Az utóbbi fél évben a fekete öves Korea-rajongók is nehezen követhették, épp ki vezeti a korábban viszonylagos politikai stabilitásáról ismert Dél-Koreát. Egy politikai célú, teljesen elbaltázott puccskísérlet után lemondatták a 2022-ben megválasztott konzervatív elnököt, vádeljárás alá helyezték, eközben egymást követték az ideiglenes elnökök.
„A botrányok most egy újabb ciklusra elvették a lakosság kedvét a konzervatív oldaltól” – mondta Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem koreai tanszékének vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa. Így aztán a fő ellenzéki pártot vezető, a legutóbbi szavazáson csak kicsivel alulmaradt baloldali I Dzsemjungnak van nagyobb esélye arra, hogy megnyerje a kedden tartott előrehozott elnökválasztást a konzervatív Kim Munszuval szemben.
Egy népszerűtlen elnök kétségbeesett, bizarr lépése sokkolta Dél-Koreát és a világot
Jun Szogjol, a statáriumot minden előzmény nélkül bevezető államfő után 2024 végén előbb Han Dakszú, majd Csoj Szangmok vették át a stafétát. Márciusban ismét Csoj került ideiglenesen az elnöki székbe, május 2. óta pedig Li Dzsuho vezeti az országot, ahol a keddi elnökválasztás győztese már öt évig irányíthatja Dél-Koreát.
Jun Szogjol elnök 2024. december 3-án, teljesen váratlanul – és indokolatlanul – statáriumot rendelt el arra hivatkozva, hogy „államellenes erők” és Észak-Korea veszélyeztetik az ország biztonságát. Emlékezetes volt, hogy a hatalmas spontán tüntetések mellett képviselők egy csoportja a megerősített karhatalmi jelenlét dacára bejutott az ország parlamentjébe, és gyorsan le is szavazta a statáriumot, helyreállt a békebeli rend.
Csoma akkor „rendkívül bizarr eseményként” jellemezte, hogy az 1988-as szöuli olimpiai időszak óta parlamenti demokráciának számító országban az államfő ezzel az eszközzel él egy belpolitikai konfliktus megoldására. Szoros elnökválasztási győzelme után Jun Szogjol kormányának ugyanis egy ellenzéki többségű parlamenttel szemben kellett irányítania a politikailag megosztott országot, a Demokrata Párt (Demokratikus Összefogás Pártja) pedig még növelni is tudta parlamenti helyeinek a számát, és majdnem kétharmados többségbe kerültek 2024 áprilisában.
A puccskísérlet után egy héttel alkotmányos vádeljárást (Amerikából már ismert szóval impeachmentet) kezdeményeztek Jun ellen, akit fel is függesztettek hivatalából. Kiderült az is, hogy saját belpolitikai gondjait akarta megoldani egy nagyot szóló deklarációval, ez állt a statárium mögött – foglalta össze a történteket a BBC.
Április 4-én az ország alkotmánybírósága elnöki felfüggesztését lemondatásra emelte, 60 napon belül időközi elnökválasztást íratott ki. A politikai turbulenciára jellemző, hogy az ideiglenes elnökök sorából később Han Dakszú ellen is vádat emeltek, bár ezt utólag ejtették. Junt többek között lázadás szítása és hatalommal való visszaélés miatt fogták perbe. A három átmeneti államfő után a keddi elnökválasztás győztese már öt évig irányíthatja Dél-Koreát.
A jelöltek
A június 3-i egyfordulós választás győztesét azonnal beiktatják, amint a választási bizottság szentesíti az eredményt, így véget érhet az elmúlt hónapok bizonytalansága. A szemben álló két fő jelölt:
- I Dzsemjong: A baloldali, jelenlegi parlamenti többséget adó Demokrata Párt 61 éves politikusa vezet a felmérésekben. 2022-ben már megpróbálkozott az akkori elnökválasztáson, de Jun hajszállal (0,73%) megelőzte. Támogatói munkásosztálybeli hősnek tartják, aki gyári melósként dolgozott, ezután lett emberjogi ügyvéd, majd politikus és Szongnam város polgármestere. A kampányban egy „igazi Dél-Koreát” ígért több munkahellyel és igazságosabb társadalommal. Javítaná a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal, sőt a sokszor ellenséges Észak-Koreával is, de közben fejlesztené a rakétavédelmi képességeket is.
