Uniós közvélemény-kutatásból is látszik a kormány ukrajnázós kampányának hatása
Az Európai Bizottság szerdán közzétette az Eurobarometer 2025. tavaszi kiadását. A reprezentatív, félévente ismételt közvélemény-kutatás magyar eredményei alapján az EU-t két százalékkal kevesebben látják rossznak (15 százalék) tavaly őszhöz képest, kettővel többen pedig semlegesnek. Így utóbbiak (48 százalék) növelték a relatív előnyüket a pozitív képpel rendelkezőkkel szemben (37 százalék). (Az uniós adatokról itt írtunk külön.)
Az uniós átlag épp inkább jónak látja az EU-t, bár a magyar válaszadók jobban kötődnek hozzá (69 százalék). A jövőjét az uniós átlagnál borúlátóbban ítélik meg a magyarok, de többségben vannak az optimisták (56-42 százalék).
Az EU-ba vetett magyar bizalom kicsit csökkent és némileg az uniós átlag alatti (48 százalék), vékony a többség azokkal szemben, akik nem bíznak benne. Ez így is jobb arány, mint a parlamentnél (39-58 százalék) vagy a kormánynál (39-57 százalék), de úgy sikerült összehozni, hogy közben uniós szinten 18 éves rekordot döntött a bizalom.
Az EU előtt álló fontos kihívásokat nagyjából az uniós átlagnak megfelelő arányban emlegették a magyarok, így az első az ukrajnai háború, bár a második a migráció (az EU-ban a negyedik helyre csúszott), az EU-ban húsz százalékkal harmadik biztonság és védelem pedig csak feleannyira foglalkoztatta a hazai válaszadókat.
A tagállami kihívásoknál viszont már egészen nagyon a különbségek. Ugyan az áremelkedések és a megélhetési költségek az uniós átlagban is az első helyen állnak, de csak 31 százalékkal – messze a 48 százalékos magyar eredmény alatt. Ez a horvátok után a második legmagasabb arány. Az egészségügy már majdnem háromszoros különbséggel tört a magyar második helyre (29 százalék), és a gazdasági helyzet is sokkal jobban foglalkoztatta a hazai megkérdezetteket, mint az uniósakat, míg a bevándorlás vagy a lakhatás jóval kevésbé.
Nem meglepő módon Ukrajna segítésénél is nagyok a különbségek. A menekülők fogadásánál, a pénzügyi-humanitárius támogatásnál és a szankcióknál ebben a sorrendben nyílik az olló az EU-hoz képest és csökken támogatás, de mindegyiknél többségben vannak az egyetértők. A másik két kérdésnél már az elutasítók dominálnak, és
Ukrajnának még fegyvert venni is nagyobb arányban lennének hajlandóak a magyarok (40 százalék egyetért, 55 százalék nem), mint tagjelöltséget adni az országnak az EU-ba (34-60 százalék).
Mindkét kérdésnél nagyjából az uniós fordítottja a magyar eredmény. A fél évvel korábbihoz képest hat százalékkal nőtt Ukrajna uniós csatlakozásának az elutasítottsága, és öttel csökkent a támogatóké, amibe nem nehéz belelátni a kormány nemzeti konzultációját kísérő kampány hatását.
Volt, amiben viszont nagyon eltért a magyar válaszadók véleménye a kormányétól. Az uniós átlag feletti arányban (50 százalék) hajlottak arra, hogy ha „más országok” növelnék a vámjaikat, az EU-nak is ilyen lépéssel kellene megvédenie az érdekeit. A teljesen egyetértők aránya (32 százalék) kisebb volt, de a kettő együtt még így is meghaladta az uniós átlagot, és meggyőző fölényben volt azokhoz képest, akik nem értettek egyet az ilyen válasszal. Az USA-val szemben áprilisban megszavazott ellenvámokra csak a magyar kormány mondott nemet.
A hazai válaszadók az uniós átlagnál picit, két százalékkal jobbnak ítélték meg a saját országuk gazdasági helyzetét, a háztartásukét és a munkahelyükét viszont rosszabbul (tíz-tíz százalékkal). Az első kérdésnél a helyzetet rossznak látók voltak többségben (58-40 százalék), a másik kettőre kétszer annyian mondták, hogy jó, mint azt, hogy rossz.
