Ilyen szoros eredmény még nem volt a lengyel választások történetében. „Sok szakértő számított szoros eredményre, de hogy ilyen szoros lett, az mindenkit meglepett” – mondta a Telexnek a vasárnap lengyel elnökválasztás eredményeiről Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója. Akik élőben követték a szavazatszámlálást, igazi hullámvasútként élhették meg, ahogy hétfőre virradó éjjel csordogáltak az eredmények. Az exit pollok még a kormánypárti Rafał Trzaskowski egy százalékosnál kisebb előnyét mutatták a végül a függetlenként, de a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatását élvező Karol Nawrocki nyert 50,9:49,1 arányban. Az új elnök legitimációját erősíti, hogy lengyel elnökválasztáson még nem mértek ilyen magas, 71,63 százalékos részvételt – ennél csak a 2023-as parlamenti választáson volt nagyobb részvétel Lengyelországban.
Az elnökválasztásnak már az első, május 18-i fordulója is rendkívül szoros volt, azt még Trzakowski nyerte a szavazatok 31,4 százalékával a 29,5 százalékot szerző Nawrocki előtt, így ők ketten jutottak be a mindent eldöntő vasárnapi második fordulóba.
Az est kaotikusságát jól mutatja, hogy a 9 órai exit poll közlések után Trzaskowskiék eredményváróján úgy is ünnepi hangulat lett úrrá, hogy az eredmény bőven hibahatáron belüli volt. A Polgári Koalíció jelöltje, varsói polgármester még győzelmi beszédet is tartott, ahol azt az igen rosszul öregedő mondatot is elengedte, hogy azoknak a lengyeleknek is elnöke lesz, akik nem rá szavaztak. Végül azoké se lett, akik rá szavaztak. A kormányfő, Donald Tusk megfontoltabbnak bizonyult pártja elnökjelöltjénél, már akkor otthagyta az eredményvárót, amikor a többiek még az exit pollokat ünnepelték. Nawrocki ezidőtájt arról beszélt, hogy ő, a PiS által támogatott jelölt fog diadalmaskodni. Így lett, azóta már az augusztusban leköszönő Andrzej Duda elnök is gratulált neki.
Duda a PiS jelöltjeként volt államfő, a kampányban is támogatta Nawrockit. „Nehéz, sokszor fájdalmas, de elképesztően bátor harc volt ez Lengyelországért, azért, hogyan intézzük a hazánk ügyeit” – mondta Duda, aki „az utolsó percig tartó heroikus küzdelmet” is megköszönte a győztesnek. Trzaskowskinak is köszönetet mondott az eltökéltségéért, hogy harcolt az elnökségért, és hogy felelősséget akart vállalni az országért. A Notes from Polland szerint Petr Pavel cseh elnök is gratulált már, kiemelve üzenetében, hogy reméli, Lengyelország folytatja a nyugatos irány és a demokrácia fejlesztését. Orbán Viktor magyar kormányfő is üdvözletét küldte:
„Nagy győzelem Lengyelországnak, nagy győzelem a visegrádi együttműködésnek!”
Nem sikerült túl nagyszerűre, jellemezte érdeklődésünkre Trzaskowski kampányát a Wyborcza újságírója, a cikk elején már idézett Michał Kokot. Szerinte az is kiderült, hogy sok szavazó nem mondta el a közvélemény-kutatóknak az álláspontját, így nem születtek pontos mérések. Nawrockinak ugyan sok botránya volt – mint amikor egy idős demens férfi lakását kapta meg, de cserébe nem ápolta őt –, amit a liberálisabb média derített ki. A társadalom viszont nagyon polarizált, „Nawrocki szavazói pedig nem törődtek ezekkel a botrányokkal, amiket a liberális média és politikusok összeesküvésének gondoltak”.
A választók leginkább iskolázottságuk és lakóhelyük szerint voltak megosztottak, magyarázta az újságíró. „A kevésbé képzettek Nawrockira szavaztak”, 73,7 százalékos fölénye lett az alap iskolai végzettséggel rendelkezők közt. Ezzel szemben a varsói polgármester 62,6 százalékkal győzött a diplomások közt. A konzervatív Nawrocki vidéken, Trzaskowski a városokban tudott jól szerepelni.
