Ahogy sejteni lehetett, érdemi eredményt nem hozott és alig két óra alatt véget is ért az orosz–ukrán találkozó Isztambulban. A találkozó sorsa már akkor eldőlt, amikor az ukrán elnök felvetését visszautasította az orosz fél arra, hogy legmagasabb szinten találkozzanak. Vlagyimir Putyin így alacsonyabb szintű delegációt küldött – élén korábbi kulturális miniszterével, Vlagyimir Megyinszkijjel, aki a jelenleg elnöki megbízott –, így Volodimir Zelenszkij sem utazott el a török nagyvárosba, hanem védelmi miniszterét, Rusztem Umerovot küldte el a tárgyalásra, amely az első közvetlen megbeszélés a két fél között 2022 márciusa óta. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első hónapjában is Isztambulban tárgyalt a két fél, a megbeszélések azután szakadtak meg, hogy a világ előtt ismertté vált az orosz hadsereg által ukrán civilek ellen elkövetett bucsai mészárlás.
A megbeszélések nyertese Oroszország: a közvetlen tárgyalásokat Putyin vetette fel a hétvégén, elutasítva eközben az Egyesült Államok által javasolt és Ukrajna által elfogadott 30 napos teljes tűzszünetet. A megbeszélések így az oroszok feltételei szerint zajlottak, hangsúlyozottan a 2022 márciusában megszakadt megbeszélések folytatásaként. A folytonosságot Ukrajna elutasítja, Oroszország viszont ragaszkodik hozzá. Ennek jelentősége abban áll, hogy a folytonosság azt jelentené, hogy az akkori ukrán felvetések – amelyeket az ország szorult katonai helyzetében, a háború sokkja alatt tett, amikor az orosz erők Kijev ostromára készültek – az oroszok szerint a jelenlegi tárgyalások kiindulópontjául szolgálnak. Márpedig a nyilvánosságra nem került, de részleteiben a sajtóba szivárgott információk szerint Ukrajna akkor felajánlotta, hogy eláll a NATO-tagságtól, és vétójogot ígért Oroszországnak ahhoz, hogy Ukrajna nyugati partnerekkel hadgyakorlatot tarthasson.
A 2022-es tárgyalásokhoz csak a helyszín köti a jelenlegieket – közölte az ukrán elnöki hivatal vezetője. Andrij Jermak ezt épp azért hangsúlyozta, hogy világosan közölje, nincsenek korábban elfogadott kiindulópontjai a tárgyalásoknak.
Ukrajna a találkozótól szintén nem várt sokat, inkább azért volt fontos számára a részvétel, mert az Egyesült Államok elnöke határozottan erre szólította fel, annak ellenére, hogy Oroszország nem fogadta el a tárgyalások előfeltételéül szabott 30 napos tűzszünet életbe léptetését. Kijev így jelezte, hogy nem akadálya a tűzszünetet célzó folyamatnak, noha ezzel Donald Trump korábban többször megvádolta az ukrán vezetést.
Oroszország viszont nyereséget könyvelhetett el: nemcsak hogy a feltételei szerint jött létre a számára semmiféle kötelezettséggel nem járó tárgyalás, de azt is elérte, hogy az Egyesült Államok elnöke közvetlen találkozót ajánljon fel Putyinnak. Trump ugyan korábban érdemi előremozdulást követelt az oroszoktól is a béke előmozdítására, most azonban közölte, hogy erre Isztambulban nem is lehetett számítani, mert ez csak akkor történhet meg, ha ő közvetlenül tárgyal Putyinnal. Az amerikai elnök ezzel ugyan saját kulcsszerepét akarta hangsúlyozni, a gyakorlatban azonban a Kreml felé tett gesztust, egyrészt némileg kiemelte az orosz vezetést az Ukrajna ellen indított háború miatti nemzetközi elszigeteltségből, másrészt elismerte, hogy csak a két nagy szereplő megbeszélése adhat döntő lökést, Ukrajna vezetése nincsen velük egy súlycsoportban – pont úgy, ahogyan azt Putyin mindig is hangsúlyozta.
