A lehető legsúlyosabb büntetést kaphatják a bűnbakok az oldalára dőlt észak-koreai hadihajó miatt

Az eddigi legfejlettebb és legnagyobb hadihajóját építi Észak-Korea – írtuk meg még április 14-én, de azóta más irányt vett a történet. Az esetek jelentős részében az építés befejezése ünnepélyes történés: a sólyatérből a vízbe eresztik a hajótestet, az méretes hullámokat vet, majd az utolsó csiszolások, befejező munkálatok után megkezdheti szolgálatát. Azonban Észak-Koreában ezúttal valami nagyon félrement a műholdképek alapján.

Már az is műholdfotóknak köszönhető, hogy a világ tudomást szerzett az eddigi legnagyobbnál is kétszer nagyobb észak-koreai hadihajó létéről, és így derült fény arra is május 22-én, hogy a hajó félig beborult a vízbe.

„A phenjani rezsimben mindenképp meg kell találni a bűnbakot, aki elrettentő jelleggel a lehető legsúlyosabb büntetést kapja” – mondta Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet a Telexnek.

A hajó vízre bocsátás előtti pozíciójából látható volt, hogy oldalirányban tervezték vízre tenni, ami bevett módszer. Mivel csak a hajó fara került a vízbe, előfordulhat, hogy a hátsó traktust támasztó bakokat idő előtt mozgatták ki az 5000 tonnás vízkiszorítású romboló hajóteste alól, vagy esetleg a hajó elülső részét támasztó elemek elmozdítása szenvedett valamiért késedelmet. Mindenesetre hivatalos műszaki magyarázat nem érkezett a malőrre Phenjanból. A New York Times arról írt, vélhetően a nagyon szűk határidő és a kapkodás miatt történhetett a baleset.

Az alábbi YouTube-videó összeállításában látható, hogy néz ki alapjáraton egy vízre bocsátás, és milyen fiaskók történhetnek közben:

A hírek szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető eléggé kiborult a történtek láttán, és kijelentette, hogy a Csongdzsin kikötőjében megesett incidens „súlyos sebeket ejtett nemzetünk méltóságán és büszkeségén”, ezért a „bűncselekményben” részt vett illetékeseket felelősségre fogja vonni. Utasítást is adott rá, hogy a kormányzó Koreai Munkapárt júniusi kongresszusa előtt javítsák ki a sérüléseket. A rezsim szerint „csupán karcolás keletkezett a hajótest jobb oldalán, és egy kevés tengervíz bejutott a hátsó szekcióba”. Azt is közölték, hogy körülbelül tíz nap alatt kijavítják a hibát. Külföldi elemzők szerint viszont jó eséllyel ennél sokkal súlyosabb a helyzet. A hajó a műholdképek alapján most kék ponyvával van lefedve, így várja a kiemelést.

Szakértők már ekkor arról beszéltek, hogy az észak-koreai vezetés feltűnően hamar nyilvánosságra hozta az incidenst. Csoma „az egész fiaskó” hátteréről az mondta, hogy idén áprilisban már sikeresen vízre bocsátottak egy Csve Hjon nevű hajót Észak-Korea nyugati partvidékén, Namphó városában. Ez az ország legnagyobb kikötője, sok tapasztalatuk van ebben is. A mostani vízre bocsátás viszont a félsziget keleti oldalán történt, Cshongdzsinban. Ez messze fekszik a fővárostól, Phenjantól, az ottaniaknak nincs tapasztalatuk az ilyen nagy hajók vízre bocsátásában.

Csoma szerint az oldalra dőlt hajót azért nem Namphóban bocsátották vízre, mert a hajó nem tud átjutni a nyugati partvidékről a keleti partok védelmére, „ehhez ugyanis az egész félsziget – tehát Dél-Korea – kikerülésére lenne szükség, sőt át kéne haladni a Dél-Korea és Japán között lévő szoroson is”. Emiatt tehát egyszerűbb a hadihajót eleve a keleti parton legyártani és vízre bocsátani. Azt nem tudni, hogy konkrétan mi ment félre a folyamat során, az észak-koreai kommentárok egy technikai eseménysorozatot emlegetnek konkrétumok nélkül.

„Egyértelmű, hogy nem volt meg a megfelelő tapasztalat ebben a kikötőben”

– sommázta a szakértő.

A felelősség kérdése hamar felmerült. A hatóságok három hajógyári vezetőt – a főmérnököt, a hajótestépítő műhely vezetőjét, valamint az adminisztratív igazgatóhelyettest – azonnal őrizetbe vették. A hajógyár igazgatóját, Hong Kilhót is kihallgatták – jelentette a KCNA, Észak-Korea hivatalos hírügynöksége. Kim Dzsongun azt mondta, június végén foglalkoznak majd a felelősségre vonással, „politikai szinten fog bekövetkezni a büntetés kihirdetése.”

Csoma szerint ha megnézzük az elmúlt másfél évtized észak-koreai fiaskóit, ezek mind politikai jellegű, elrettentő büntetésekkel értek véget. 2009-ben egy elrontott pénzreformot hajtottak végre, át akarták címletezni a bankjegyeket. „Napok alatt káoszba fordult az egész, óráról órára értéktelenedett el a pénz”, napi szinten többször kellett árakat meghatározni.

Végül a regnáló pénzügyminisztert vonták felelősségre, nyilvánosan végezték ki egy phenjani lőtéren.

„Utólag azt is rásütötték, hogy az illetőnek a mentorai között megtalálhatók voltak a Kim Ir Szennel szemben az ötvenes években szervezkedő, frakciósnak kikiáltott káderek is”, tehát a múltját is befeketítették. A hajóbaleset esetében is elképzelhető a halálbüntetés Csoma szerint, sőt a vétkesek családját is ki szokták telepíteni ilyenkor.

