I Dzsemjong, az ellenzéki Demokrata Párt jelöltje nyerte az előrehozott dél-koreai elnökválasztást kedden. . Magyar idő szerint délután 1 óra körül zártak a szavazókörök. A szavazatok 88 százalékos feldolgozottsága mellett I Dzsemjong a voksok 48,4 százalékát, míg konzervatív ellenfele, Kim Munszu a voksok 42,8 százalékát szerezte meg. A kormányzó Népi Erő Pártot képviselő Kim Munszu elismerte a választási vereségét. Az MTI beszámolója szerint a végeredményt várhatóan a helyi idő szerint szerda reggel teszik közzé. A választói részvétel 79,4 százalékos volt.
A BBC tudósítása szerint I Dzsemjong eredményváróján ünnepi a hangulat, pártjának egyik képviselője azzal viccelődött, 55 százalékos győzelemnek jobban örültek volna. A lap hozzáteszi, I Dzsemjong ellen zajlanak jogi ügyek, többek közt korrupciósak is, így még kérdéses, ez hogyan befolyásolja az elnökségét. Azt az elnökséget, aminek átvételével nem kell a szokásos 60 napot várnia, mivel időközi elnökválasztást tartottak, így az eredmények hitelesítése után egyből be is iktatják majd.
A 79,4 százalékos részvételi arány 1997 óta a legmagasabb Dél-Koreában. A rekordot az 1989-es választás tartja, amikor a diktatúra évei után először szavazhattak szabadon a dél-koreaiak, ekkor a választókorú lakosság 89,2 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel. A legutóbbi két elnökválasztáson 77 százalék körül mozgott a részvétel.
Statáriumtól választásig
Az egész a statárium bevezetésével kezdődött: Jun Szogjol elnök tavaly december 3-án váratlanul statáriumot rendelt el, a stratégiai fontosságú helyeket megszállta a hadsereg. Arra hivatkozott, hogy „államellenes erők” és Észak-Korea veszélyeztetik az ország biztonságát. Hamar nagy tüntetések kezdődtek, végül képviselők egy csoportja befurakodott a parlamentbe a rendfenntartó erőkön át, és gyorsan megszavazta a különleges állapot feloldását.
Innentől sem lassultak le az események, Jun elnököt felfüggesztették, majd alkotmányos vádeljárás (Amerikából már ismert szóval impeachment) kezdődött ellene. Közben kiderült, hogy belpolitikai gondjait akarta a puccsszerű döntéssel megoldani a jobboldali Jun, aki viszont egy baloldali (Demokratikus Összefogás Pártja) parlamenti többséggel volt kénytelen együtt dolgozni. Jun felfüggesztése és leváltása időszakában egymást követték az átmeneti államfők Dél-Koreában, közülük is volt, aki ellen impeachment eljárás indult, de végül megúszta azt.
Miközben Junt többek között lázadás szítása és hatalommal való visszaélés miatt fogták perbe, kitűzték az elnökválasztás időpontját is június 3-ra. Ezen I Dzsemjong, a baloldali, parlamenti többséget adó Demokrata Párt 61 éves politikusa, emberjogi ügyvéd, majd politikus és Szongnam város polgármestere indult el az egyik oldalon, Kim Munszu, a jobboldali Népi Erő Pártja 73 éves jelöltje, Kjonggi tartomány volt vezetője, egykori munkaügyi miniszter a másikon.
A kampány lényegében arról szólt, melyik jelölt mennyire keményen viszonyulna az orosz érdekszférába sodródott Észak-Koreával, Donald Trump hektikusságával, vámfenyegetéseivel, valamint az amerikai csapatok koreai helyzetével.
A választás előtti felmérésekben egy hét alatt a Gallup Koreánál 22-ről 9 százalékra csökkent az I Dzsemjong és Kim Munszu közti különbség, május 23-án 45-36 volt az állás I javára. A 27-én publikált mérés azonban 49-35-ös I Dzsemjong-előnyt mért a Reuters szerint. Ez a közvélemény-kutatás volt az utolsó a választás előtt, a szavazás napja előtti egy hétben ugyanis tilos közzétenni felméréseket. Bekavarhatott még a képletbe a 40 éves I Dzsunszok, a Reform Párt vezetője, aki szintén a konzervatív voksokra pályázik, és 11 százalék közelébe mérték. Őt jó ideje kérlelte a Népi Erő Pártja, hogy lépjen vissza, ne osszák meg a jobbos szavazatokat, de I Dzsunszok hajthatatlan maradt.
Hogy Dél-Korea milyen úton jutott el a jelenlegi választásokig, és hogy zajlott a kampány, arról keddi elemző cikkünkben olvashat bővebben.
