Lecserélik az MNB ingatlanos cégének vezetését Varga Mihály embereire
Lecserélték a vezető tisztségviselőket és felügyelőbizottsági tagokat az MNB ingatlanos cégénél – számolt be a 24.hu.
Az MNB-Ingatlan Kft. (ez nem a hírhedt PADME-birodalomba tartozó cég, hanem közvetlenül a jegybanké) éléről még márciusban visszahívták Bozó Péter Pált, a helyére most Udud Zsolt került ügyvezetőnek. Érdekesség, hogy a Varga Mihály vezette jegybank először Tóth Lászlót jelölte az ügyvezetői posztra, de egy áprilisi határozat alapján ő Tóth nem fogadta el a felkérést, pedig 3 millió forintot keresett volna. Udud díjazását már 3,7 millióban állapították meg.
Felügyelőbizottsági tagokat is cserél a cég, miután az új elnökséggel távozott a Matolcsy-bizalmas Fömötör Barna, az MNB korábbi főigazgatója, Lavrincz József és Korencsi Attila. Az új tagok:
- Gion Gábor korábbi pénzügyelért felelős államtitkár, aki a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumát is vezeti. Ő az fb-elnöke.
- Legény Béla, volt II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, majd a II. kerületi Városfejlesztő Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként dolgozott,
- és Dombi Rudolf egykori kajakos, aki a londoni olimpián szerzett aranyérmet, majd 2024-ben a Fidesz polgármester-jelöltjeként indult a II. kerületben, de nem járt sikerrel, csak a szavazatok 28 százalékát szerezte meg Őrsi Gergellyel szemben.
Utóbbi kettőt Varga Mihály jegybankelnök a II. kerületi Fideszből ismerheti a jegybank elnöke ugyanis korábban a városrész országgyűlési képviselője, 2020-ig a Fidesz választókerületi elnöke volt. A 24.hu nem találta nyomát, hogy Dombinak érdemi üzleti, ingatlanfejlesztői tapasztalata lenne.
Az új vezetés által irányított MNB Ingatlan Kft. több nagy értékű épületet is birtokol és üzemeltet, ilyen például a Postapalota, a Budai Várban található régi városháza, A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székház (ma az MNB Budai Központja), valamint a balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpont.
Az MNB-ügy
Az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
