Egy szerdán megjelent rendeletmódosítást többen is úgy értelmeztek, hogy a kormány lényegében lemondott az uniós helyreállítási alapból érkező pénzekről. A kormány tagadja ezt, az viszont biztos, hogy a nem teljesített feltételek, politikai viták és a szigorú, 2026-os határidő miatt – amit a magyar kormány mintha nem venne komolyan – tényleg veszélybe kerülhet 4200 milliárd forintnyi uniós támogatás sorsa. Sőt, még több is.
- „A kormány lemondana a helyreállítási alap pénzeiről”,
- „Gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot”,
- „A szakadék szélén táncol 10,4 milliárd euró uniós pénz”,
– ilyen és ehhez hasonló címek röpködtek szerdán a magyar híroldalakon. Két, egy napon tett bejelentés állt a háttérben, és amíg az egyiket gyorsan cáfolta a kormány, a másik valóban jelzi az újabb forrásvesztés veszélyét.
Mi ez az egész?
A helyreállítási alapot a koronavírus-járványra hivatkozva, kifejezetten egyszeri megoldásként hozták létre a tagállami kormányok a szokásos költségvetésen felül. Vissza nem térítendő támogatást és közösen, kedvezőbb feltételekkel felvett kölcsönt adnak belőle a tagállamoknak.
Magyarországnak a támogatásból több mint 6,5 milliárd euró, azaz nagyjából 2600 milliárd forint jár. A kölcsönt a kormány eredetileg sorosozással utasította el, hogy aztán végül – az eredeti igényeit fokozatosan mérsékelve – több mint 3,9 milliárd eurót, vagyis körülbelül 1600 milliárd forintot kérjen. A közös hitel különösen kedvező lenne az államadósságát kiugróan drágán finanszírozó magyar államnak. A vissza nem térítendő és a hitelrész együtt 10,4 milliárd euró, ami nagyjából 4200 milliárd forintnak felel meg.
A kormány 2023-ban a hiteligénylés mellett kiegészítette a pénz elköltési tervét, hogy függetlenebbé váljon az orosz energiától, így még egy potyaelőleg is járt. A tavaly januárra lehívott, mintegy egymilliárd eurónyi előlegen túl viszont a magyar kormány továbbra sem adhat be kifizetési kérelmet, ezeket a pénzeket egyelőre nem kaphatja meg.
Ehhez az eredeti terv 2022-es elfogadásakor 27 előfeltételt, „szupermérföldkövet” szabtak. A magyar tervet utolsóként hagyták jóvá – az Európai Bizottság javaslatára – a tagállami kormányok. Hasonlóan, bizottsági értékelés és ajánlás alapján a tagállami miniszterek döntenének a kifizetési kérelmekről is, amikhez fokozatosan „sima” mérföldköveket is le kellene tudni.
Mostanra már csak Magyarországnál maradtak teljesítetlen szupermérföldkövek, a pénzért cserébe elvárt reformok. Így hazánk az egyetlen tagállam, aminek a kormánya nem adhat és nem is adott be kérelmet. Ezekben a szupermérföldkövekben szinte minden elem benne van abból a bonyolult, egymást részben-egészben lefedő rétegekből álló feltételrendszerből, amik miatt jogállamisági okokból forrásokat tartanak vissza.
Kitolnák a határidőt, de nem lehet
A baj, hogy a sima mérföldkövekhez, azaz reformokhoz és megvalósult fejlesztésekhez kötött, minden kifizetésnél bizottsági értékelést, majd tagállami jóváhagyást igénylő rendszerben még a többi tagállamhoz is lassan csorognak az eurók. Erre jutott májusban az uniós pénzek felett őrködő Európai Számvevőszék vizsgálata is: a kifizetési kérelmek több mint felével csúsztak, a késések pedig egyre gyakoribbá váltak.
A magyarok mellett a svédek sem kaptak még rendes kifizetést, de az Európai Bizottság épp a héten javasolta az első részlet jóváhagyását. A mérföldköveket 2026 augusztusának végéig kellene letudni, és a jövő év végéig rendezhetik az utolsó igényléseket.
