Putyin a nyugati vendégek nélküli győzelem napjával saját háborújának igazát bizonygatja

Az Ukrajna ellen 2022-ben indított teljes erejű háború kezdete óta első jubileumi évfordulóját ünnepli Oroszország a második világháború befejezésének. A május 9-i győzelem napja alkalmából húsz évvel ezelőtt még az Egyesült Államok elnöke is a Vörös térre utazott, de a világ azóta nagyot fordult: Oroszország 2008-as dél-oszétiai, 2014-es, Ukrajnát keleten és a Krímben megcsonkító, majd 2022-től Ukrajna egészét érintő háborúja miatt a nemzetközi térben részben elszigetelődött, Vlagyimir Putyinhoz nyugati politikusok már nem mennek. Az előkészületekről és arról, hogyan használja az orosz emlékezetpolitika május 9-ét, ebben a cikkünkben olvashat.

A Vörös téri közvetítés itt látható:

Fico nagy szívességet tett a vendégséggel

Minél kevesebb a nyugati vendég, a Kreml annál inkább hangsúlyozza az ünnepség globális jellegét – eljött a kínai elnök mellett további 22 ország vezetője, köztük az EU és a NATO tagjai közül egyetlenként Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico, akinek megjelenését ezért külön is kiemelik a közvetítések.

A Párizsban tartózkodó lengyel kormányfő, Donald Tusk keményen kritizálta is szlovák kollégáját. A Guardian szerint azt mondta, számára „elgondolhatatlan”, hogy valaki a világ ezen oldaláról az orosz agresszió idején a Vörös térre látogat, „és azokkal együtt ünnepli a győzelem napját, akik gyerekeket és civileket ölnek, és más országokat támadnak meg”. Tusk egyébként védelmi-gazdasági-energetikai megállapodást kötött Emmanuel Macron Franciaországával pénteken, ezért repült Párizsba.

Az orosz vezetésnek ez jóval több, mint történelmi megemlékezés a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelemről: az Ukrajna elleni háború révén aktuálpolitikai tartalommal igyekszik megtölteni, összekötni az akkori célt – hivatalosan a nácizmus elleni harcot, bár a Szovjetunió 1941-ig együttműködött a náci Németországgal, 1939-ben a meg nem támadási egyezmény alapján lényegében közösen számolták fel Lengyelországot és a balti országok függetlenségét –, és a mai Ukrajna elleni küzdelmet, amely az orosz hivatalos retorika szerint a szomszédos ország náci vezetése ellen indult.

A közvetítés a katonai felvonulás előtt elindult, a műsorvezetők is a nemzetközi, sőt kifejezetten az európai vendégek jelenlétét emelték ki: „Európai vezetők is jönnek, Fico, Vučić” – hangzott el, igaz, a szlovák kormányfő és az EU-n és NATO-n kívül álló Szerbia elnökének vendégeskedésével az európai jelenlét véget is ért. Persze meg is kapta Európa, hogy ha népei jönnének is, vezetőinek meg van kötve a kezük. Ez „az oroszokhoz jól viszonyuló szlovák néppel” kapcsolatban is elhangzott, de Szerbiát fenyegető külső erők is előjöttek.

Szerbia „egy kis enklávé, a NATO-tagjaitól körbevéve, így számolniuk kell a körülményekkel. … A kormányt le lehet váltani, minden országban találhatunk ötödik hadoszlopot, amelyet le lehet fizetni, a nép akarata keveseket érdekel” – intézték el a Vučićcsal szembeni szerbiai tüntetési hullámot a műsorvezetők. A szerb elnök egyébként a tervezettnél nehezebben repült el Oroszországba, Azerbajdzsánban is várakoztatták, mielőtt orosz légtérbe repülhetett.

„Sok politikusnak óriási lépés eljönni Moszkvába, ezzel egyértelműen állást foglalnak” – hangzott el, ami kétségtelenül így van, hiszen ez a május 9. valóban nem csupán a történelmi megemlékezésről szól.

A felvonulásnak természetesen ettől még erős történelmi jellege van, korhű technika is felvonul a Vörös téren, meg is jegyezték, hogy le is robbanhatnak, így gondolni kell gyors elvontatásukra és pótlásukra, hogy a koreográfia ne sérüljön.