- Kim Munszu: A jobboldali Népi Erő Pártja 73 éves jelöltje, Kjonggi tartomány volt vezetője, egykori munkaügyi miniszter, aki ellenzi a bukott Jun elnök felelősségre vonását. Szeretne a gazdaság elnöke is lenni azzal, hogy üzletbarát környezetet teremt az országban, részben a túlzott szabályozások enyhítésével. Egy választási vitában fontos biztonsági kijelentést is tett: atomfegyverekkel – lehetőleg amerikaiak telepítésével – erősítené meg az ország védelmét.
A japán NHK egy hete arról írt, zárult az olló a két fő jelölt között. Egy hét alatt a Gallup Koreánál 22-ről 9 százalékra csökkent az I Dzsemjong és Kim Munszu közti különbség, május 23-án 45-36 volt az állás I javára. A 27-én publikált mérés azonban 49-35-ös I Dzsemjong-előnyt mért a Reuters szerint. Ez a közvélemény-kutatás volt az utolsó a választás előtt, a szavazás napja előtti egy hétben ugyanis tilos közzétenni felméréseket.
Bekavarhat még a képletbe a 40 éves I Dzsunszok, a Reform Párt vezetője, aki szintén a konzervatív voksokra pályázik, és 11 százalék közelébe mérték. Őt jó ideje kérlelte a Népi Erő Pártja, hogy lépjen vissza, ne osszák meg a jobbos szavazatokat, de I Dzsunszok hajthatatlan maradt. Ugyanis pont a Népi Erőből lépett ki, mivel kritikával illette Junt. I Dzsunszok már reformistábbnak számít a jobboldali jelöltek közt, és inkább a fiatalabbakat szólítja meg.
A Népi Erő Pártja mindezeken túl is roppant megosztott. Az erősebb frakció támogatja Jun volt elnök harcát, de egy jelentős kisebbség nem így gondolkodik. Jó ideig benne volt a pakliban, hogy a korábbi ideiglenes elnök Han lehetne a párt jelöltje, de végül előválasztások után Kimre esett a választás. Közben Han ellen is zajlik a vizsgálat a puccsszerű statárium miatt, meg is tiltották neki a hatóságok, hogy elhagyja az országot.
Azonban I Dzsemjong sem tiszta lappal indul a választók előtt. Polgármesteri idejéből származó korrupciós ügyek, valamint egy ellene folyó olyan per miatt szorul, aminek lényege, hogy a 2022-es egyik elnökjelölti vitában hazudott ezekről az ügyeiről. Pártja egyébként dühödten reagált a perre, impeachmenttel fenyegette meg a legfelsőbb bíróság elnökét, és puccsot kiáltott. Ugyan a pert a választás utánra halasztották, ha súlyos ítéletet kap a politikus, akár az esetleg elnyert elnöki pozíciótól is megfoszthatják.
Három éve a korrupciós vádak I Dzsemjung feleségét is elérték, amely különösen nem használt a populizmusa miatt egyébként párton belül is bírált elnökjelöltnek, aki a Covid-járvány kezelésében szerzett érdemei farvizén kapta meg az akkori jelöltséget.
