Már Trump is arról beszél, hogy Gázában éheznek, de szerinte Amerika meg fogja oldani a helyzetet
Gázai övezetről is beszélt Donald Trump amerikai elnök a négynapos közel-keleti útjának zárónapján Abu-Dzabiban. Trump újságíróknak azt mondta, rengetegen éheznek Gázában, és szerinte nemcsak figyelik a gázai helyzetet, hanem meg is fogják oldani azt. Az izraeli vezetés hetek óta folyamatosan tagadja, hogy az általuk bevezetett szigorú lezárások a folytatódó légicsapásokkal együtt kiéheztetnék a palesztinokat, így az amerikai elnök szavai újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy van feszültség a két ország között – írja a Guardian.
Donald Trump a szaúd-arábiai Rijádban kezdte meg a közel-keleti látogatását, majd Katarba és az Egyesült Arab Emirátusokba ment. A sorból látványosan hiányzik az amerikaiak egyik legstabilabb szövetségesének számító Izrael, ami nagy fejvakarást okozott diplomáciai körökben, de több okból is logikus volt. Trump a könnyen learatható, látványos gazdasági sikerek fényében akart sütkérezni, és azt is tudni lehet, hogy a színfalak mögött neheztel Netanjahura a januárban a kormánya első diplomáciai sikereként méltatott gázai tűzszünet március közepi összeomlása miatt.
Ennek ellenére azt tudni lehetett, hogy Trump vizitje a gázai háborúra is hatással lehet. A Hamász hétfőn Izraelt megkerülve szabadon engedte az utolsó amerikai állampolgársággal (is) rendelkező túszát, Izrael pedig abban reménykedett, hogy a Dohába utazó közel-keleti megbízott és a túsztárgyalásokért felelős megbízott el tudja érni a Gázában maradt túszok elengedését. Arra is sokan számítottak, hogy a látogatás a harcok átmeneti csillapodását hozhatja, az előző három napban azonban még nőtt is a konfliktus intenzitása az elmúlt hetekhez képest.
Egyes palesztin források szerint az elmúlt két napban akár 250-en is meghalhattak, és olyan közlés is érkezett, hogy csak pénteken 50 ember halt meg az izraeli légicsapásokban és szárazföldi támadásokban. Izrael a legtöbb légicsapást Hán Júniszra mérte, álláspontjuk szerint ugyanis az ottani kórház alatti alagutakban bujkál a Hamász jelenlegi vezetője. A támadásokon túl az is nehezíti a palesztinok helyzetét, hogy a Gázai övezetbe nehezen jutnak be a segélyek, mert Izrael szerint a Hamász ezeket korábban a saját hasznára fordította.
Ezért egy olyan, Amerika által is támogatott tervezettel álltak elő, mely szerint néhány, magáncégek által működtetett, izraeli katonák által őrzött központból kellene osztani a segélyeket. Erről korábban több segélyszervezet is azt mondta, hogy a gyakorlatban nehezen megvalósítható, veszélyes és valószínűleg jogellenes is, csütörtökön pedig már Marco Rubio, amerikai külügyminiszter is azt mondta, nyitottak az alternatívákra, ha valakinek van jobb ötlete.
Az izraeli kormány egyébként május elején arról döntött, hogy új fokozatra kapcsol a gázai háborúban: megszállja a Gázai övezetet, a kétmilliós palesztin lakosságot pedig egy keskeny zónába küldené. Az offenzívához több tízezer tartalékost mozgósítottak, és az előkészületek gőzerővel folynak. Azonban a műveletek elindítását a kormányzat attól tette függővé, milyen eredményekkel jár Trump közel-keleti útja: ha nem sikerült áttörést elérni a túszok elengedésének ügyében, akkor megindul a támadás.
Trump korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kezelésbe venné a Gázai övezetet, amelyből „közel-keleti riviérát” építene a korábbi épületeket eltörölve, és az 1,8 milliós palesztin lakosság jelentős részét Jordániába, Egyiptomba telepítve. Ezt a palesztinok mellett a környező országok is elutasították. Több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan lokációkat akartak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld.