Miközben a T–34-es tankok gyülekeztek a Vörös tér közelében, addig az orosz elnök a vendégeket fogadta a Kremlben, Belarusztól, Brazílián át Vietnámig. Megjelent Hszi Csinping kínai, Luiz Inácio Lula da Silva brazil, Nicolás Maduro venezuelai elnök is a Moscow Times szerint – ami a résztvevő (báb)állami vezetők névsorát is közzétette.

Burkina Faso vezetője Ibrahim Traoré is eljött, a kis afrikai ország megjelenése azzal magyarázható, hogy az egykori francia gyarmaton Oroszország is aktivizálta magát az elmúlt évtizedben, ebben korábban a Wagner magánhadsereg játszott szerepet – amelynek egykori vezetője, „Putyin séfje”, Jevgenyij Prigozsin 2023 nyarán fellázadt, majd látszólag megállapodhatott a Kremllel, ám nem sokkal később repülőgépe lezuhant orosz területen –, de most már az orosz vezetés nyíltabban vállalja kapcsolatait. „Franciaországgal afféle versengés zajlik” – hangzik el a közvetítésben, megjegyezve, hogy az egykori gyarmattartó függetlenséget adott ugyan a nyugat-afrikai országoknak, ám gazdasági kapcsolatait, katonai jelenlétét, haditechnikai exportpiacait igyekezett megtartani. „Eladta ott a Mirage-okat, de most egyre inkább mi is jelen vagyunk” – hangzott el a közvetítésen.

Putyin a Vörös térről üzent Ukrajnának

A ceremónia moszkvai idő szerint pontban 10 órakor indult, azzal, hogy Andrej Belouszov védelmi miniszter és a szárazföldi erők parancsnoka, Oleg Szaljukov vezérezredes Vlagyimir Putyin elé gurult a katonai parádéra feldíszített Vörös téren, ami után az orosz elnök beszédébe kezdett.

Alig néhány mondat telt el a beszédből a második világháború – pontosabban a szovjet-orosz terminológia szerint a Szovjetunió 1941-es német megtámadásától Németország 1945-ös kapitulációjáig tartó Nagy Honvédő Háború – végéről, a győzelem emlékének fontosságáról, amikor Putyin máris Ukrajnára tért rá:

„Az igazság a mi oldalunkon áll. A nép támogatja az szvo-t. Büszkék vagyunk arra az erőre, amely csak győzelmet hozhat” – mondta az elnök. Az „szvo” oroszul a különleges katonai művelet rövidítése, Oroszországban hivatalosan csak így nevezhető az Ukrajna ellen indított háború.

Putyin arról beszélt, hogy a mai Oroszország örökül kapta az országot megmentő elődöktől, a Nagy Honvédő Háború harcosaitól, hogy „megvédjük az országot, ezer éves történelmünket, hagyományainkat”. „Oroszország mindig is a nácizmus, a russzofóbia, az antiszemitizmus elleni harc megdönthetetlen támasza volt és lesz”.

Ezután kitért arra, hogy a győzelmet közösen érték el nemzetközi összefogással, ezért Oroszország „nagyra értékeli a közös küzdelemben a szövetséges hadsereg katonáinak részvételét”. Putyin külön kiemelte „Kína népének férfias küzdelmét” és „mindazokét, akik a jövő békéjéért küzdöttek.” Név szerint csak Kínát említette meg Putyin, az ünnepségtől távol maradt nyugati országokat nem szőtte a beszédbe.

Az ő részvételük helyett Putyin azzal vigasztalódhatott, hogy a katonai felvonuláson több más ország saját hadseregének díszegységeivel is részt vett, többek között Egyiptom, Kína, Mongólia, Kazahsztán, Egyiptom, Mianmar, Vietnám, Laosz. Utóbbi vezetője koronavírus miatt viszont lemondta személyes részvételét.

Putyin később a parádé során külön üdvözölte a szintén a téren masírozó észak-koreai katonákat: „minden jót önöknek és minden katonájuknak!” A TASZSZ szerint ezt pár koreai tisztnek mondta az orosz elnök, ami nem csoda, Phenjan harctéri segítségével sikerült kiűzni az ukrán csapatokat a kurszki régióból, aminek egy darabját még tavaly augusztusban szállta meg Ukrajna.

A katonai parádé végül rendben lezajlott annak ellenére, hogy az ukrán vezetés korábban kilátásba helyezte, senki sem lehet biztonságban az eseményen. Az előző napokban az ukrán hadsereg drónrajokkal támadta többek között Moszkvát is.