„Visszatérünk a 40 évvel ezelőtti időszakba” – az állami túlszabályozás ellen szólalt fel a kiskereskedők képviselője

„Fogok néhányszor nem egyetérteni” – kezdte előadását Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerdán a Laurel Retail konferencián, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára után szólalt fel. Kozák be is tartotta az ígéretét, és az eseményen többször kritizálta a kormány kiskereskedelem szabályozásáról szóló intézkedéseit és terveit.

Probléma, hogy a kis cégek sokkal kevésbé termelékenyek, mint a nagyok

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről és azokról a kormányzati intézkedésekről beszélt, amelyekkel azon javítanának. Előadásában főleg azokról az intézkedésekről beszélt, amelyekkel szerinte a kormány a magyar gazdaság helyzetét, a magyar emberek és cégek kilátásait igyekszik javítani. Ezek között elmondása szerint első helyen az adórendszer egyszerűsítése, az adókedvezmények bevezetése áll, a második helyen pedig a vállalkozások támogatása, amely a kis- és középvállalatok esetében most a Demján Sándor programon keresztül valósul meg.

Szabados szerint a magyar cégek helyzete elsősorban akkor fog javulni, amikor elindul a magyar gazdaság növekedése, amit ők az év második felére várnak. Ebben nagy szerepe lesz a kiskereskedőket közvetlenül érintő fogyasztás növekedésének, de szintén fontosak azok a beruházások, gyárak, amelyek a következő időszakban fognak elkezdeni termelni.

Szabados itt felhozta a kormány nemrég meghirdetett 150 új gyár programját, amelynek részeként idén szerinte 4000 milliárd forintnyi beruházást fognak elkezdeni. Leszögezte, hogy ezeket „nem két-három hónap felépíteni”, de szerinte ezek a beruházások „már mind be vannak adva”, vagyis csőben van, hogy bejelentsék őket. Szerinte az NGM azért olyan bizakodó a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, mert ismeri már azokat a beruházásokat, amelyeket a közvélemény még nem.

Az államtitkár az előadásában azt a problémát is felhozta, hogy az Európai Unió országai között Magyarországon a harmadik legnagyobb a különbség a kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok munkatermelékenysége között. Míg sok nyugat-európai országban alig van különbség, Magyarországon a nagyvállalatok dolgozói egy munkaóra alatt több mint kétszer annyi hozzáadott értéket meg tudnak termelni, mint a kkv-k dolgozói. Szabados szerint hosszú távon ezen kell majd változtatni.

Visszatérünk a Kádár-rendszerbe

Az államtitkár után Kozák Tamás, a kiskereskedőket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lépett színpadra, aki a fent említett módon rögtön ellenvéleményét kifejezve kezdte előadását. Kozák szerint jó fejlesztési célokról beszélni, de a cégek akkor tudnak fejleszteni, ha van pénzük, márpedig a kiskereskedelemben évek óta egyre kevesebb pénz van, egyre kisebb a profit.

Kozák az árrésstopot, valamint a kiskereskedelmi extraprofitadót (ágazati különadót) is megemlítette. A kormány ezekkel az intézkedésekkel szerinte gyakorlatilag egy profitszabályozást vezetett be, aminek az alkalmazását ő nagyon rossz ötletnek tartja. Szerinte nem jó, ha az állam akarja meghatározni, mekkora nyeresége lehet a cégeknek, és általánosan sem lehet kimondani, hogy az 5 vagy 10 vagy hány százalékos profit a kívánatos. Kozák szerint ha ebbe az irányba megyünk, akkor még néhány lépés és „visszatérünk a 40 évvel ezelőtti időszakba”. Ezután arról kezdett el beszélni, hogy ő még emlékszik, milyen volt a Kádár-rendszerben, amikor a cégeknek meg kellett osztaniuk a nyereségüket az állammal, és az nem volt jó.