Már egy tavaly februári EU-csúcs előtt felreppent, hogy a magyar kormány két évvel kitolná az augusztusi határidőt. A Politico szerint most az alap nagy haszonélvezőitől, például Olaszországból és Lengyelországból is szorgalmazták a halasztást – hiába. A lap úgy tudja, több nettó befizető országból sem támogatják a határidő kitolását, amihez a helyreállítási alap létrehozásához hasonlóan egyhangú beleegyezés kellene. A németek példája is mutatja, miért lenne kár erre számítani. Még ha az ottani kormány nyitott is lenne a változtatásra, a fiskális szigorért kiálló német alkotmánybíróság szinte biztosan megakadályozná ezt. A testület eleve csak feltételekkel hagyta jóvá a helyreállítási alapot – köztük azzal, hogy időben korlátozott.
Az Európai Bizottság gazdasági biztosa, Valdis Dombrovskis már május közepén figyelmeztette a tagállamokat a jogi határidőre: „2026 augusztusának végéig minden mérföldkövet és célt teljesíteni kell. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 15 hónap maradt.” A testület szerdán leszögezte: nem változtat a határidőn a mérföldkövekre, és 2027-től nem fizet. A mérföldköveket továbbra is le kell tudni 2026. augusztus 31-ig, a kifizetéseknél a kérelmek határideje szeptember 30., az utalásuké pedig december 31.
Az Európai Bizottság még az írásos közleményében sem merte megígérni, hogy a tagállamok minden forrást fel tudnak majd használni a rövid idő alatt. Ha „továbbra is összpontosítanak, a helyreállítási és ellenálló-képességi terveket gyorsan felülvizsgálják és egyszerűsítik, ahol kell, az lehetővé teszi nekik, hogy a legtöbbet hozzák ki a megmaradt időből” és pénzekből.
Magyar szempontból különösen nagy baj, hogy maradt a határidő, mert korábban a kormány mintha fel sem fogta volna a problémát, vagy automatikusan halasztással számolt volna.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben úgy látta, az elérhető támogatások 2026-ig elegendőek. „Ezen felül is jár majd nekünk még pénz, s hogy ez lesz vagy nem, az 2026 utáni probléma lesz”. A mostani bejelentés alapján viszont 2027-től már nemhogy a szupermérföldköveket teljesíteni vagy kérelmeket beadni lesz lehetetlen, a kifizetések is leállnak.
A Tisza Párt a szerdai bejelentés után kiadott közleményében úgy látta: a kormány nem hajtja végre a szupermérföldköveket, így „gyakorlatilag lemondott erről a pénzről. Bevallani ugyanakkor nem merik, mert ha hivatalosan is feladnák, a hitelminősítők azonnal beáraznák.” A Tisza hozzátette, hogyha kormányra kerülnének, mindent meg fognak tenni, hogy megmentsenek ebből a csomagból „annyit, amennyit még lehet”.
Jöhet a nagy tilitoli a pénzekkel
Ebbe a helyzetbe csapott bele épp szerdán egy tervezet, ami módosítaná a helyreállítási alapról szóló kormányrendeletet. A változtatás gyakorlatilag bármelyik pályázatnál megteremtené a lehetőséget, hogy „felfüggessze a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését”. A döntés feltétele, hogy „nem küldhető meg a kifizetési kérelem az Európai Bizottság részére”. Most ez minden esetben igaz, mert még nem fogadtatta el a kormány, hogy teljesítette volna a szupermérföldköveket, addig pedig egyetlen kifizetési kérelmet sem küldhet be. Így az eddigi, ráérősnek mutatkozó kormányzati kommunikációval együtt elsőre tűnhetett úgy is, mintha a határidő helybenhagyása miatt a kormány egyszerűen belátta volna, hogy reménytelen az ügy, és elvágna mindent.
Ahogy viszont a módosítás szövege alapján írtuk, nincs szó róla, hogy ez a felfüggesztés automatikus lenne, csak „biztosítja a nemzeti hatóság részére annak lehetőségét”. Azaz nem úgy tűnik, mintha mindenféleképpen leállítaná az összes értékelést és szerződéskötést (bár elvben nem kizárt, hogy a módosítás elfogadása után így dönt). A kormány a Telexnek küldött válaszában közölte:
„természetesen nincs szó arról, hogy a kormány bármilyen forrásról lemondana”.
