Közel két évtizede nem volt annyira magas a bizalom az Európai Unióban, mint most

Soha nem bíztak ennyien az Európai Unióban, mint most – derül ki a legfrissebb Eurobarométer felmérésből, amely szerint az európaiak egy erősebb, közös védelmi és biztonságpolitikát képviselő EU-ban látják a jövőt. (A magyar adatokról – amik több tekintetben is nagyon eltérnek az uniós átlagtól – itt írtunk külön.)

A 27 tagállamban készült tavaszi felmérés szerint az európai polgárok 52 százaléka bízik az Európai Unióban – ilyen magas arányra 2007 óta nem volt példa. A bizalom különösen a fiatalok körében kiugró: a 15–24 évesek 59 százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról. A válaszadók ugyanilyen arányban bíznak az Európai Bizottságban is.

Az európaiak háromnegyede (75%) uniós polgárnak érzi magát, ami több mint húsz éve a legmagasabb arány. Az EU jövőjét illetően is optimisták: tízből hat válaszadó (62%) pozitívan látja az előttünk álló éveket.

A közös valutát az EU polgárainak 74 százaléka támogatja, az euróövezetben élők körében ez az arány még magasabb, 83 százalék. A gazdasági helyzet megítélése ugyanakkor megosztott: 44 százalék szerint jó, 48 százalék szerint rossz. A legtöbben (43%) úgy vélik, a következő 12 hónapban a helyzet stabil marad.

A felmérés szerint tízből közel hét európai (69%) az EU-t a stabilitás zálogának tekinti egy zűrzavaros világban. A válaszadók 81 százaléka támogatja a közös uniós védelmi és biztonságpolitikát, és 78 százalék aggódik az EU biztonságáért a következő öt évben.

A legtöbben azt szeretnék, ha az uniós költségvetést elsősorban védelemre (43%), szociális ügyekre (42%) és oktatásra (34%) fordítanák. A válaszadók 40 százaléka szerint a biztonság és védelem területén kellene növelni a kiadásokat, ezt követi az energetikai átállás (32%).

Az európaiak 44 százaléka szerint a béke és stabilitás biztosítása lenne a legnagyobb pozitív hatással az életükre. Emellett fontosnak tartják az élelmiszer- és egészségügyi ellátás biztosítását (27%), valamint a munkalehetőségek bővítését (26%).

A béke továbbra is az az érték, amely a leginkább szimbolizálja az EU-t (41%), megelőzve a demokráciát (33%) és a jogállamiságot (28%).

Az Ukrajna elleni orosz inváziót a válaszadók 27 százaléka tartja a legfontosabb uniós szintű ügynek, megelőzve a nemzetközi helyzetet (24%) és a biztonsági kérdéseket (20%).

Az európaiak túlnyomó többsége támogatja az ukrán menekültek befogadását (80%), a humanitárius és pénzügyi segítséget (76%), valamint a szankciókat Oroszország ellen (72%). Tízből hatan egyetértenek Ukrajna tagjelölti státuszával, és 59 százalék támogatja katonai eszközök finanszírozását is.

A felmérést március 26. és április 22. között végezték, összesen 26368 uniós állampolgár személyes megkérdezésével. Az adatgyűjtésre a tagállamokon túl kilenc tagjelölt országban és a már nem uniós Egyesült Királyságban is sor került.

Egy korábbi cikkben részletesen foglalkoztunk a felmérés magyarországi vonatkozásaival is, például azzal, hogy az uniós átlaghoz képest nálunk nagyon meglátszik a hatása a magyar kormány ukránellenes retorikájának.