Politikai ingamozgás
Csoma Mózes felidézte, hogy I Dzsemjongtól Mun Dzsein, a 2017-22 között regnált liberális elnök politikájának folytatását remélték, amikor minimális különbséggel kikapott Juntól 2022-ben. A statárium ügye és a bukott Jun elnök feleségének luxusbotrányai egyértelművé tették, hogy baloldali visszarendeződés következik az országban. I Dzsemjong „lényegében kb. 10 százalékkal vezet a konzervatív oldal jelöltje előtt” – mondta egy héttel az elnökválasztás előtt Csoma, és az egyik fő kérdésnek azt nevezte, hogy a harmadik helyen lévő I Dzsunszok vissza fog-e lépni.
Mindenki úgy értékelte, hogy komoly kiábrándulás történt a konzervatív elitből Dél-Koreában – magyarázta Csoma. Az elmúlt évtizedek távlatában egyébként azt látni Dél-Koreában, hogy „ingamozgásra kezd beállni a politika”, a jobb- és baloldal váltja egymást kormányon. A ‘60-astól a ’80-as évekig tartó tekintélyuralmi rezsim tömeges diáktüntetéseket eredményezett. Ezek fő hangadói és szellemi vezetői lettek a dél-koreai baloldal fő figurái később, az 1980-as évek végén. Az egykori tekintélyuralmi rendszer politikai örökösei természetesen a helyi belpolitika meghatározó erői maradtak, így alakult ki a politikai váltógazdaság.
A konzervatív oldal 2022-ben nagy reményekkel vette át az ország irányítását, de mára elveszítették a lakosság meghatározó részének bizalmát. A statárium után inkább a baloldal hiteles, nekik most jobban elhiszik a koreaiak, hogy többé nem fordul elő ilyesmi.
Csoma szerint az is kérdés, hogy a baloldalnak sikerül-e megnyernie a szavazókat, képesek-e napirendre helyezni olyan témákat, amelyek tényleg foglalkoztatják a lakosságot. Ilyen általános társadalmi problémák a munkához jutás, a lakhatás és az elszállt ingatlanárak, az életkörülmények, a társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi kisebbségek helyzete.
A lezajlott tévévitákon a statárium és a volt elnök és felesége botrányai is felemlegetődtek. A baloldal a kampány során igyekezett összemosni a bukott Jun tetteivel az egész jobboldalt. „Végül is Jun elnök fémjelezte azt a politikai közösséget, ami lehetővé tette ezeket a dolgokat” – fogalmazott Csoma.
Kiemelten fontos ügy még Dél-Koreában a Donald Trump adminisztrációja által belengetett esetleges amerikai csapatkivonás. „Nem először merül fel, a korábbi Trump-ciklus során is előkerült a téma” Csoma szerint. A dél-koreai közvélemény ezen politikai hovatartozástól függetlenül mindig is felháborodott. A fő pártok elnökjelöltjeinek általában az a céljuk, hogy az egész ügy diplomáciai kérdés maradjon, és közös nevezőt találjanak Washingtonnal.
A dél-koreai baloldal hagyományosan egyfajta kiemelt kapcsolatra törekedett Kínával, Oroszországgal, a segítségüket is igénybe akarta venni Észak-Korea befolyásolásához. A konzervatívok alapvetően az Egyesült Államokat tekintették fő és kizárólagos szövetségesüknek, valamint a Japánnal való – történelmileg terhelt – viszonyt akarták javítani.
Jun idején megvalósulni látszott a Washington által mindig is óhajtott klasszikus, kelet-ázsiai szövetségi rend az Amerika–Dél-Korea–Japán-tengelyen, ekkoriban szoros volt az együttműködés, rendszeresek voltak a felek közti csúcstalálkozók. Most ugyan balközép kormányzat várható, de az új kabinet kénytelen lesz ugyanazon külpolitikai célokat megfogalmazni, mint korábban a jobboldal. Hiszen a mostani geopolitikai helyzetben, „2025-ben fel sem merülhet az, hogy Oroszországon keresztül akarjanak hatást gyakorolni Észak-Koreára”. Csoma szerint ezért a balközép oldal is Amerikára és Japánra helyezné a külpolitikája fókuszát.