A javaslat „a már élő támogatási szerződéseket nem érintheti, a támogató továbbra is minden kötelezettségének eleget tesz”.
A módosítás viszont más okból akarva-akaratlanul összefügg a másik, szerdai európai bizottsági bejelentéssel. Utóbbi nem csak arról szólt, hogy helybenhagyta a határidőt, hanem arról is, hogy a tagállamok hogyan zárják le sikeresen a helyreállítási terveiket 2026-ra. Többek között azt javasolta, hogy „áramvonalasítsák” a terveket: szabaduljanak az olyan fejlesztésektől, amelyek befejezésére nincs idő. Ebben akár még segíthetne is a rendeletmódosítás. A kormány kifejezetten utalt rá a Telexnek küldött válaszában, hogy a „visszatartott források bizonyos tervezett fejlesztési projektek időben történő megvalósítását ellehetetlenítik”. Vagyis a módosítás jelentheti azt is, hogy az idő rövidsége miatt esélytelen befektetéseket dobják ki, ami épp arra utalna, hogy nem adta fel a kormány a helyreállítási alapot. Ez abból látszik majd, mire használja a módosítást a kormány.
A javaslatok között van az is, hogy például osszák meg a projekteket más uniós forrásokkal – utóbbiakat jellemzően jóval tovább költhetik 2026-nál. A magyar kormány 2023-ban épp ilyen okokból csoportosított át a HÉV-felújítás terveiből.
A 27 előfeltételből eddig csak 4 kipipálásáról van papír
Mindez viszont nem segít, ha nem sikerül időben teljesíteni a szupermérföldköveket. Arra, hogy a huszonhétből hányat teljesített, onnan lehet következtetni, hogy a feltételek átlógnak más eljárásokba, és ezeken keresztül ötöt már külön értékelt az Európai Bizottság.
Négy szupermérföldkő megegyezik azzal az igazságügyi reformmal, amit 2023 végén teljesítettnek nyilvánított az Európai Bizottság, bár az Európai Parlament vitatja a döntést és perel miatta.
A maradék 23-ból 21 szupermérföldkő megegyezik a rendes uniós költségvetési támogatások egy részét továbbra is befagyasztó jogállamisági eljárás feltételeivel.
Az „uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket” a tagállamok szinte egyhangúlag – a magyar mellett az azóta megbukott lengyel kormány ellenzésével – szavazták meg 2022 végén. Már 2023-ban arról beszéltek nekünk kormányzati források, hogy „van egy csomó pipa”, de az Európai Bizottság az igazságügyi reform 2023. decemberi elfogadásával együtt kiadott egy időközi értékelést, amiben megállapította, hogy még nem teljesült minden feltétel. Nem fejtette ki nyilvánosan egyesével, mi kész és mi nem.
A 21-ből hivatalosan egyről tudni biztosat. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) szabályozását a kormány egy egyoldalú, a bizottsági kérések közül bevallottan nem mindegyiket teljesítő módosítás után értékeltette 2024 végén, de az Európai Bizottságnak tucatnyi problémája maradt, így ezt a feltételt nem minősítette teljesítettnek. Az egyeztetések már 2024 januárjára megrekedtek az uniós testület és a kormány között – októberig még csak nem is egyeztetettek érdemben –, azóta ennél és a többi szupermérföldkőnél is nagy a csend a tárgyalásokról. Az Európai Bizottság tavaly egy szünet után, decemberben alakult újjá és idén az év elején lendült igazán munkába, időnként találkoznak is miniszterek biztosokkal, de még részeredményt se jelentettek be. Pedig a kekvák esete is mutatja, hogy lenne erre igény: az alapítványok által fenntartott egyetemeket minden uniós kötelezettségvállalásból kizárták, ami miatt már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak. A kormány szerdai közleménye ugyanakkor azt állította: a tárgyalások „folyamatosak, hogy a még politikai okokból blokkolt forrásokhoz is mielőbb hozzáférjünk”.
Ha mind a 27-et letudná, még mindig ott lennének a sima mérföldkövek. Magyarországnál 190 befektetést és 178 reformot tartanak nyilván köztük. Ezekkel halad a kormány, ami Orbán 2026 utáni megoldást emlegető nyilatkozata ellenére nem arra utal, mintha lemondott volna a pénzről. Ilyen a tanárbérek fokozatos emelése – jelentős részben a rendes uniós költségvetésből –, több szélenergia használata vagy kórházak felújítása. Igaz, utóbbinál a kormány épp azzal kampányol brüsszelezve-tiszázva, hogy mennyire rosszul áll.