Kozák ezután egy nemzetközi összehasonlítást ismertetett, ami azt mutatta be, hogy a kereskedelmi vállalatok működését mennyiben korlátozza az állami szabályozás. A kimutatás szerint Franciaország és Spanyolország után nálunk a leginkább korlátozó a szabályozás, ami miatt szerinte az ágazat nálunk kevésbé tud fejleszteni, mint más országokban.

Külön kitért azokra a kormányzati törekvésekre, amelyek a készpénzhasználatot védik, illetve az önkiszolgáló kasszák elterjedését korlátozzák. (Ez utóbbi valószínűleg arra vonatkozik, hogy a KDNP-s Simicskó István május 24-én benyújtott egy törvényjavaslatot, ami értelmében a 400 négyzetméter feletti alapterületű boltoknak legalább egy ember által működtetett pénztárat kellene biztosítani a vásárlóknak.)

Kozák szerint ezek a beavatkozások gátolják a szektort abban, hogy fejleszteni tudjon. A készpénzhasználat ellen azt vetette fel, hogy szerinte nem érdemes arra kényszeríteni a kereskedőket, hogy házhozszállítás esetén a futár egy kasszát is magával vigyen, ennek a kötelezővé tétele pedig visszavetheti a házhozszállítási szolgáltatásokat. Az ember által kezelt kasszák kötelezővé tétele szerinte szintén szükségtelen beavatkozás a piaci folyamatokba, mert a legtöbb helyen, ahol felmerül az önkiszolgáló kasszák kizárólagossága, néhány száz méteren belül van egy másik bolt, ahol elérhető önkiszolgáló kassza is.

Nem így kellene az infláció ellen küzdeni

Kozák szerint a mostani helyzetben „nehéz nem beszélni az árrésstopról”. Szerinte világos, hogy az infláció senkinek nem jó, de ezt nem árrésstoppal és nem profitkorlátozással kellene megoldani, mert ezek az intézkedések nem hatnak az infláció valódi okára.

Kozák szerint a kiskereskedők azért emelnek árakat, mert a beszállítóik is árat emelnek, a beszállítók pedig részben azért kénytelenek árat emelni, mert alacsony termelékenységgel dolgoznak. Kozák szerint a kormánynak inkább ezzel kellene foglalkoznia, ha valóban le akarná törni az inflációt.

Az OKSZ főtitkára szerint az is egy lehetőség lenne az árak csökkentésére, hogy a kiskereskedők maguk teszik hatékonyabbá a működésüket, ehhez azonban fejlesztésekre és beruházásokra lenne szükségük. Szerinte viszont „fejleszteni akkor lehet, ha kiszámítható a szabályozási környezet”, ami ma Magyarországon nincs így. Kozák azt is felhozta, hogy szerinte fontos lenne az „ágazati párbeszéd” a politikai döntéshozók és kiskereskedők között, ilyen azonban most nincsen.

A kiskereskedelemről általánosan elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a legkisebb településeken és a 100 ezer fő feletti nagyvárosokban zárt be a legtöbb bolt. Az előbbinek az elnéptelenedés és az egyre drágább munkaerő az oka – amire pont megoldás lenne a kasszás nélküli boltok elterjedése. Az utóbbiról azt mondta, hogy hosszú távú trend, hogy a kiskereskedők a külvárosokban és az agglomerációban fejlesztenek, a belvárosokban pedig vagy bezárják a boltokat, vagy hagyják azokat lepusztulni. „Végigmegyünk a körúton, lepusztult, gagyi, balkáni színvonalú kirakatokat látunk” – mondta Kozák, aki szerint fontos cél lenne a belvárosi kiskereskedelem helyzetének javítása.

A konferenciát szervező Laurel egy székesfehérvári magyar cég, ami olyan technológiai megoldásokat nyújt kiskereskedőknek, mint az önkiszolgáló kasszák. A cég minden évben szervez egy kiskereskedelmi konferenciát, amelyen az ágazat képviselői adnak elő és vesznek részt. Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezetője legutóbb tavaly tavasszal nyilatkozott a Telexnek az önkiszolgáló kasszák témájában.