Nawrocki tehát fordítani tudott az első forduló végeredményén, Kokot szerint ebben szerepet játszhatott, hogy az első fordulóban az antiszemita Grzegorz Braun és az akkor harmadik helyre befutott, még csak 38 éves Sławomir Mentzen támogatói is inkább Nawrocki mögé soroltak be, bár kettejük közül csak Braun sorolt be egyértelműen a történész mögé, Mentzen csak aláíratta követeléseit Nawrockival. Nawrockinak segíthetett az is, hogy papíron függetlenként indult, és új a politikában, így inkább megszólíthatta a politikai megosztottságot megeléglőket. Trzaskowskit Tusk emberének tartotta sok választó, és már öt éve is elnökjelölt volt, 2018 ősze óta pedig Varsó polgármestere. „A kormányzó pártok nem tudták elérni a fiatalabb szavazókat”, nem voltak terveik a fiataloknak, jelentős részben Nawrockit kritizálták – mondta Kokot.
A Notes from Poland szerint Nawrocki valószínűleg a jóval aktívabb kampányának is köszönheti győzelmét. A MamPrawoWiedziec civil szervezet gyűjtése szerint a kampány alatt 262 gyűlést tartott, míg fő ellenfele csak 146-ot. Megemlíti azt is, hogy a népesség jelentős része, egy felmérés szerint már 47 százalékuk elégedetlen a beígért reformokat meg nem valósító Tusk kormánnyal, Trzaskowskit pedig nem lehetett leválasztani a fő kormánypártról, a Polgári Koalícióról. Nawrocki így be tudta csatornázni a kormánnyal elégedetlen választókat.
Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek külön nagy győzelem ez, mert ahogy annak idején Dudát, így Nawrockit is ő választotta ki, és emelte a politikai térbe az ismeretlenségből. És ahogy a Notes megjegyzi, Duda első győzelme segített az annak idején ellenzékben lévő PiS-nek, hogy megnyerje a következő parlamenti választást. Kaczyński egyébként George Simionnal, a vereséget szenvedett szélsőjobboldali román elnökjelölttel várta az eredményeket múlt este:
Kicsoda Nawrocki és mit fog tenni?
A 42 éves történész, mint azt korábban írtuk, 2017-21 között a gdański világháborús múzeumot vezette, ezután került a Nemzeti Emlékezet Intézetének élére. Nawrocki kampányában a védelmi kiadások GDP arányos 5 százalékra emelését, alacsonyabb adókat ígért, és azt, hogy kifarol az EU migrációs és zöldítési megállapodásaiból. Emellett ellenzi az LMBTQ-párok jogainak bővítését. Botrányai már politikai szerepvállalása előtt is voltak, például amikor Tadeusz Batyr álnéven kiadott egy könyvet egy hírhedt gengszterről 2018-ban. Ezután egy tévéinterjúban „Batyr” eltorzított arccal és hanggal Nawrockit dicsérte anélkül, hogy kiderült volna, egy és ugyanazon személyről van szó. Nawrocki később Batyr munkáját, azaz saját magát fényezte.
Elővették amiatt is, mert fiatalon focihuligánként verekedésekben vett részt, ahogy azért is, hogy amikor régen biztonsági őrként dolgozott egy luxushotelben, segített a vendégeknek prostituáltakat hívni. Lakásbotrányát is érintettük már, a leendő államfő egy Jerzy nevű nyugdíjassal kötött eltartási szerződést, vagyis azt ígérte, hogy a lakásáért cserébe ellátja és gondozza az idős férfit. Valójában csak annyiban gondoskodott Jerzyről, hogy bedugta egy állami idősotthonba, de a lakás így is az övé lett, írta az Independent. Vagyis két lakása is volt, pedig egy korábbi tévévitában még azt állította, hogy csak egy van neki.
A gondozás hiányát az ügyet felgöngyölítő Onetnek az idős férfi gyerekei és ápolója is megerősítették. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Nawrocki kampánycsapata összevissza kommunikált a botrányról, egyszer azt állítva, sokáig nem is tudta, hol van a szerződés szerint is gondjaira bízott Jerzy. Közben a PiS azt közölte, Nawrocki voltaképp kifizetett 120 ezer zlotyt (kb. 11,4 millió forintot) a lakásért, de a jelölt ezzel párhuzamosan azt mondta, csak részletekben, 14 év alatt tervezi törleszteni a lakás árát.
