Donald Trump találkozott Szíria dzsihadistából lett elnökével

Magyar idő szerint szerda délelőtt Donald Trump találkozott Ahmed as-Sár szíriai ideiglenes elnökkel a szaúd-arábiai Rijádban. A közel-keleti diplomáciai körúton tartózkodó amerikai elnök vendéglátója, az országot apja helyett már tíz éve ténylegesen irányító Mohamed bin Szalmán trónörökös közbenjárására iktatta be a megbeszélést. Ugyan a közel-keleti diplomácia sokszor elég meredek kanyarokat tud venni, de így is rendkívüli, hogy
az Egyesült Államok elnöke konstruktív megbeszélést folytasson az al-Kaida egykori emírjével, akinek fejére Washington korábban 10 millió dolláros vérdíjat tűzött ki.
A találkozó ezen túl is túlzás nélkül történelmi jelentőséggel bír, ugyanis Trump megerősítette keddi döntését, miszerint az Egyesült Államok kész feloldani a Szíriával szemben 46 éve folyamatosan halmozódó szankcióit.
A büntetőintézkedések ugyan kevéssé járultak hozzá az Aszad-dinasztia uralmának erodálásához, ámde súlyos nehézségeket okoztak a mindennapokban: Szíriában az emberek nem férnek hozzá olyan, magától értetődőnek tartott nemzetközi szolgáltatásokhoz, mint a Google vagy a PayPal, és a szíriai bankrendszer elszigetelése a nemzetközi pénzügyi rendszertől állandó devizaéhséget és a nemzetközi beruházások elmaradását eredményezték.
Az USA az Aszad-rezsim 2024. decemberi bukása után sem oldotta fel a szankciókat, mivel nem bízott az új, iszlamisták által vezetett kormányzatban. Azonban részben az arab országok, részben amerikai döntéshozók, részben pedig az as-Sár vezette kormányzat (tettekkel nem mindig alátámasztott) demokratikus retorikájának köszönhetően az amerikai álláspont enyhült. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szankciók rendszerének lebontása a politikai akarat ellenére sem megy egyik napról a másikra.
Donald Trump a megbeszélés során – a Fehér Ház sajtóközleménye szerint – a normalizációért cserébe a következő feltételeket támasztotta:
- Szíriának alá kell írnia az Izraellel való megbékélést rögzítő „Ábrahám-egyezményt”.
- El kell távolítania az összes „külföldi terroristát” az ország területéről.
- Támogatnia kell az USA Iszlám Állam elleni hadműveleteit.
- Felelősséget kell vállalnia a több tízezer dzsihadistát és hozzátartozóikat őrző börtöntáborok működésének zavartalanságáért (ezeket korábban kurd milíciák üzemeltették)