Problémahalmaz
A New York Times arról írt, hogy a Jun elnököt elmozdító tüntetések egyik motorjának számító fiatal nők kiábrándultak, mivel most is csak férfiak közül lehet majd választani. Jun anno a fiatal férfiak szavazataival is nyert, állítva, semmilyen nemi diszkrimináció nincs Dél-Koreában. Ezzel szemben sok nő szembesül az ugyanazért a munkáért kapott alacsonyabb bérezéssel, illetve a vezető posztokon is alig van nő – a mostani választás 18 éve az első, hogy nem indul rajta női elnökjelölt. A jelenlegi kampányban eleve nagyon keveset beszélnek a férfi jelöltek a nők helyzetéről – ami az egyik legrosszabb a fejlett világ országai közt. Dél-Koreában a demográfiai válsággal is kezdeni kell valamit, fogynak a fiatalok, az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta a világon.
Kjung Hi, a Szöuli Egyetem külpolitikai professzora szerint a gazdaság miatt vár a legnagyobb feladat az új államfőre: először ugyanis a vámokról kell megegyeznie Trumppal – írta a Deutsche Welle (DW). A Los Angeles Times szintén Trump vámjairól írt, a lap szerint az amerikai elnök július 8-ig adott 90 napos határidőt a megegyezésre. Dél-Koreát 25 százalékos vámmal sújtották, de ezen felül plusz 25 százalék vonatkozik az acélra, az alumíniumra és az autókra is – amik Dél-Korea fontos exportcikkei.
A jövőbeli tárgyalások más témákra is kitérhetnek, például Trump régi fenyegetésére, hogy kifizetteti a Dél-Korea biztonságát szavatoló, ott állomásozó 28 500 amerikai katona eltartását. Egyes források szerint Trump 4000 katonát kivonna. A csapatok költségeit jelenleg fele-fele arányban állják, de már Joe Biden kormánya idején megegyeztek a koreai arány növeléséről. A fő jelöltek mind megengedően nyilatkoztak az Egyesült Államokról a tévévitán is, Kim még azt is lebegtette, hogy MAGA-sapkában (Make America Great Again, Trump jelmondata) megy majd el tárgyalni az amerikaiakkal, ha megválasztják.
A statárium miatti belpolitikai bizonytalanság a gazdaságot is lehúzta, miközben a Reuters szerint mind az export, mind a belső fogyasztás stagnált.
Az elmúlt fél évben állandó elnök nélküli ország a DW szerint Észak-Koreával sem foglalkozott eleget, pedig Kim Dzsongun rezsimje a szorossá vált orosz szövetség miatt sok olyan technológiát megszerez, aminek eddig nem volt birtokában. Kim emiatt annyira nem is akar nyitni Dél-Korea felé, de azért nem olyan feszült a viszony, mint tavaly, amikor Kim dörgedelmes üzeneteket, valamint hulladékkal töltött ballonokat küldött délre. A lap szerint a tengeri szomszéd és legjelentősebb kereskedelmi partner Kínával is meg kell majd találni a közös hangot az új elnöknek – főleg, hogy Hszi Csin-ping az év második felében Dél-Koreába látogathat egy nemzetközi csúcstalálkozóra.
A végére pedig egy érdekesség a pumpkin spice latte univerzumából: a dél-koreai Starbucks a választások előtt megtiltotta, hogy a dél-koreai egységeiben az elnökjelöltek neveivel rendelhesse ki valaki a kávéját – írta az NBC News. Ugyanis az utóbbi hetekben trenddé vált, hogy a gyorskávélánc applikációjában az elnökjelöltek neveit, vagy akár még kampányszlogenjeit is megadták. Aztán az előrendelés után elmentek egy Starbucks-egységbe, ahol a pultosok pedig világgá kiáltották, hogy megjött I Dzsemjong vagy Kim Munszu rendelése – miközben a Starbucks semleges akart maradni a politikai forgószélben.
