Nehéz elhinni, de vannak olyan helyek, ahol kormányválságot idéznek elő ahhoz hasonló ügyek, amelyek Magyarországon mindennaposak. Ilyen hely például Mongólia. A mongol miniszterelnök leendő menyének luxizós Insta-posztjain ugyanis tömegek háborodtak fel májusban. Azt akarták tudni, hogy miből telik luxustáskákra és -kocsikra a kormányfő fiának, miközben a mongol társadalom már egy ideje a két számjegyű inflációt nyögi.
Azért is különösen érzékenyen érintette a kormányfőt a kialakult helyzet, mert Luvszannamszrajn Ojun-Erdene éppen a korrupcióellenes reformjai miatt feszült össze az ország oligarcháival. Nem kizárt, hogy az elnök elleni elégedetlenség kapott egy kis hátszelet Ojun-Erdene oroszokkal jó viszonyt ápoló vetélytársától is. A kormányfő mellett állók szerint azért fújták fel a fia életstílusa körüli kérdéseket, hogy autokratikus irányba fordítsák vissza az országot.
A helyzet hetek alatt odáig fajult, hogy a miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményezett saját maga ellen, hétfőn pedig kénytelen volt lemondani. „Megtiszteltetés volt hazámat és népemet szolgálni a nehéz időkben, beleértve a járványokat, háborúkat és vámokat” – mondta a tavaly nyáron szűk többséggel hatalomra került miniszterelnök az elveszített bizalmi szavazás után.
Instagram-posztok tüzelték fel a fiatalokat
Mongólia 1992 óta demokratikus államként működik, de Oroszország és Kína közé ékelődve nincs egyszerű helyzetben. Ráadásul mivel maga az ország rendkívül gazdag nyersanyagokban, hatalmas szén-, réz- és aranylelőhelyekkel bír, míg a szénkivitelének közel 90 százaléka Kínába irányul. Ebben a kényes geopolitikai helyzetben nagy a tétje annak, hogy az ország meg tudja-e őrizni a függetlenségét és stabilitását.
Bár az elmúlt évtizedekben mindig felmerült az aggodalom, hogy a kormány esetleg korrupt, vagy csak szimplán nem jól használja fel az ásványkincsekből származó bevételeket, Luvszannamszrajn Ojun-Erdenét pont olyan embernek tartották, aki nem hagyná, hogy az ásványkincsek felett rendelkező oligarchák elherdálják a mongol értékeket.
Ojun-Erdene a tavalyi választási kampányban azt állította, hogy egyszerű, vidéki családból származik, és ezt a szemléletet viszi tovább a hatalomban is. Néhány hete azonban ez a kép teljesen megdőlt, amikor a kormányfő 23 éves fia eljegyezte a barátnőjét. Az ifjú menyasszony az Instagramon adott hírt az eseményről, de nem akárhogyan: amellett, hogy kiposztolta a gyűrűt, amit kapott, megmutatta a világnak a luxustáskáit és a Mercedesét is.
Az elemi felháborodás tüntetéshullámba torkollott a fővárosban, és két héten át mindennap tömegek demonstráltak Ulánbátorban a kormányzati palota előtt. A felháborodás nem egyszerűen azért tört ki azonban, mert a miniszterelnök menye vagyonos, hanem azért, mert a mongolok jó része úgy tartja, hogy az ország vezetőjének a családja papíron nem olyan gazdag, hogy erre teljen.
„Mivel nincs látható bevételforrásuk, a luxustáskák, a magánutazások és az előkelő életmód bemutatása megalázó pofon volt az átlagos mongol állampolgároknak” – mondta a CNN-nek a 28 éves, álnéven nyilatkozó Amina, aki az Ogtsroh Amarhan (Lemondani könnyű) nevű tüntetőcsoport tagja. Amina szerint a botrány megmutatta, hogy a politikai elit tagjai mennyire elvesztették a kapcsolatot az egyszerű emberekkel.
Az ország 3,5 milliós lakosságának felét adó Ulánbátorban már régóta feszült volt a hangulat. „A megélhetési költségek az egekbe szöktek – sokan a havi jövedelmük közel felét leadózzák, miközben alig keresnek annyit, hogy fedezzék az élelmet, a lakbért vagy a közüzemi számlákat. A legtöbben már nem fizetéstől fizetésig élnek, hanem kölcsöntől kölcsönig, adósságból adósságba” – mondta Amina. Az infláció év elején 12-13 százalék körül alakult.
A miniszterelnök fiának eljegyzése tehát valójában csak a szikra volt az amúgy is gyülemlő elégedetlenségnek.