Nawrockit várhatóan augusztusban iktatják be, addig Andrzej Duda látja el az államfői feladatokat. Michał Kokot szerint Nawrocki várhatóan keményebb lesz Dudánál, nézetei alapján közelebb áll a szélsőjobboldali Konföderáció párthoz, és nem áll távol tőle a világ értelmezésében az orosz narratíva sem. Kokot szerint Nawrocki „nagyon veszélyes politikus”, mert nincs politikai tapasztalata, nincs vesztenivalója, nem fél senkitől, múltjában meg sok a rejtély.
Államfőként Nawrocki nagyon megnehezítheti a kormány dolgát, Jogkörei alapján bármilyen javaslatot megvétózhat, vagy az alkotmánybíróságra küldhet, ami többségében a PiS által kinevezett bírókból áll. A vétót csak háromötödös többséggel lehet megkerülni, Tusk kormányának ez nincs meg a szejmben. Nawrocki a választás éjszakáján ki is mondta, hogy meg akarja akadályozni Tusk „abszolút hatalmát”. A kormány munkája Kokot szerint is „elvileg megbénulhat az új elnök miatt”, de mivel nincs politikusi előélete, még nem tudhatjuk, hogy a valós helyzetekre hogy reagál majd. Néhány kormányzati intézkedést, például az igazságügy a PiS-nek egyáltalán nem kedvező reformját biztosan megakadályozhatja. A PiS kormányzása idején hozzá lojális bírókkal töltötte fel az igazságszolgáltatást, részben emiatt is indult jogállamisági eljárás Lengyelország ellen, melynek részeként 137 milliárd eurónyi forrást fagyasztottak be. Tusk kormányának egyik fő ígérete volt az igazságügy reformja, amit eddig az augusztusban távozó Andrzej Duda vétói akadályoztak.
Kokot szerint ennek ellenére se valószínű, hogy a két év múlva esedékes parlamenti választás előtt szétesne a kormány és előrehozott választást kéne tartani. Ilyen kétszer volt csak a rendszerváltás óta, legutóbb 2007-ben, Jarosław Kaczyński első kormánya széthullásakor. Most egyik koalíciós pártnak sem érdeke az előrehozott szavazás, viszont Kokot szerint „két év durva politikai harc következik”. Joanna Sawicka, a Polityka Insight varsói intézet elemzője annyiban másként vélekedik, hogy szerinte az ellenzék mostantól követelni fogja az előrehozott választást, de még ha ez nem is jönne össze, „2027-ben akkor is valószínű a hatalomváltás”. Feszültségek pedig máris adódtak a kormányban, Szymon Hołownia, a koalícióban résztvevő pártszövetség, a Lengyelország 2050 vezetője már hétfőn azt mondta, újra kéne tárgyalni a koalíciós szerződést. Azt mondta, nem a pozíciók miatt, hanem hogy a következő két év stratégiáját kitalálják.
Tusk hétfő este jelentette be, hogy bizalmi szavazást kíván kérni a parlament alsó házában, miután az általa támogatott jelölt elveszítette az elnökválasztást. „Az első próbatétel a bizalmi szavazás lesz, amelyet hamarosan kérni fogok a Szejmtől. Azt akarom, hogy mindenki lássa, beleértve ellenfeleinket is, itthon és külföldön egyaránt, hogy készen állunk erre a helyzetre, hogy megértjük a pillanat súlyosságát, de nem szándékozunk egyetlen lépést sem hátrálni” – mondta a lengyel miniszterelnök a televíziós beszédében. Tusk reményét fejezte ki, hogy képes lesz majd együttműködni Karol Nawrocki megválasztott elnökkel.
Tusk számára a helyzet a Notes from Poland szerint sem egyszerű. A hátralévő bő két évet egy ellenséges államfő mellett kell végigcsinálnia. Ez pártja 2027-es parlamenti választási győzelmi esélyeit is csökkenti, és mert Nawrocki 2030-ig hivatalban lesz, egy újabb centrista-balos kormánynak is ellensúlya lehetne. Ahogy Kokot is mondta, Nawrocki ráadásul keményvonalasabb Dudánál, Ukrajna NATO-tagságát is ellenzi (pedig a PiS kifejezetten támogatta), és szakítana a Lech Kaczyński elnöksége alatt bevezetett szokással, hogy a zsidó vezetők az elnöki palotában is meggyújthassák az ünnepi hanukagyertyákat.