Meglepően hamar beismerte a rendszer a fiaskót. Csoma erről azt mondta, a mostani technológiákkal egy ilyen esetet nem lehet eltitkolni. „Nem véletlen, hogy befedték a hajót kék színű fóliával”, hisz a műholdak észlelik a félig a tengerben fekvő hajót. 2012-ben Kim Ir Szen 100. születésnapját azzal akarták megünnepelni, hogy műholdat bocsátanak fel, ám a rakéta nem érte el a kívánt magasságot. Sok állam és a média is figyelte a kilövést, így akkor is rögtön elismerték a hibát.

A mostani hajóbaleset kínos persze a rendszernek, de elfeledhető, még ha most az egész világsajtóban szerepel is. „Presztízskérdésnek tekintik, hogy javítsák ki a hibát, helyezzék vízre az új hajót” – magyarázta a szakértő. Áprilisban már sikerült egy nagy hajót vízre bocsátani, és szerinte egy tengeralattjáró tavalyi vízre bocsátása is jelzi, hogy fejlődik az észak-koreai haditengerészet.

Orosz tudás észak-koreai életekért

„Nukleáris meghajtású tengeralattjáróra is szeretne szert tenni” az ország, ebben az oroszok segíthetnek know-how-val. Az oroszbarátság révén Kim világtól elzárt állama sok olyan technológiához hozzájuthat, ami korábban nem volt elérhető nekik. 2023 őszén így sikerült egy kémműholdat is Föld körüli pályára állítaniuk, „ez egyértelműen az orosz támogatás eredménye”. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun tavalyelőtt találkoztak az orosz Vosztocsnij Kozmodróm űrkikötőben, Putyin akkor megígérte, segít a műhold feljuttatásában.

Cserébe az észak-koreai csapatok kisegítették Oroszországot az Ukrajna elleni harcokban, hozzájárulva ahhoz, hogy az oroszok így vissza tudták foglalni Ukrajnától a tavaly nyáron elvesztett orosz területet, a kurszki kiszögellést. „Április végén ismerte el egyértelműen Észak-Korea és Oroszország is, hogy a koreaiak de facto hadviselő félként részt vesznek az ukrajnai háborúban” – elevenítette fel a történteket Csoma Mózes. Hozzátette, az észak-koreai hadsereg tábornokai részt vettek a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségen, Putyin személyesen is kezet fogott velük.

Az elmúlt két hónap során nem jöttek hírek arról, hogy az észak-koreai csapatok aktívan részt vennének harcokban, maximum jelen vannak az orosz–ukrán határon. A legújabb dél-koreai információk szerint egyébként „az észak-koreai halálos áldozatok száma valamivel kisebb, mint ami korábban a sajtóban megjelent”, 6–700 körül lehetnek, akik tényleg meghaltak a fronton. Ukrán hadifogságban jelenleg ketten vannak, állandó a huzavona, hogy Dél-Koreába távozzanak-e. Szöul ezt szeretné, de az ukránok ellentételezést várnak cserébe.

Lesz-e újabb Trump–Kim-csúcs?

Donald Trump és Kim Dzsongun között az amerikai elnök első ciklusa idején három találkozó zajlott le 2018–19-ben: Szingapúrban, a vietnámi Hanoiban és a két Korea közti Panmindzsonban. Csoma szerint közvetlen tárgyalásokra most nem számíthatunk. „Nagyon sokat változott azóta a világ, különösen az orosz–ukrán háború miatt”, illetve mert „Észak-Korea összeborult Oroszországgal”. Ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy tagja támogatja Észak-Koreát, ami atomhatalomként is képes elismerni őt. Ez már más dimenzió, mint a korábbi időkben.

Az első amerikai–észak-koreai csúcs idején úgy képzelték el a helyzetet Phenjanban, hogy „valamiféle kétoldalú hatalmi paktum jön majd létre”, akár még a koreai háborút lezáró békeszerződés is, ami rendezi Észak-Korea helyzetét is. A Kim-dinasztia mindhárom tagja azt próbálta kizsarolni, hogy megvalósuljon a találkozó az amerikai elnökkel. Amikor ez megtörtént, akkor realizálták az észak-koreaiak és az amerikaiak is, hogy „olyan alapvető ellentétek vannak a két fél között, amiket nem lehet feloldani”.

Észak-Korea ugyanis ragaszkodik az atomfegyvereihez, míg az amerikaiak alapfeltétele, hogy leszereljék ezeket. Ebből aztán egyik fél sem akar engedni. Hiába van szimpátia Kim és Trump között, ez az ellentét feloldhatatlan. Az oroszok viszont minden előfeltétel nélkül, az elzárt ország ellen bevezetett nemzetközi szankcióktól függetlenül támogatják az észak-koreai rezsimet.

Az amerikai és az észak-koreai fél is tökéletesen tudja, hogy nem igazán számíthat a másik részéről arra, hogy flexibilisebb hozzáállásra váltana – mondta Csoma a viszonyról. 2018 környékén volt egy olyan dél-koreai kormányzat, ami lobbizni próbált Észak-Korea érdekében, hogy Amerika közvetlenül tárgyaljon Phenjannal, de azóta a dél-koreai társadalomnak elege lett Észak-Koreából, ami eljátszotta a bizalmi tőkéjét. A liberális déli kormányzás 1998–2008 között mindent megtett azért, hogy megpróbálják Észak-Koreát elindítani egy lassú átalakulás útján. Később rájöttek, hogy ez nem fog menni, konzervatív visszarendeződés következett délen. A Trump–Kim-találkozók idején hivatalban lévő Mun Dzsein államfő kormányzása „a sunshine policy hattyúdalát jelentette” – mondta Csoma.