„Igazságos társadalmat akarok, ahol az átlagembereknek is van hangjuk, és ahol a kormánytisztviselőket felelősségre vonják. A sok egyenlőtlenség, igazságtalanság és a hatalmon lévők arroganciája késztetett arra, hogy felemeljem a szavam” – mondta Ariunzaja Hadzsidmá, 23 éves ulánbátori lakos, aki két hónapos kisbabájával csatlakozott a tüntetésekhez.
Reformokat akart, de szembekerült az oligarchákkal
Az egész azért is különösen kellemetlenül érintette Ojun-Erdene felépített imázsát, mert kifejezetten korrupcióellenes programmal futott be. A politikust tíz hónappal ezelőtt választották meg másodjára miniszterelnökké, és pártja 68 mandátumot szerzett a 126 fős parlamentben. Ojun-Erdene hárompárti koalíciót alakított a Demokrata Párttal (amely 42 mandátumot adott) és a HUN párttal (amely 8 mandátummal szállt be). Az volt a célja, hogy velük összefogva csakugyan megreformálja Mongólia gazdaságát.
Az egyik nagy cél az volt a Financial Times szerint, hogy az évtized végére megfelezzék a szegénységben élők számát, valamint nyugati befektetőket vonzzanak a bányászati szektorba. Utóbbira már példa is van, a francia Orano Group 1,6 milliárd dolláros (568,4 milliárd forint) befektetéssel fog uránt bányászni. A stabil gazdaság és politika miatt a Fitch hitelminősítő B+ fokozatúra javította az ország hosszú lejáratú devizaadósságának minősítését, stabil kilátások mellett.
A koalíciós kormány megpróbálta diverzifikálni is a gazdaságot, 14 nagy infrastrukturális projektre összpontosítottak, ezzel is – a túlzott kínai befolyástól tartva – eltávolodva valamelyest Pekingtől, ami Mongólia legnagyobb exportpiaca. Emellett a kormány létrehozott egy nemzeti vagyonalapot, amelynek célja az ország vagyonának újraelosztása lett volna. Az erről szóló törvényt éppen áprilisban szavazták meg. A jogszabály lehetővé teszi a kormánynak, hogy 34 százalékos részesedést szerezzen a stratégiai nyersanyagoknak minősülő ásványkincseket kitermelő bányákban. Ez azt jelenti, hogy azok létfontosságúak az ország gazdasága és fejlődése szempontjából.
Ojun-Erdene ezzel érthető módon szembekerült az ország oligarcháival.
„A kormány a stratégiai betétekből finanszírozott szuverén vagyonalap létrehozásával el akart távolodni a nyersanyag- és adósságvezérelt gazdaságtól. Ez szembeállította a miniszterelnököt a gazdag magánszemélyekkel, akik nem fogják átadni stratégiai forrásaikat a vagyonalapnak” – magyarázta a Guardiannek Dzsargal DeFacto, egy ismert műsorvezető és politikai elemző.
„A reformok pont hogy feltárták volna a bankszektor, a bányaipar és az oktatás területén uralkodó korrupciót, és ezzel Ojun-Erdene sok ellenséget szerzett volna magának. […] De a bírósági rendszer maga is korrupt, így nem a nagymenők ellen indulnak ügyek, hanem a kisebbekre koncentrálnak. Ez bizalmatlanságot szül az állam egésze iránt, különösen akkor, amikor magas az infláció és a kamatláb” – mondta DeFacto. A bíróságok ráadásul híresen lassan bírálják el a korrupciós ügyeket, ami szintén nem segít a bizalmatlanság légkörén.
A CNN idézte a Freedom House 2024-es indexét, amely szerint „a korrupció és a bírák mindennapi munkájára gyakorolt politikai befolyás továbbra is aggodalomra ad okot”. „Ha megnézzük a korrupciós indexet, az romlott. És az egyik magyarázat erre az, hogy bár a miniszterelnök sok korrupciós ügyet feltárt, mégsem történt semmi. Így most mindenki az igazságszolgáltatásra figyel” – mondta Bolor Lhádzsav mongol politikai elemző és kommentátor.
Összességében úgy tűnik, hogy az intézkedések nem hozták meg a kívánt hatást, sőt: a Transparency International szerint egyre csak súlyosbodott Mongóliában a korrupció, amióta Ojun-Erdene hatalomra került. Tavaly a 180 ország közül a 114. helyen állt a kormányzati átláthatóság tekintetében. Összehasonlításképpen: Magyarország a 82. helyen szerepelt a Transparency 2024-es listáján, amivel az EU-s országok között utolsónak számított. Nem véletlenül elégedetlenek a tüntető mongol fiatalok, de azért más tényező is lehet a háttérben.
Az oroszokkal haverkodó vetélytárs is a képben van
Felmerül a kérdés, hogy egy olyan politikus, aki eddig látszólag a korrupció leépítésén dolgozott, hogyan is kerülhetett olyan helyzetbe, hogy éppen őt vádolják meg korrupcióval. Ahogy a fentiekből talán már egyértelművé vált, Ojun-Erdene a reformtörekvései miatt többekkel összetűzésbe keveredhetett, de a helyzetét még egy, a pártjából jövő belső fenyegetés is gyengíthette.
