Varga Mihály: Minden területet érint a létszámleépítés a jegybanknál, és létszámstop is van
„Más feladatok, más területek nyíltak meg, korábbiakat pedig be fogunk zárni, össze fogunk szűkíteni. Ennek megfelelően, erre a mostani létszámra nincs szüksége a jegybanknak”.
– mondta Varga Mihály jegybankelnök az ATV kérdésére a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciáján, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön 15 százalékos létszámleépítést jelentette. Az MNB elnök azt mondta, hogy az üzemi tanáccsal egyeztetve egy csoportos létszámleépítésig jutottak el, amely „minden területet érint”.
Az atv.hu rákérdezett, hogy az elbocsátások jelzik-e azt, hogy meg fognak szűnni a jegybank vagyonkezelő alapítványai, Varga azt válaszolta, „ez is egy szempont volt”, amikor a létszámcsökkentésről megállapodtak. Varga Mihály azt mondta, a folyamat augusztusig fog tartani. „El is rendeltem egy létszámstopot, tehát nincs felvétel jelenleg a jegybank állományába. A létszámleépítést akarjuk, kultúrát megfelelő módon létrehozni” – mondta az MNB elnöke, hozzátéve, hogy majd a végén tudja megmondani, hogy mennyi pénzt takarítanak meg ezzel.
A jegybank csütörtöki közleményéből derült ki, hogy 15 százalékos létszámleépítés kezdődik az MNB-nél, ez várhatóan 266 dolgozót érint.
Orbán Viktor hosszas lebegtetés után tavaly november végén jelentette be, hogy a pénzügyminiszteri pozíciót sokáig betöltő Varga Mihályt jelöli jegybankelnöknek a 2025 márciusában leköszönő Matolcsy György helyére. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a bejelentés után üdvözölte Varga jelölését, ami abból a szempontból sem meglepő, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Nagy ismerten nagyon rossz viszonyt ápol volt főnökével, Matolcsy Györggyel. Varga személyében Orbán Viktor egy megbízható jelöltet választott, aki nem törekszik túlzott önállóságra.
Az MNB-ügy
Az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami a jegybankhoz köthető:
– a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;
– a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;
– illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről.
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy a független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
