Tordai Bence szerint Bánki Erikék szabad elvonulást akarnak biztosítani a jegybanki alapítványnak

Módosítási javaslatot nyújtott be Tordai Bence az MNB-alapítványok ügyében, jelentette be a független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. Ahogy arról korábban írtunk, kedden nyújtja be az MNB-ről szóló törvénymódosítást az országgyűlés gazdasági bizottsága, ha átmegy a tervezet, a jegybank nem hozhat létre többé vagyonkezelő alapítványokat. A módosítás azonban csak az új alapítványokra vonatkozik, a már meglévőekre nem.

Tordai a Facebook-bejegyzésben azt írja, szerinte a Bánki Erik vezette bizottság szabad elvonulást akar biztosítani az MNB alapítványának a jegybanki botrány után. „A 10 órakor kezdődő ülésre reggel 7:38-kor nyújtottak be egy bizottsági törvénymódosítási javaslat tervezetet, amely szerint ugyan »az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket«, de mindezt »a törvény hatálybalépését megelőzően alapított alapítványra [...] nem kell alkalmazni«. Vagyis a több száz milliárdot eltapsoló korábbi jegybanki alapítvány maradhat. Ez botrány!”

Tordai módosítási javaslatot nyújtott be, ez alapján a már meglévő jegybanki alapítványokra is alkalmazni kellene az új rendelkezést 2026. január 1-től. Azaz bő fél évet kapna az új MNB-vezetés, hogy felszámolja „a Matolcsy-féle közpénznyelőt, és visszaszerezze a közpénz jellegét elveszített közpénzt, vagy legalábbis azt, ami még maradt belőle”, írja.

Az új tervezet szerint a törvény célja, hogy a jegybank alapvető, illetve törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, emiatt szükséges az is, hogy „a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek”.

„Így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható.”

Az új tervezet értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, vagyonkezelő alapítványt azonban nem hozhat létre. „Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.” Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra.

Az indoklásnál a tervezet azt írja: „A javaslat a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja. A szabályozással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzítése is szükséges.”

Varga Mihály új jegybankelnök április közepén kezdeményezte a kormánynál a „profiltisztítást”, azaz a jegybanki vagyonkezelő alapítványi struktúra megszüntetését. Varga jegybankelnök akkori sajtótájékoztatóján arról beszélt, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.

Ahogy arról korábban írtunk, a Fidesz politikusai úgy hökkentek meg az alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérő Állami Számvevőszék jelentései kirobbanásán, hogy kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Arról, hogy milyen próbálkozások voltak erre, itt írtunk bővebben.

A módosítás ügyében kerestük az MNB sajtóosztályát.