Olyan erős lett a Lidl, mint tíz éve senki – grafikonon, melyik boltban mennyit vásároltak tavaly
Egészen elképesztő ütemben, 14 százalékos bővüléssel 1611 milliárd forintra nőtt a Lidl árbevétele 2024-re, miközben a szűk értelemben vett konkurencián belül már 20 százalék felett van a cég piaci részesedése – derült ki a Trade Magazin által közölt adatokból. A versenytársak látványosan lemaradtak, miközben a Reálnak még csökkent is a forgalma.
A magyar törvények szerint a nálunk működő cégeknek május végéig kell közzétenniük az előző évre vonatkozó céges beszámolóiknak. A kiskereskedelemben azonban több cég is a hagyományostól eltérő üzleti évet alkalmaz, így ők máskor szokták közölni azokat az adatokat, amelyek alapján össze lehetne hasonlítani a teljesítményüket.
A Trade Magazin az elérhető adatok és a piaci trendek alapján minden évben előjön egy becsléssel, ami szerint 2024-ben nem változott a kiskereskedelmi toplista, de forgalmat tekintve egy nagyon durva eltolódás következett be a kiskereskedelmi láncok között. Az elmúlt 12 évben így változott a cégek forgalma:
Az ábrán látszik, hogy a 2010-es évek első felében még a Tesco volt Magyarország vezető kiskereskedelmi lánca, amit forgalom tekintetében a Coop, a CBA és a Spar követett. A német diszkontláncok (Lidl, Aldi és Penny Market) akkor még viszonylag kis játékosoknak számítottak.
Az elmúlt egy évtizedben ez a három cég a versenytársaknál sokkal nagyobb ütemben tudta növelni forgalmát, amivel 2020-ra a Lidl piacvezetővé vált. Az Aldi és a Penny Market ugyan nem tudott felkerülni a kiskereskedelmi piac dobogójára, de forgalom szempontjából leelőzték a Reált és az Auchant.
Még látványosabb a piac eltolódása, ha nem az árbevételt, hanem a piaci részesedést nézzük. A három német diszkontlánc piaci részesedése 2013-ban 16 százalék alatt volt, 2024-re azonban 38 százalékra emelkedett.
A 2024-es adatokban újdonságnak számít, hogy több mint tíz év után újra van olyan kiskereskedelmi lánc, amelynek 20 százalék fölött van a piaci részesedése. 2013-ban ez a Tesco volt (ami mostanra 12 százalékra zsugorodott), míg 2024-ben a Lidl (ami 12 év alatt megháromszorozta a piaci részesedését).
A különböző cégek pénzügyi eredményeit még nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy elég cudar időszakon vannak túl: hosszú ideje vonatkozik rájuk a kiskereskedelmi különadó és a kormányzat 2022-ben árstoppal, tavaly a kötelező akciózással, idén pedig árrésstoppal nyúlt bele az árképzésükben.
A 2024-es évből azt tudjuk, hogy:
- a Lidl és a Tesco eredményeit még nem ismerjük;
- a Spar 24,7 milliárdos veszteséget termelt;
- az Aldi 27,3 milliárd mínuszt;
- a Penny 4,7 milliárd pluszt;
- az Auchan 6,9 milliárd nyereséget;
- a CBA, a Coop és a Reál franchise-rendszerben működnek, így ha összesített forgalmat lehet is náluk becsülni, nyereséget vagy veszteséget nem.
A Laurel kiskereskedelmi konferenciáján Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hosszan kritizálta a kormányt, amiért az szerinte túlszabályozza a kiskereskedelmet – erről itt számoltunk be hosszan.
