kell felelniük. Ez olyan, mint Magyarországon a közérdekűadat-igénylés, a civilek is kaphatnának ilyeneket, de nekik nincs rá elég emberük, ez túlterhelhetné őket.
„Nagy hadjárat folyik a civilek ellen, Fico különböző módokon támadja őket”
– magyarázta Szalay. Hozzátette, a törvény inkább az üzenete miatt fontos, azért, hogy fenyegetést jelentsen nekik.
Még egy érdekes ügy pattant ki nemrég az EU-s támogatásokkal kapcsolatban. A szlovák sajtó azzal van tele Szalay szerint, hogy a 2012–2016 közti Fico-kormány idején sokan visszaéltek a földművelésügyi tárcán keresztül érkező, panzióépítést támogató projektekkel. Sorra bukkannak fel ugyanis olyan panziók, amiket nem használnak már szállásként, inkább a Smerhez köthető személyek magánvilláiként, a sajtóban elterjedt kifejezéssel „haciendaként” funkcionálnak. Az EP-bizottság is vizsgálta ezeket az állításokat, aminek egyelőre nem lett konkrét következménye.
Felszólalt a CPAC-en
Fico felszólalóként részt vett a budapesti CPAC Hungaryn, de Szalay szerint nem volt kiemelkedő a beszéde. Annak nagyobb visszhangja volt, ahogy Orbán kiemelte őt, ugyanis a legnagyobb visszatérőként és legkeményebb harcosként hivatkozott rá – utalva a tavalyi merényletre, amikor egy idős férfi közelről rálőtt a miniszterelnökre.
„Fico sérelmi kommunikációt folytat”, ami a merénylet óta uralkodott el rajta Szalay szerint. Ezzel nagy vehemenciával gyűlöletkeltőnek és agresszívnak állítja be az ellenzéket, magát pedig a béke képviselőjének. Azonban „ennek az ellenkezőjét látjuk a napi kommunikációján”.
A merénylet nyitrabányai helyszínére is visszatért az évfordulón, ott is az ellenzék „pocskondiázását” folytatta Szalay szerint. A merénylet után sokat beszéltek arról politikusok, hogy az elkövető egy csoport tagja lehetett, hogy szervezett támadás történt, de nem mutattak bizonyítékot. Eddig egyedül a merénylő ellen emeltek vádat, Juraj Cintula nemsokára bíróság elé állhat. „Az egész eljárásról nagyon keveset tudunk, ahogy Fico egészségi állapotáról is lassan és pici részleteket szivárogtattak csak” – magyarázta Szalay.
Építkeznek a felvidéki magyarok
Eközben a szlovákiai magyar politika próbálja újraszervezni magát. Gubík László személyében új elnöke lett a Magyar Szövetségnek. Közel áll a Fideszhez, a párt EP-képviselőjelöltje is volt már 2014-ben, de nem bejutó pozícióban. Fico kettős állampolgárság elleni lépései miatt 2011-ben elvesztette a szlovák állampolgárságát, mivel felvette a magyart. Pár hete szerezte csak vissza a szlovákot, ami a pártelnökség miatt is szükséges volt, így ő kettős állampolgár lett. „Amellett, hogy fideszes kötődésű, Kövér László közeli ismerőse” – mondta róla Szalay Zoltán.
Az új elnök most próbálja egyesíteni a szlovákiai magyar táborokat, nemcsak a Fidesz-közeli konzervatívokra, hanem egyfajta lokálpatrióta programmal szélesebb rétegekre célozva. „A Magyar Szövetség a legutóbbi választások után romokban hevert”, és a kisebb magyar pártok is eltűntek. Gubíkék most ezért megpróbálják visszaépíteni a párt hitelességét és struktúráját. „A felméréseken egyelőre nem látszik, hogy áttörést értek el, 3-4 százalék körül stagnál a párt” – mondta Szalay.