Elvben van olyan lehetőség, hogy a kormány teljesíti a több mint 350 mérföldkövet a szupermérföldkövekkel együtt, az összes szükséges fejlesztést előfinanszírozva a háttérben, majd a célegyenesben – miközben az Európai Bizottságot várhatóan a többi tagállamból is leterhelik – egy nagy csomagban elfogadtat mindent. Brüsszeli forrásokkal beszélve ezt finoman szólva is valószínűtlennek tartották, főleg, ha a 2026 tavaszán várható választásig nem történne semmi. A kormány szerdai válaszából úgy tűnik, bele kell húzni: a nagyjából 4200 milliárd forintnyi alapból „már 52 darab pályázati felhívás jelent meg 2090 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel”, a kifizetések pedig „meghaladják az 1206 milliárd forintot”. Ezen felül az év hátralévő részében is további felhívásokat jelentetnek meg.
Több is veszhet, mint 4200 milliárd
Ha semmi sem teljesülne, elvben még a nagyjából egymilliárd eurós előleget is vissza kellene fizetni, és az eddig előfinanszírozott fejlesztések után se látna uniós pénzt a költségvetés. Ahogy arra a Tisza közleménye is felhívta a figyelmet, egy buktának további következményei lehetnek a hitelminősítőknél. A Moody'snál egy kategóriával van a magyar államadósság a bóvlikategória felett, negatív kilátással. Egy újabb eséssel még nehezebbé és drágábbá válna az állam finanszírozása. A Portfolio cikke alapján a hitelminősítő május végén jelezte: a negatívról stabilra javítás egyik feltétele az előrelépés a szupermérföldköveknél. Az viszont a leminősítés felé mutatna, ha a szükséges reformok végrehajtásáról szóló megállapodás jelentősen késne, vagy ha a magyar intézmények nem lennének képesek, esetleg hajlandóak a reformok teljes körű végrehajtására.
Orbán korábban azt fejtegette, hogy a 2028-ban induló többéves keretköltségvetésnél vétófenyegetéssel biztosítaná be a pénzeket. Csakhogy a korábbi példák alapján a keretköltségvetésről az utolsó pillanatokban szoktak megegyezni, vagyis ez 2027 végén várható – bőven a 2026-os határidők után. A kormány ráadásul már az idei költségvetésnél betervezett az alapból 630 milliárd forintot, bár a Költségvetési Tanács ennél a tételnél „jelentős kockázatot” látott, és ez egy folyamatosan tátongó lyuk marad, amíg nem teljesülnek az előfeltételek.
Újabb szintre lépne a forrásvesztés
Ha Magyarország elbukná a több mint 4200 milliárd forintot érő helyreállítási alapot, az az eddigi forrásvesztéshez képest is szintlépést jelentene.
- A sort a kekva-fenntartású egyetemek kezdték, amiket nem csak a helyreállítási alapból, hanem minden uniós támogatásból kizártak, így már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont kutatási együttműködések miatt;
- a tavaly őszi félévre már egyikről sem lehetett Erasmus diákcserékre menni, de a kormány repülőn is hirdeti, hogy – adófizetői forintmilliárdokból – indított pótprogramot, ami szerinte jobb, mint az Erasmus;
- tavaly nyár óta a menekültügyi huxit miatt naponta egymillió euróval nő egy büntetés, amit kéthavonta levonnak a kifizetésre beküldött számlákból, itt az átalánnyal együtt több mint 550 millió eurónál (nagyjából 225 milliárd forintnál) járunk;
- a jogállamisági eljárás miatt – aminek a feltételei a helyreállítási alap szupermérföldkövei is – év elején több mint 400 milliárd forintnyi uniós költségvetési támogatás vált elérhetetlenné.
Utóbbinál Bóka János EU-ügyi miniszter nem érezte pontos megfogalmazásnak, hogy elvesztettük volna, de szerinte is a csak 2028-ban induló keretköltségvetés tárgyalásainál lenne cél a „reparálás”.