A Guardian szerint nem kizárt, hogy Ojun-Erdene pozícióját a mongol elnök, Uhnágín Hurelszuh fúrja. Hurelszuh korábban maga is miniszterelnök volt, mielőtt átült az államfői székbe, és a jelenlegi miniszterelnökhöz hasonlóan a Mongol Néppárt tagja. A törvények csak egyetlen hatéves ciklust engedélyeznek az elnöknek, de egyes kormányközeli források szerint Hurelszuhnak az a célja, hogy másodjára is elnök lehessen. Ehhez azonban az kellene, hogy a pártja félreállítsa Ojun-Erdenét, és egy olyan miniszterelnök kerüljön a helyére, aki hajlandó lenne átvinni, hogy egy adott ember két cikluson át is betölthesse a posztot.
Hurelszuh machinálása azért is lehet érdekes, mert ő maga nyíltan barátkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Európában kifejezetten felhördültek tavaly, amikor meghívta Putyint Mongóliába, noha a római statútum aláírójaként Mongóliának kötelessége lett volna letartóztatni az orosz vezetőt, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. Sőt, a mongol elnök részt vett Putyin május 9-i győzelem napi parádéján is a Vörös téren. Hurelszuh azonban állítja, hogy nem akar eltérni a parlamentáris demokrácia rendszerétől.
Azok, akik az elnöki ciklus duplázása mellett állnak ki, azzal érvelnek, hogy az eddig kipróbált parlamentáris rendszer nem működik, és a Kína és Oroszország közé szorult Mongóliának egy erős elnöki rendszer lenne jó, mert most túl hamar cserélődnek a vezetők. „A kérdés azért is kapott aktualitást, mert 2027-ben elnökválasztás lesz az országban” – vélte DeFacto.
Maga a miniszterelnöki hivatal is azzal érvelt a botrány közepette kiadott közleményében, hogy egy „ellenséges kampány” zajlik, amellyel próbálják aláásni a korrupcióellenes törekvéseket. Szerintük megpróbálják elfordítani Mongóliát a demokráciától, és visszaadni a hatalmat és a vagyont egy „önérdekektől vezérelt csoportnak”. Emellett
a miniszterelnöki hivatal annyit közölt, hogy a korrupciós vádak teljesen alaptalanok, és hogy a miniszterelnök vagyonnyilatkozata mindenki előtt nyilvános.
A közhangulat hatására Mongólia korrupcióellenes felügyelete vizsgálatot indított, Ojun-Erdene pedig kijelentette, hogy ő és fia is együttműködnek a vizsgálóbizottsággal. Azt is megígérte, hogy ha valami visszaélést tárnak fel, akkor lemond a pozíciójáról. Azt viszont még nem magyarázta meg igazán, hogy pontosan miből is telt a fiának olyan ajándékokra, amivel megörvendeztette szíve választottját – írta a Guardian.
A vizsgálat nem nyugtatta meg eléggé a kedélyeket, így a miniszterelnök végül bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez saját maga ellen a parlamentben. A gyenge lábakon álló támogatottságának voltak előjelei. A koalíciós partner Demokrata Párt (DP) három tagja is támogatásáról biztosította a tüntetőket. Erre a Mongol Néppárt kongresszusa egy maratoni zárt ajtós ülésen megszavazta, hogy a DP-t kizárják a koalícióból. A DP adta a miniszterelnök-helyettest is, aki viszont azzal érvelt, hogy bár ő maga nem értett egyet a párttársaival, a tagoknak joguk van szabadon kifejezni a véleményüket, és az nem ütközik a koalíciós megállapodásokba.
A hétfőn tartott bizalmi szavazáson végül nem állt ki Ojun-Erdene mellett a szükséges 64 képviselő: a 126 fős törvényhozói testületből csak 82-en szavaztak, 44-en mellette, 38-an ellene. A kormányfő ügyvezető miniszterelnök marad, amíg 30 napon belül ki nem nevezik az utódját. Ojun-Erdene lemondásakor kiállt amellett, hogy nem volt korrupt, de elismerte, hogy „túl sok időt szentelt a nagy projekteknek, miközben nem fordított elég figyelmet a társadalmi és belpolitikai ügyekre”.
„Megtiszteltetés volt hazámat és népemet szolgálni a nehéz időkben, beleértve a járványokat, háborúkat és vámokat” – mondta a szavazás után. Köszönetet mondott a fiataloknak az átláthatósággal kapcsolatos nézeteikért, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy „mindezt politikai ürügyként használják fel, és instabilitást okoznak” Mongóliában.
