Több mint 250 dolgozót küld el az MNB
„A Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett a jegybank hatékony és átlátható működése mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését” – olvasható a jegybank csütörtöki közleményében, amiben azt is írják, hogy az MNB a jövőben a törvényben rögzített alapfeladatokra fókuszál. „A működési költségek mérséklése és a hatékonyság növelése érdekében a jegybank 15%-kal csökkenti munkavállalói állományát, az elbocsátott munkavállalók újbóli elhelyezkedését célzott programmal segíti” – írták.
Az MNB hivatalos oldalán található összesítés szerint március végén még 1775 aktív alkalmazottja volt a jegybanknak, ez alapján a 15 százalékos létszámcsökkentéssel 266 dolgozót bocsátanak el. A jegybank szerint a „módosítások jelentős megtakarítást és nagyobb hatékonyságot eredményeznek”.
Amióta Varga Mihály volt pénzügyminiszter vette át a jegybank irányítását márciusban, jelentős átalakítások zajlanak, szerdán beszámoltunk arról is, hogy lecserélték a vezető tisztségviselőket és felügyelőbizottsági tagokat az MNB ingatlanos cégénél is.
Orbán Viktor hosszas lebegtetés után tavaly november végén jelentette be, hogy a pénzügyminiszteri pozíciót sokáig betöltő Varga Mihályt jelöli jegybankelnöknek a 2025 márciusában leköszönő Matolcsy György helyére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a bejelentés után üdvözölte Varga jelölését, ami abból a szempontból sem meglepő, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Nagy ismerten nagyon rossz viszonyt ápol volt főnökével, Matolcsy Györggyel. Varga személyében Orbán Viktor egy megbízható jelöltet választott, aki nem törekszik túlzott önállóságra.
Az MNB-ügy
Az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
