A kormány szerint szó sincs arról, hogy bármilyen uniós forrásról lemondtak volna

„Természetesen nincs szó arról, hogy a kormány bármilyen forrásról lemondana. Magyarország számára 12 milliárd euró uniós forrás már elérhető, a tárgyalások pedig folyamatosak, hogy a még politikai okokból blokkolt forrásokhoz is mielőbb hozzáférjünk” – írta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Központ szerdán a Telexnek, amikor a szerdán nyilvánosságra hozott, uniós pénzek elosztásáról szóló jogszabálytervezetről kérdeztük őket.

Ahogy korábban megírtuk, szerdán felkerült a kormány honlapjára egy módosítási tervezet, amely értelmében a hatóságok bármelyik uniós pénzből finanszírozott pályázatnál felfüggeszthetik a szerződéskötést a helyreállítási alapnál (RRF). A gazdaság Covid utáni újraindítását szolgáló alapból 10,4 milliárd eurónyi, azaz összesen nagyjából 4200 milliárd forintnyi támogatás és hitel jár Magyarországnak. A pénzből csak egy körülbelül egymilliárd eurónyi potyaelőleget tudott eddig lehívni a kormány, a rendes kifizetési kérelmekhez 27 előfeltételt, azaz „szupermérföldkövet”, majd utána sok tucat mérföldkövet kellene teljesítenie.

Emiatt viszont a rendelet gyakorlatilag bármelyik pályázatnál megteremti a lehetőséget, hogy „felfüggessze a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését”. A döntés feltétele, hogy „nem küldhető meg a kifizetési kérelem az Európai Bizottság részére”, ami a teljesítetlen szupermérföldkövek miatt most mindig igaz.

Arról viszont a szöveg alapján nincs szó, hogy ez a felfüggesztés automatikus lenne, csak „biztosítja a nemzeti hatóság részére annak lehetőségét”. Azaz nem úgy tűnik, mintha mindenféleképpen leállítaná az összes értékelést és szerződéskötést (bár elvben nem kizárt, hogy a módosítás elfogadása után így dönt).

Mivel a rendelettervezet esetleges következményei nem voltak egyértelműek, részletes kérdéseket küldtünk a kormányzatnak. A KTM-től és az NFK-tól a fentiek mellett a következő válaszokat kaptuk: „A kormány ahogyan eddig is, azután is előfinanszírozza az uniós forrás bevonásával megvalósuló projekteket. Ezt igazolja, hogy az uniós forráslehívási rangsorban Magyarország az Európai Bizottság adatai szerint is a középmezőnyben van.

Összesen 145 felhívás jelent meg a 2021-2027 időszakra vonatkozóan, mintegy 6 630 milliárd forint keretösszeggel. Az operatív programok keretében több mint 10 600 db szerződést kötöttünk, több mint 4 150 milliárd forint értékben. A kifizetett támogatás meghaladja a 2 450 milliárd forintot.

Ezen felül a Helyreállítási Tervhez kapcsolódóan már 52 darab pályázati felhívás jelent meg 2090 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. Az elmúlt időszakban 40 817 projekt rendelkezik megkötött támogatási szerződéssel, a kifizetések meghaladják az 1206 milliárd forintot.

A baloldali politikusok hathatós brüsszeli ténykedésének köszönhetően visszatartott források bizonyos tervezett fejlesztési projektek időben történő megvalósítását ellehetetlenítik. Emellett az uniós források jelentős részét csak a kevésbé fejlett régiókban lehet felhasználni, mivel céljuk a területi felzárkózás elősegítése, ezért szükséges priorizálni a fejlesztések között.

Mindez azonban a már élő támogatási szerződéseket nem érintheti, a támogató továbbra is minden kötelezettségének eleget tesz, legyen szó akár az operatív programokról, akár a Helyreállítási Tervről. Ezen felül pedig az év hátralévő részében is további felhívások kerülnek megjelentetésre.„

A tervezet épp aznap jelent meg, amikor az Európai Bizottság külön közleményben sürgette a tagállamokat, hogy gyorsítsanak. Bár korábban rebesgették, hogy a magyar kormány kitolná a határidőket, a Politico múlt heti cikke szerint pedig más tagállamok is pedzegették ezt, az uniós testület leszögezte: továbbra is minden mérföldkövet teljesíteni kell jövő év augusztusának végére, 2026 végére pedig minden kifizetéssel végezni kell.

”A végrehajtás felgyorsítása néhány tagállamban továbbra is elsődleges„

– hangsúlyozta Raffaele Fitto bizottsági alelnök. Ahogy arról néhány hete az Európai Számvevőszék jelentése alapján írtunk, lassan halad az alap elköltése. Szerdán az Európai Bizottság is elismerte a csúszásokat, valamint azt, hogy a mérföldkövek harmadát sem minősítette még teljesítettnek (ezeken felül nagyjából ötödükről jelezték a tagállami kormányok, hogy végeztek velük). Az alap előnyeinek kiaknázásához átfogóan felül kell vizsgálniuk az elköltésére beadott terveiket, és ”jelentősen fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást„.

Valdis Dombrovskis gazdasági biztos azt kérte, hogy a kormányok „áramvonalasítsák” és egészítsék ki egy – gyorsan végrehajtható intézkedésekből álló – menüből a terveiket, az Európai Bizottság pedig iránymutatásokat adott ki a végső kifizetési kérelmek előkészítéséhez. „Csak olyan intézkedéseknek kellene a tervekben maradniuk, amik biztosan végrehajthatóak” – emelte ki Dombrovskis.