Az ÁSZ elnöke „nem tartja kizártnak”, hogy megvalósulnak a kormány jövő évi költségvetési tervei
Szerdán zajlik az Országgyűlésben a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája. A javaslatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter „háborúellenes költségvetésnek” nevezte, miután a 2025-ösre a „békeköltségvetés” nevet aggatták Donald Trump amerikai elnökké választása után, de ez nem igazán jött be.
Nagy szerint a 2026-os tervek a Magyarország szomszédjában folytatódó háború káros hatásainak kivédését célozzák, „és középpontjába állítja a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatását”. Az anyák személyijövedelemadó-mentességére mintegy 377 milliárd forint jut jövőre, a családi kedvezmény emelésére pedig 290 milliárd forintot, a 25 év alatti fiatalok kedvezményére 237,5 milliárd forintot fordítanak – részletezte a miniszter a választási költségvetés kiadásait.
A 2026-os költségvetési konkrét tervszámai így alakulnak:
- GDP-növekedés: 4,1 százalék
- infláció 3,6 százalék,
- az államháztartás hiánya GDP-arányosan: 3,7 százalék,
- adósságráta: 72,3 százalék (95 ezer milliárd folyóáras GDP-vel számolva).
A tervezetben mintegy 35 ezer milliárd forint kiadási főösszeg szerepel, míg a bevételi oldal 34 ezer milliárd lehet, így az eredményszemléletű hiány közel 3600 milliárd forintra rúghat – ha bejönnek a számítások. Az elmúlt években nem volt jellemző, hogy bejöttek, rendre át kellett írni a költségvetési terveket menet közben, méghozzá nem is kicsit. Ennek hátterében szakértők szerint részben az áll, hogy a kormány szokása túl hamar, már tavasszal megalkotni a következő évre szóló törvényt, így kevésbé pontosak az előrejelzései.
Másrészt viszont úgy néz ki, akkor sem sokkal jobb a helyzet, amikor kivárnak, tavaly csak novemberben adták be a törvényt, mégsem úgy néz ki, mintha sikerült volna eltalálni a számokat. A teljes idei évre beírt hiánynak például 70 százaléka összejött április végéig. A 2025-ös tervet 3,4 százalékos növekedéssel számolták eredetileg, ehhez képest most úgy fest, jó, ha összejön az 1 és 2 százalék közötti érték. Ez különösen húsbavágó lehet abból a szempontból a kormánynak, hogy nagyon szeretnének komoly béremelkedést a választások előtt, de e tekintetben rezeg a léc. Nagy Márton szerdán a parlamentben külön megemlítette, hogy a béremelés költségvetése is lesz a jövő évi, hiszen „a bérmegállapodásnak megfelelően 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik a minimálbér” – a bérmegállapodásban viszont a munkaadók csak azzal a feltétellel vállalták ezt a szintet, ha teljesülnek egyéb számok, így például a korábban várt, nagyobb növekedés.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Windisch László azt mondta szerdán a parlamentben, megalapozott a kormány 2026-os javaslata. Mint felszólalásából kiderült, a 2025-26-os bizonytalanságok ellenére a számvevőszék „annak feltételezésével végezte javaslat értékelését, hogy az annak indokolásában ismertetett kormányzati prognózis teljesül”. A kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására ugyanis van reális esély,
„annak teljesülését az ÁSZ elnöke nem tartja kizártnak”.
Arra azért felhívta a figyelmet Windisch, hogy a 2026. évre vonatkozó kormányzati makrogazdasági prognózis a dinamikus fejlődés lehetőségére épít, miközben a negatív körülmények is nagyon valóságosak. Az ÁSZ-elnök azt is mondta, a bevételi oldalon találtak 35,4 milliárd forintot, ami kockázatos, hogy tényleg bejön-e, és közölte, hogy a 3,7 százalékosra tervezett hiány összhangban az Európai Unió hatályos jogával, emiatt nem teljesíti a magyar törvényi követelményt sem.
A 2026-os költségvetést várhatóan június 16-án szavazza meg a parlament.