A jobboldalon belüli pozícióharcról Kokot azt mondta, hogy a PiS benne lenne egy jövőbeli kormánykoalícióban a szélsőjobbos Konföderációval. A kisebbik párt néhány minisztériumot is kaphatna. De feszültséget okozhatna, hogy a szociális politikájuk nagyon más a PiS-éhez képest. A PiS ugyanis nagyon komolyan veszi ezt a szférát, kiemelten a gyerekek után járó családtámogatásokat, miközben a Konföderáció libertárius, az állam szerepét szeretné visszaszorítani. Ekörül lehetnének komoly viták, de Kokot szerint Kaczyński ki tudja játszani a szélsőjobbos pártot, és mindent megtesz majd, hogy hatalomra kerüljön.
Nawrocki hatalomra kerülése nem csak a Lengyelországnak járó uniós forrásokat, hanem az EU bizonyos céljait is veszélyezteti, a Financial Times szerint győzelme meg is rémítette a brüsszeli döntéshozókat. A lap szerint Nawrocki akadályozhatja a dél-amerikai országok gazdasági közösségével, a Mercosurral kötendő uniós kereskedelmi egyezmény aláírását, amit amúgy a lengyel mellett a francia gazdálkodók is elleneznek. De megakadályozhatja a zöld átállást segítő Green Dealt is. Az Economist mindezek miatt már „béna kacsának” nevezi Tusk kormányfőt.
Az abortusz vagy az azonos nemű párok jogainak ügyében sem várható változás, a kormány még csak a szejm elé se terjesztette a szigorú szabályozás enyhítését – fel is mérgesítve a baloldali szavazókat. De ha be is terjesztené, és meg is szavaznák, kizárt, hogy a PiS támogatásával megválasztott elnök támogatná a PiS javaslatára elfogadott szigorú abortuszszabályok enyhítését.
Külföldi tapogatózások
A Politico véleménycikkében arról ír, hogy Nawrocki csatlakozhat Közép-Európa populistáihoz, a magyar Orbán Viktorhoz és a szlovák Robert Ficóhoz. Ők mind szkeptikusak az EU-val, rajonganak Donald Trumpért és a hagyományos elit szétzúzásának ideájáért, szeretik a kulturharcot, ellenben nem szeretik Ukrajna harcát Oroszországgal szemben.
Lengyelországban alapvetően a külügyminisztérium alakítja a külpolitikát, de az elnök alá tudja ásni a kormány munkáját. Bár igazi hatalma nincs a külpolitika felett, államfőként lehetősége van olyan vendégeket is meghívni, akiket a kormány kerülne, mint tette azt Duda, vagy önmozgó politizálásával aláaknázhatja a kormányzati külpolitikát, mint 2005-2010 között Lech Kaczyński tette államfősége idején. „Támadhatja a kormányt, aláaknázhatja a külpolitikájukat” – mondta Kokot, aki szerint lehet, hogy elnökként Nawrocki elsőként Magyarországra látogat, de az is, hogy az Egyesült Államokba. Érdemes megjegyezni, hogy a politikust az első elnökválasztási forduló kampányában már fogadta Donald Trump amerikai elnök.
Nem mondott ugyan olyat a kampányban, hogy nem szállítana fegyvert Ukrajnának, de azt igen, hogy óvatosabb lesz Kijevvel, a lengyel érdekeket fogja szem előtt tartani, mondta Kokot a Lengyelország szomszédjában zajló háborúról, és az ahhoz való hozzáállásról. Szerinte az elnök korlátozná az ukrán menekültek segítését is. Amikor a kampányban elő-előkerült a kérdés, még Trzaskowski is azt mondta, hogy csökkenteni kell a közel egymillió ukrán menekült szociális támogatását. A többségük amúgy dolgozik, nem szorul segélyre, szóval Kokot ezeket populista megszólalásoknak tartja. A kampányban mindkét jelölt a lengyel hadsereg erősítését ígérte, de Nawrocki azt is mondta, hogy elnökként nem ratifikálná Ukrajna NATO-csatlakozását.
Mindez a Politico szerint megroppanthatja Tusk pozícióját, ahogy a kialakult francia-német-lengyel tengely is. Pláne, hogy az elmúlt időszakban Emmanuel Macron francia elnök is meggyengült politikailag, Friedrich Merz német kancellár pedig még csak keresi a helyét. Mindenesetre a lengyelek egy része tart tőle, hogy a szövetségesek a politikai káosz miatt nem állnak majd Lengyelország mellé. Ahogy egy Marcin nevű választó fogalmazott az Economistnak:
Lengyelország mindig is az európai háborúk középpontjában volt. Senki sem fog jönni megvédeni minket, ha elvágjuk magunkat a kontinens többi részétől.
